Antal Árpád     ☰ Nyujtód 1925.07.24   ☷ Kolozsvár 2010.07.06   |   irodalomtörténész, tankönyvíró
652893
Antal Árpád (2769812 | - )
 
életrajzok

Kortárs magyar írók, 1945-1997

ANTAL ÁRPÁD[MIL,ROMIL,ÚMIL,KKACs,MKL,Révai1]M.: Szentiváni Mihály, monogr., Bk., 1958; A magyar irodalom a reformkorban és az 1848-49-es polgári demokratikus forradalom idején, egyet. jegyz., Kvár, 1959; Bevezetés a magyar filológiába, egyet. jegyz. [Balogh Dezsővel], Kvár, 1962; Kriza János [Faragó Józseffel és Szabó T. Attilával], Bk., 1965, 2. átdolg. kiad., Kvár, 1971; Magyar irodalom - Irodalmi szöveggyűjtemény, tankönyvek, szerk. [Kocziány Lászlóval], Bk., 1973; Arany és Petőfi levelezése, bev., jegyz., Bk., 1973; A magyar irodalom a reformkorban és 1848-49-ben, Bk., 1979; Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban, szerk., Kvár, 1983; György Lajos életműve, szerk., Kvár, 1992.(Nyujtód, Háromszék m., 1925. júl. 24.): irodalomtörténész, tankönyvíró. [ROM]Pro Humanitate et Libertate kitüntetés 1996.

Romániai magyar irodalmi lexikon, 1981

Antal Árpád (Nyujtód, 1925. júl. 24.) — irodalomtörténész. Középiskoláit Kézdivásárhelyen végezte 1944-ben, a magyar nyelv és irodalom szakot a Bolyai Tudományegyetemen 1948-ban. A Móricz Zsigmond Kollégium tagja volt. A Babeş–Bolyai Egyetem magyar irodalomtörténeti tanszékének professzora. A NyIrK szerkesztőbizottságának tagja. Első tanulmányát (A társadalmi szervezet befolyása egy székely falu betlehemes játékára) egyetemi hallgató korában közölte a Miscellanea Ethnographica I. kötete (Kv. 1947). A NyIrK, Korunk, Igaz Szó, Művelődés munkatársa. Szakterülete a XIX. század, azon belül az erdélyi reformkor magyar irodalma, melynek feltárásában és értékelésében úttörő a munkája. Szentiváni Mihály c. monográfiája (1958) elsőként értékeli a teljesség igényével a költő életművét, közéleti szerepét s jelentőségét a magyar népiesség történetében. A Faragó Józseffel és Szabó T. Attilával közösen összeállított Kriza János c. tanulmánykötetben (1965; 2., átdolgozott kiadás Kv. 1971) közölt Kriza-tanulmányának finom műelemzéseit, kor- és életrajz-bemutatását egy összefoglaló pályakép első fejezeteként méltatja a szakkritika. Több magyar klasszikus (Katona, Vörösmarty, Arany, Vajda, Mikszáth, Gárdonyi) műveinek hazai kiadását s az Arany és Petőfi levelezése c. kötetet (1973) vezette be és látta el jegyzetekkel. Társszerzője több iskolai tankönyvnek. Kocziány Lászlóval közösen szerkesztette a líceumok II. éve, ill. az általános iskolák X. osztálya számára a Magyar irodalom és az Irodalmi szöveggyűjtemény c. tankönyveket (1973; újabb kiadás 1978). Népszerűek voltak irodalomtörténeti magyarázatai az Utunk +1 rovatában, valamint Reformkori változások c. sorozatos közlései ugyancsak az Utunkban (1974). Irodalomtörténeti feltételként a kutatómunka filológiai megalapozását sürgeti mind a szövegkritika, mind a forrásközlés terén, s a lapok repertóriumainak elkészítésére biztat. Egy évtizedre visszanézve kiemeli az irodalmi levelezések kiadását s az RMI és a *fehér könyvek szöveggondozásait, viszont rámutat bibliográfiánk hiányosságaira (Korunk Évkönyv 1981). Egyéb munkái: A magyar irodalom a reformkorban és az 1848–49-es polgári demokratikus forradalom idején (egyetemi jegyzet, Kv. 1959); Bevezetés a magyar filológiába (Balogh Dezsővel, egyetemi jegyzet, Kv. 1962); A magyar irodalom a reformkorban és 1848–49-ben (1979).Berde Zoltán: Megjegyzések egy új monográfiáról. Igaz Szó 1959/1. — Somogyi Sándor: A. A.: Szentiváni Mihály. Irodalomtörténeti Közlemények, Bp. 1959/3–4: uő: Antal–Faragó–Szabó: Kriza János. Irodalomtörténeti Közlemények, 1966/1–2. — Mikó Imre: Egy “kezdő író és megyei aljegyző” a reformkorban. Korunk 1959/4. — Benkő Samu: Kriza-tanulmányok. Korunk 1965/6. — Balogh Edgár: Hármas Kriza-kép. Igaz Szó 1965/8. — Két tankönyv, néhány tanulság. Beszélgetés az Utunk szerkesztőségében. Utunk 1975/22.

könyvei
róla szóló könyvek
filmszereplés
linkek