Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Andrási Márton (Nuseni, 1912. jún. 4. – Kolozsvár, 1975. jan. 23.): romániai magyar színész. Rákosi Szidi színészképzőjében tanult, mestere Rátkai Márton volt. 13 éven át játszott Mo. különböző városaiban mint táncoskomikus. 1946-ban a kolozsvári Székely Színház, majd a Marosvásárhelyi Állami Színház alapító tagja volt. 1957-ig itt szerepelt, utána a kolozsvári színházhoz szerződött. Játszott Gorkij: Éjjeli menedékhely, Kispolgárok, Jegor Bulicsov és a többiek, Biró L.: Sárga liliom, Sütő A.: Tékozló szerelem, Móricz Zs.: Úri muri, Gogol: Revizor c. darabjában. A Román Népköztársaság Állami-díjjal (1955) és érdemes művész (1957) címmel tüntette ki. – F. sz. Józsa (Illyés Gy.: Fáklyaláng); Willy Loman (A. Miller: Az ügynök halála). – Irod. A színpad közkatonája (Igaz Szó, 1975. 2. sz.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Almásmál, 1912. jún. 4.–Kolozsvár, 1975. jan. 23.): színész. Rákosi Szidi színiiskolájában tanult. A Király Színházban lépett először színpadra 1933-ban, majd különböző vidéki társ.-okban játszott, főként táncos-komikus szerepeket. 1941-től operettszínész a Kolozsvári Nemzeti Színház társ.-ában, de prózai szerepeket is alakított. 1946-ban alapító tagként átszerződött a marosvásárhelyi Székely Színházhoz, ahol Erdély egyik legkiválóbb jellemszínészévé fejlődött. 1957-től ismét Kolozsvárott játszott, az Állami Magyar Színház vezető művésze volt, de a testvérintézmény operettelőadásain is gyakran fellépett. Kétszer tüntették ki állami díjjal, majd érdemes művészi c. Főként az elesett embereket elevenítette meg mély átéléssel. Vígjátéki szerepeiben tragikus mélységeket sejtetett, tragikomédiákban, musicalekben jó érzékkel vegyítette a humort és az iróniát. F.Sz. Fekete Péter (Eisemann M.); Balga (Vörösmarty M.: Csongor és Tünde); Józsa (Illyés Gy.: Fáklyaláng); Topaze (Pagnol: Topaze tanár úr); Willy Loman (Miller: Az ügynök halála); Svejk (Hašek– Burian); Peacock (Brecht–Weill: Koldusopera); Firsz (Csehov: Cseresznyéskert). – Ir. Gergely G.: A. M. – Színjátszó személyek, A Hét évkönyve (Bukarest, 1982).Andrási Márton

• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981. XV, 900 o., ill. (Kiegészítések és helyesbítések az 1. és 2. kötethez 871-900. l.) 2. változatlan kiadás. 1985. XV, 956 l. (Függelék: Kiegészítések és helyesbítések a Magyar Életrajzi Lexikon I., II. és III. kötetéhez 871-956. l.), ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()

• A színház szerelmese (r.: Martonffy Emil, 1944)
• Plusz-mínusz egy nap (r.: Fábri Zoltán, 1972)
• Tűzoltó utca 25. - álmok a házról (r.: Szabó István, 1973)