Borsos Miklós     ☰ Nagyszeben 1906.08.13   ☷ Budapest 1990.01.27   |   esszéíró, grafikus, szobrász, szobrászművész, éremművész, főiskolai tanár
653364
életrajzok

Kortárs magyar írók, 1945-1997

[AKL,DKA,KÁA,KK3-4,KK69,KL,ÚML,ÚMIL,MÉL4]BORSOS MIKLÓSMunkácsy Mihály-díj 1954; Kossuth-díj 1957; Egry József-díj 1965; Érdemes Művész 1967; A Munka Érdemrend arany fokozata 1971; Kiváló Művész 1972.M.: Visszanéztem félutamból, emlékezések, 1971; A toronyból, visszaeml., 1979.(Nagyszeben, 1906. aug. 13.-Bp., 1990. jan. 27.): szobrász, grafikus, esszéíró.

Kortárs magyar művészeti lexikon, 2001

1932 • Nemzeti Szalon, Budapest1941 • Tamás Galéria, Budapest (kat.)1941 • Új szerzemények (1939-40), Fővárosi Képtár, Budapest1942 • Képzőművészek Új Társasága, Nemzeti Szalon, Budapest1942 • Képzőművészeti kiállítás, Kolozsvár1943 • Ernst Múzeum, Budapest1944 • A Székesfővárosi Képtár jubileumi kiállítása, Műcsarnok, Budapest1945 • Szinyei Társaság jubiláris kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest1948 • A magyar képzőművészet újabb irányai, Nemzeti Szalon, Budapest1948 • A magyar valóság, Fővárosi Képtár, Budapest1948 • Száz magyar művész alkotásai, Fővárosi Képtár, Budapest1948 • Szinyei Társaság X. kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest1949 • Ungarische Kunst, Berlin1957 • Nemzet Szalon (kat.)1959 • Esposizione B. Internationale d'Arte, Carrara1959 • Magyar éremművészet a XIX. és XX. században, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest1961 • Dürer Terem (csak rajzok)1963 • XX. századi művek budapesti magángyűjteményekből, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest1964 • Linz1965 • Tihanyi Múzeum, Tihany (gyűjt. kat.)1966 • Magyar szobrászat 1920-1945. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár1966 • XXXIII. Velencei Biennálé, Velence (kat.)1967 • Magyar Intézet, Róma • Galerie S. Huber, Zürich • Graz • Locarno1968 • Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest (illusztrációk, kat.)1969, 1971, 1981 • II., III., VII. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs1971 • Grafica e bronzetti ungheresi, Nápoly1971 • I. Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Műcsarnok, Budapest1973 • Európai Iskola. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár1976 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (retrospektív, kat.)1976 • Tihanyi Múzeum, Tihany (grafikák, kat.)1977 • Magyar Éremantológia, Ferenczy Múzeum, Szentendre1977 • Magyar művészet 1945-49. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár • I. Országos Érembiennálé, Lábasház, Sopron1981 • Az ötvenes évek. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár1981 • Mihályfi Ernő gyűjteménye, Szécsény1981 • Válogatás magyar magángyűjteményekből, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest1983 • A kibontakozás évei 1960 körül. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár1985 • Negyven év köztéri szobrai Budapesten, Budapest Galéria, Budapest1986 • Országos Széchényi Könyvtár, Budapest (illusztrációk)1991 • Hatvanas évek, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest1992 • ~ művészérméi, Martyn Múzeum, Pécs.1993 • Modern magyar éremművészet I. 1896-1975, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.A család 1922-ben költözött Győrbe, ahol a helybeli festőktől tanult. Gimnáziumi tanulmányait félbeszakítva apja műhelyében lett aranyműves. 1940-ig vésnöki munkából élt. 1925-ben kiállítja rajzait, 1927-től rézkarcokat is készített. Festőnek készült. 1928-1929-ben bejárja Olaszországot és Dél-Franciaországot, közben rövid ideig a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Glatz Oszkár tanítványa volt. 1931-től szobrokat is készített. Előszőr kalapált és hajlított rézlemezből, 1932-től fából, 1933-tól kőből is. 1934-ben végleg felhagyott a festészettel. 1938-ban nagy utazást tett Erdélyben. 1943-tól a nyarakat a Balaton melletti Tihanyban töltötte, ez a táj lett művészetének fő ihletője. A háború után Budapestre költözött. Az 1940-es évektől jelentős illusztrátor, 1947-től készített érmeket. 1946-1960: a Magyar Iparművészeti Főiskola, 1981-1986 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára. 1959-től többször járt Olaszországban. 1963-ban Londonba utazott, ahol megismerkedett Henry Moore-ral. 1964-ben Görögországban járt. 1973-ban súlyos szívműtéten esett át, a kőfaragásról le kellett mondania. 1979-ben Győrött Borsos Múzeum nyílt. 1941-1949: tagja a Képzőművészek Új Társaságának és 1945-1949: a Szinyei Társaságnak. 1954: Munkácsy-díj; 1957: Kossuth-díj; 1959: Premio Carrara; 1967: érdemes művész; 1969: I. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs város nagydíja; 1972: kiváló művész; 1977: I. Országos Éremművészeti Biennálé, Ferenczy Béni-díj. Korai művei között vannak drámai hangvételű, az expresszionizmussal rokon alkotások (Siratóasszonyok, 1939), de művészetét inkább a lírai hang vagy a finom melankólia jellemzi (Merengő). Fő művei az európai szobrászati hagyománynak az Arp, Brâncuşi nevével jelzett irányához tartoznak. Ezt egyesíti azzal a "pannon szellemmel", amelynek forrása a dunántúli táj (az egykori római Pannonia provincia), és annak kulturális tradíciója. Különleges márványokból készült, nagyon érzékletesen megmunkált szobrain a mítosz és a történelem olvad egységbe a végletesen leegyszerűsített természeti formákkal (Orfeusz, 1963; Sibilla Pannonica, 1963; Ifjú párka, 1964). Vonzódását az irodalomhoz nemcsak nagyszámú illusztrációja bizonyítja, hanem olyan szobrai is, mint a Godot-ra várva, (1963) vagy; Lampedusa novellájának ihletésére készült Lighea címet viselő variációk (1964, 1965, 1967). Fő művei közé tartoznak a magyar irodalom és művészet legkiválóbbjairól készített portréi (Egry József, 1951; Szabó Lőrinc, 1961; Kassák Lajos, 1964), valamint azok a Fejek, amelyek nem portrék, hanem lelkiállapotok vagy hangulatok kifejezői (Mosoly, 1933; Csillagnéző, 1962). Többszáz érmet és plakettet készített, közülük különösen érdekes az a mediterrán légkört és életörömöt megjelenítő sorozat, amelyet mintázással és apró kavicsok, kagylók, levelek lenyomataival formált (Tavasz I.-V., 1958).Ady Endre Összes Versei, 1961Anya gyerekkel (1963, Budapest, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum)Arany János: Balladák, 1974A toronyból (művészeti írások), Budapest, 1979.Babits Mihály: Erato, 1970Babits Mihály: Jónás könyve, 1974Balatoni napfény (1960, Siófok, Meteorológiai Obszervatórium)Balatoni szél (1958, Balatonfüred, móló)Bartók Béla (1975, Győr, Bartók Béla út)Bartók Béla síremléke (1988, Budapest, Farkasréti temető).Benedek Elek (1978, Városliget)B. Kéri I.: Kertem, Budapest, 1973BORSOSDomborművek és keresztelő medence (1943-1944, Győr, Nádorvárosi templom)Egry József-díj (1964)Egry József síremléke (1962, Badacsonytomaj)Egyéni kiállításokFerencsik János síremléke (1987, Budapest, Farkasréti temető)Genthon István síremléke (1971, Budapest, Farkasréti temető)Genthon, I.: ~ the Sculptor, New Hungarian Quarterly, 1963. április-júniusGulácsy Lajos síremléke (1941, Budapest, Farkasréti temető)Hajnal (1968, Balatonalmádi, Hotel Auróra)Hal (1958, Badacsony, Hableány Étterem)Herman Ottó Múzeum, MiskolcIrodalomJanus Pannonius (1971, Pécs)Janus Pannonius Múzeum, PécsJózsef Attila-díj (1950)Kállai E.: Egy új szobrász. ~ a Tamás Galériában, in: Művészet veszélyes csillagzat alatt, Budapest, 1981Kállai E.: Két szobrász (~, Vilt), in: uo.Karinthy Frigyes síremléke (1970, Budapest, Kerepesi temető)Kassák L.: Egy új szobrász kiállításához, in: Éljünk a mi időnkben, Budapest, 1978Katona József Múzeum, KecskemétKönyveiKönyvillusztrációi közül kiemelkednekKovalovszky M.: ~ szobrászatának néhány formai problémája, Szent István Király Múzeum Közleményei 4-5., Székesfehérvár, 1965Köztéri műveiKrúdy Gyula síremléke (1963, Budapest, Kerepesi temető)kutak és vízköpők (1966, Budavári Palota)László Gy.: ~, Budapest, 1965L. Kovásznai V.: ~, Budapest, 1989 (oeuvre-katalógussal).Magyar Nemzeti Galéria, BudapestMiklósMint az egyik legjelentősebb éremművész, sok díjérmet készített:Miskolci Filmfesztivál stb.Museum Moderner Kunst, BécsMűvek közgyűjteményekbenmuvesz_36Nagy Balogh János síremléke (1961, Budapest, Kerepesi temető)Nagy IldikóPerneczky G.: A magyar szobrász dilemmája, in: Tanulmányút a Pávakertbe, Budapest, 1969Psalterium Ungaricum (150 zsoltár), 1984.Rippl-Rónai-díj (1961)Sík Cs.: Rend és kaland, Budapest, 1972Städtische Moderne Galerie, LinzSzegedi Nyári Tárlat díja (1963)Szent István Király Múzeum, Székesfehérvárszobrász, grafikus, éremművész, (Nagyszeben, 1906. augusztus 13. - Budapest, 1990. január 27.)szökőkutak (Gellért-hegy, Jubileumi park)Szombathelyi Képtár, SzombathelyTihanyi echo (1986, Tihany)UNESCO, PárizsVálogatott csoportos kiállításokVisszanéztem félutamból (önéletrajz), Budapest, 1971Xantus János Múzeum, Győr.Zene (1954, Budapest, Pannonia Filmsúdió)

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Borsos Miklós (Nagyszeben, 1906. aug. 13. – Bp., 1990. jan. 27.): szobrász, főiskolai tanár, Munkácsy-díjas (1954), Kossuth-díjas (1957), érdemes művész (1967), kiváló művész (1972). Isk.-it szülővárosában kezdte, 1922-től Győrött a bencés gimn.-ban folytatta. Itt kezdte el művészeti tanulmányait önképzés útján. Festőnek készült, első akvarelljét VI. gimnazista korában festette. A gimn.-ot nem fejezte be, aranyművességet és vésnökséget tanult. Sikertelen képzőművészeti főisk. felvételi után Firenzében készített rajzokat. Hazatérése után rövid ideig a Képzőművészeti Főisk.-a anatómiai ismereteket szerzett. Ebből az időből származnak tanulmányfejrajzai. Utána újbóli olaszo.-i és D-franciao.-i gyalogos vándorútjáról több száz rajzzal tért haza. Első kiállítása a Fränkel Szalonban volt (1931), a Nemzeti Szalonban (1932) a rajzok mellett már rézdomborítások is szerepeltek. 1933-ban Győrben feleségül vette Kéry Ilonát. 1940-től nagyobb méretű domborműveket készített (Alvó lovasok, Emberpár, Ember, Siratóasszonyok). Szobrainak első kiállításán (Tamás Galéria, 1941) ötven darabból álló kollekcióval szerepelt, köztük csiszolt márványok, női fejek, csiszolt bazaltok, ezüst domborítások. Tagja lett a KÚT-nak, itt állította ki 1943-ban a bazaltból faragott-csiszolt Egry fejet. Az Ernst Múz.-ban 1943 telén rendezett csoportos kiállításon bazaltszobrokkal, fejekkel, rézdomborításokkal szerepelt. 1945-ben Győrből Bp.-re költözött. Tagja lett a Művészeti Tanácsnak. 1946-tól az Iparművészeti Főisk. tanára volt, 1960-ban tanárságát idealistának és nacionalistának bélyegezve megszüntették. 1960-tól kapott rendszeres illusztrátori megbízásokat Illés Endrétől, a Szépirodalmi Könyvkiadó ig.-jától. Illusztrálta Arany János, Ady Endre, Illyés Gyula műveit, Babits Mihály Jónás könyvét stb. Éremművészettel 1947 óta foglalkozott, neves kortársait örökítette meg. Utolsó műve a Barcsay Jenő érem volt. A nyarakat tihanyi házában töltötte. 1965-ben rendezték meg tihanyi kiállítását, életmű kiállítása a Nemzeti Galériában volt 1976-ban. Nyolcvanadik születésnapja tiszteletéreaz OSZK-ban kiállításon mutatták be illusztrációit. 1959-ben elnyerte Carrara város szobrászati díját, a Premio Carrarát. 1966-ban sikeres résztvevője volt a Velencei Biennálénak. – Köztéren álló művei: Balatoni szél (Balatonfüred, móló); Anya gyermekével (Orsz. Reuma és Fizioterápiás Intézet); Bartók mellszobor (Zalaegerszeg); 0 kilométerkő (Bp., Clark Ádám tér). – Önmagáról vallotta Visszatértem félutamból (Bp., 1971); A toronyból (Bp., 1973) c. műveiben. – Irod. Koczogh Ákos: B. M. Tihanyban (Művészet, 1965. 10. sz.); Varga Mihály: Egy délután B. M.-sal (Forrás, 1970. 5. sz.); B. Kéry Ilona: Kertem (Bp., 1973); Sediansky János: B. M.-sal tihanyi kertjében (Kortárs, 1977. 2. sz.); Interjúk zenéről, színházról, művészetről, életről (A toronyból, Bp., 1979); Nádor Tamás: Ex libris B. M. (Új Irás, 1980. 2. sz.); Kenessei András: Kortársunk, a szobrász (Magy. Hírlap, 1981. aug. 13.); Bakonyi Péter: Karácsonyi Képeslapok (Élet és Irod., 1984. 51-52. sz.); B. M. nyolcvan éves (Kritika, 1986. 8. sz.); Székely András: B. M. köszöntése (Népszabadság, 1986. aug. 13.); Hajdú Éva: Interjú (Magy. Nemzet, 1986. aug. 13.); Ember Mária: Irodalom rajzokban. B. M. illusztrációi a Széchényi Könyvtárban (Magy. Nemzet, 1986. okt. 14.); Máriássy Judit: A nyolcvanadik kilométerkő (Élet és Irod., 1986. 33. sz.); Hegyi Béla: A megművelt kert (H. B.: Kimondva a kimondatlan, Bp., 1986); In memoriam B. M. (interjú 1986 őszén, riporter Eőri Szabó Zsolt, Műhely, 1990. 2. sz.); Megay László: Meghalt B. M. (Magy. Fórum, 1990. 5. sz.); L. Kovásznai Viktória: B. M. (Bp., 1990); Czigány György: B. M.-ról (Magy. Fórum, 1991. máj. 23.).-Szi. Kerék Imre: B. M. szobrai (versek, Műhely 1986. 4. sz.); Melocco Miklós: B. M. halálára (Hitel, 1990. 5. sz.); Bisztray Ádám: Egy B.-érem hátlapjára (vers, Új Írás, 1990. 7. sz.).

Veszprém megyei életrajzi lexikon

BORSOS MiklósFestőnek indult. Olaszországi és franciaországi tanulmányútjai után évekig Győrben élt. Művészetét az anyag, a plasztikai formálás törvényeinek és lehetőségeinek tisztelete jellemzi. Szobrait kőbe, bazaltba vagy márványba faragta, nevezetes domborításait vörösrézből kalapálta. Az érzékletes formálás mestere. 1931-ben rendezte első kiállítását a Frankel-szalonban, 1932-ben már a Nemzeti Szalonban mutatkozott be. 1943 után a nyarakat tihanyi házában töltötte, később gyakori vendég volt Balatonfüreden Lipták Gáboréknál is. Ez a környezet jelentős befolyással volt művészetére, rajzainak, szobrainak hangulatára, sőt a szobrok anyagának megválasztására is. Stilizáló törekvések után művészete az ötvenes években fordult erőteljesebben a valóságos formák felé. Később a monumentális kifejezésmód, a tömbszerű formálás, az archaikus plasztika formanyelvének modern szellemű továbbfejlesztése jellemezte művészetét. A negyvenes évek második felétől foglalkozott éremművészettel, megörökítve a nevezetes kortársakat és elődöket. Rajzain néhány vonallal, kevés lavírozással teremtett káprázatos világot. Jelentősek voltak a Tihanyi Múzeumban rendezett kiállításai. Veszprém megyében több alkotása látható. Számos művét őrzik a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban. Balatonalmádiban, az Auróra Szállodában (ma: Ramada hotel) áll Hajnal c. szobra. Badacsonytomajon Egry József szobra és síremléke. Balatonfüreden a Balatoni Panteonban több emléktáblán (Berzsenyi, Csokonai stb.) általa tervezett plakett, a mólón a Balatoni szél című alkotása található, a városban utcanév őrzi emlékét. Veszprémben Eötvös Károly mellszobra (a megyei könyvtár bejáratánál). 1972-ben kapcsolatba került Ajka városával, ahol nemcsak másokkal együtt, hanem önálló tárlaton is bemutatkozott. Kiállításainak anyagát a városnak ajándékozta. Az ajkai Városi Múzeumban Borsos-terem (állandó kiállítással), a városban több szobor és a nevét viselő park őrzi emlékét. 1988-ban tervezte Várpalota Városért érmet. Ajka Város Díszpolgára címet, munkásságáért Munkácsy-díjat (1954) Kossuth-díjat (1957), (Érdemes Művész (1962), Kiváló Művész (1972) elismerést kapott.I.: LÁSZLÓ Gyula: ~. Bp., 1965. – B. KÉRY Ilona: Kertem. Bp., 1973. – KRALOVÁNSZKY Alán: ~. Tihany, 1976. (Kiállítási katalógus.) – BODOSI György: Völgyvallatás. Bp., 1979. – LIPTÁK Gábor: Nyitott kapu. Bp., 1982. – L. KOVÁSZNAY Viktória: ~. Bp., 1990. – Pannon vallomások. Ajkai irodalmi antológia. Ajka, 2001. – BfÉL – GyÉL – MvL I. köt. – MKtL XVI. köt. – MvL I. köt. – RÚL III. köt. – Tilhof. – ÚMÉL I. köt. – ÚMIL 1. köt.M.: Visszanéztem félutamból. (Önéletírás.) Bp., 1975., 1989. – A toronyból. Bp., 1979. – Rajzai. Bp. 1985.( Nagyszeben, 1906. augusztus 13. - Budapest, 1990. január 27. )szobrászművész

könyvei

róla szóló könyvek

filmszereplés
linkek