Follinusz Aurél     ☰ Brassó 1854.06.29   ☷ Újpest 1922.04.13   |   író, rendező, színész, színigazgató, népszínműíró
653280
Follinus Aurél (1041588 | - )
Follinus Aurél, kiscsernai (1041587 | - )
Follinusz Aurél (1041586 | - )
 
életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Follinusz Aurél (Brassó, 1854. jún. 29. – Újpest, 1922. ápr. 13.): színész, író. ~ János és Lukácsy Antónia színészek fia. 16 éves korától vándorszínész. 1888–90-ben a Népszínház rendezője, 1899-től a kolozsvári színház ig.-ja. Tagja volt a Magyar Színháznak is. 1910-ben nyugalomba vonult. Népszínműveit az egész országban nagy sikerrel játszották; különösen a Szeget szeggel (1883) és Náni (1889) címűt. Ezek 1912-ben meg is jelentek. Több francia és német színművet fordított magyarra.

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Brassó, 1854. jún. 29.–Újpest, 1922. ápr. 13.): színész, rendező. Apja, Follinus János társ.-ában mint gyerek szerepelt 1860–1872 között Brassai Titusz néven. 1888-ban igazgatással is próbálkozott. Bonviván, komikus és jellemszínész volt. Ötletessége és kesernyés humora különösen a francia színművekben, operettekben érvényesült. F.Sz. Menelaosz (Offenbach: Szép Heléna); Carnero (ifj. J. Strauss: A cigánybáró); Biberách (Katona J.: Bánk bán); Kosztyilev (Gorkij: Éjjeli menedékhely); Nikkel (Eisler: A vándorlegény). Számos színdarabot írt és fordított. F.M. Svihák (Győr, 1878); Náni (1889); Rontó Pál (1902). Felesége Csigaházy Etel volt.Follinus AurélM.A. 1873: Miklósy Gyula; 1874–76: Follinus János; 1877: Polgár Gyula; 1878: Mándoky Béla; 1878–83: Beödy Gábor, Mándoky Béla; 1884–86: Csóka Sándor; 1886–88: Mosonyi Károly; 1889–91: Népszínház; 1891–93: Krecsányi Ignác; 1893–96: Somogyi Károly; 1896: Komjáthy János; 1902: Balla; 1903: Krecsányi Ignác; 1907: Magyar és Király Színház; 1908–11: Heves Béla. Igazgatóként: 1888: Győr, Sopron; 1897–1900: Kolozsvár.

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

Első irodalmi kisérletét Két férfi egy névvel, vígj. 1 felv. 1868-ban (13 éves korában) műkedvelők adták elő Pécskán Aradmegyében; többi szindarabjai: X. Y. czímmel 1871-ben Aradon került szinre; Budapest húsz év mulva, életkép 3 felv. (először 1872-ben Budapesten a Miklóssy Gyula Istvántéri népszinházában), Sára néni, népszinmű 3 felv. (Pécsett 1873-ban); Az első zivatar, vígj. 1 felv. (Esztergom 1874.); A kutyás ember, népszinmű 3 felv. (Győr 1875.); Anyát keres, vígj. 1 felv. (Győr 1876.); Házasság hirdetés utján, vígj. 3 felv. (Győr 1877.); A svihák, a budapesti népszinház 1877. pályázatán dicsérettel fölemlített pályamű (Győr, 1878.); Szeget szeggel, népszinmű 3 felv. (budapesti népszinház 1883. jan. 4.); Náni, 100 arany pályadíjat nyert népszinmű 3 felv. (Győr 1889. nov. 15., hol azóta vagy 50-szer adatott); A papa, vígj. 3 felv. (az 1892. Garai-féle pályázaton figyelmet keltett és német nyelven fog először szinre kerülni Bécsben); ezeken kivűl több franczia s német szinművet fordított, melyek közül a Könyvtárnok, vígj. 4 felv., A papa felesége, vígj. 3 felv., Fiam nagyon ostoba, vígj. 3 felv. sat. állandóan műsoron vannak.F. János szinész és Lukácsy Antónia szinésznő fia, szül. 1854. jún. 29. Brassóban; iskoláit Kolozsvárt és Aradon végezte. Szülőitől öröklött szenvedélye már 16 éves korában a szini pályára késztette s vándorszinész lett; megfordult Aradon, Győrött, Pozsonyban, Pécsett, Sopronban, Kaposvárt és Temesvárt; elsőrangú bonvivant és salon-komikus szerepeket játszott. 1888. október 1-től két évig a budapesti népszinház rendezője volt; azután ismét vidéki szinész lett és jelenleg Szegeden szerepel.Follinus Aurél (kis-csernai)M. Szalon XVIII. 1892–93. arczk. és önéletrajzi adatok. szül. 1854. jún. 29. Brassóban;Tárczákat irt a vidéki lapokba, igy a Debreczeni Ellenőrbe (1893. Bebi) és Szentencziákat a M. Szalonba (XVIII. 1892–93.)

könyvei
róla szóló könyvek

film
linkek
OSZK MEK
OSZK MEK
PIM
Amicus: 32926