Kortárs magyar művészeti lexikon, 2001

1914-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán, Várday Szilárd osztályában tanult egy évig. 1953: Munkácsy-díj; 1959: Kossuth-díj; Szovjet honvédő háború emlékérme; 1965: Munka Érdemrend arany fokozata; 1969: érdemes művész; 1970: Emlékérem Budapest felszabadulásának 25. évfordulójára; 1978: Munka Vörös Zászló Érdemrend; 1980: Szakszervezetek Országos Tanácsa-díj. Az I. világháborúban az orosz frontra került, itt hadifogságba esett (1915, Szibéria). Ezekben az években színházat szervezett, amelynek díszleteit maga tervezte, festette. 1919-ben a Vörös Hadsereg magyar alakulatának katonája, majd politikai tisztje volt. 1921-1923 között Bécsben, Prágában élt, és több magyar emigránssal (így Bernáth Auréllal) együtt elefáncsont kisplasztikák faragásával foglalkozott. E kisplasztikai műfajt tovább művelte Párizsban, ahová 1923-ban emigrált. Egy 1928-as párizsi kiállítását követően megbízást kapott a Sevres-i Porcelángyártól, hogy porcelán és biscuit dísztárgyakat tervezzen. Párizsban folytatta kényszerűen abbamaradt képzőművészeti tanulmányait, és csatlakozott a progresszív művészeti mozgalmakhoz. Tagja volt a Forradalmi Írók és Művészek Szövetségének (Association des Écrivains et des Artistes Revolutionaires) - a szervezet bábjátékcsoportjában dolgozott. 1945-ben visszatért Budapestre. 1946-ban munkások számára képzőművészeti szabadiskolát (XII. ker., budai szabadiskola) szervezett, s eközben első köztéri megbízásként Ságvári-domborművet tervezett. 1947-1949 között bábfilmek készítésével, rendezésével foglalkozott. 1949-1951 között a csepeli szabadiskolában tanított, majd a Magyar Iparművészeti Főiskola professzora volt. Az 50-es évek elejétől szobrászként működött, folyamatos állami megbízásokat vállalt. Így készültek el többek között a Népstadion melletti sportolószobrok, a Kerepesi temető munkásmozgalmi parcellájának Mártír-emlékműve [Körner Józseffel, László Péterrel] (1958-1959), amely egy három alakból álló allegorikus szoborcsoport, vagy a Ludovika téri Tanácsköztársaság-emlékművön Kun Béla domborműves alakja (1966). E megbízások mellett nagy számban ké-szülő kisplasztikái közül a Don Quijotét (1970), a Hortobágyi emléket (1976) és a Bugyonnijt (1977), plakettjei közül a Híd c. sorozatot említjük. Munkáin tanárainak és szellemi mestereinek (Maillol, Uitz Béla) hatása érezhető. Műveire egyfajta zártság, összefogottság, letisztultság jellemző. Munkáit eszmei igényesség, formai sematizálás, a mintázás expresszív módszere jellemzi, amely révén elsősorban köztéri alkotásaiból szuggesztív erő árad (jellemző példája ennek a Kerepesi temetőbeli Mártíremlékmű).1928 • Galerie Zak, Párizs1951 • 2. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Nemzeti Múzeum, Varsó1952 • Tavaszi Tárlat a Műcsarnokban, Műcsarnok, Budapest • Magyar képzőművészeti kiállítás, Bukarest • 3. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest1953, 1959, 1962 • 4., 7., 9. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest1957 • Magyar forradalmi művészet, Műcsarnok, Budapest1958 • Exposition de Peinture, Sculpture et Arts Graphiques hongrois D'ajourd'hui, Antwerpen1960 • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • A felszabadult Budapest művészete, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest1965 • II. kerületi képzőművészek kiállítása, Radnóti Klub, Budapest1967 • I. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs1969 • II. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs1970 • II. Debreceni Országos Nyári Tárlat, Déri Múzeum, Debrecen1971 • Vadászati Világkiállítás, Műcsarnok, Budapest1973 • Collegium Hungaricum, Bécs1973 • Nagymaros1974 • Magyar éremművészeti kiállítás, Magyar Kultúra Háza, Berlin1975 • Csók Galéria, Budapest • Szentes1976 • Nagytétény • Városi Múzeum, Nyírbátor1977 • Berzsenyi Könyvtár, Szombathely (kat.)1978 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, a Műhely c. sorozatban • Gimnázium, Pilisvörösvár1979 • Csepel Galéria, Budapest1980 • Városi Múzeum, Körmend (állandó kiállítás 1990-ig)1981 • Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, Budapest (emlékkiállítás)1985 • Dürer Terem, Budapest (emlékkiállítás).1985 • Művészetek Háza, Szekszárd.1993 óta a Budatétényi Szoborparkban)Álló munkás (bronz, 1966, Győr)Don Quijote és Sancho Panza (pirogránit, 1970, Budapest, X. ker., Rottenbiller park)Don Quijote (pirogránit, 1978, Budapest, Budapesti Nemzetközi Vásár)Egyéni kiállításokFekete M.: Prominent Hungarians, 1979Felszabadulási emlékmű (kő, 1971, Marcali)Figurális díszkút (1962, Ózd, Kohászati Művek)Gereblyés László (bronz portrédombormű, 1974, Csákberény, Művelődési Ház)Geszti L.: ~ munkássága, Művészet, 1971/1.Hadtörténeti Múzeum, BudapestIrodalomKatona József Múzeum, Kecskemétkét dombormű (bronz, 1974, Budapest, Kerepesi úti temető, Munkásmozgalmi Pantheon)Kortárs Művészeti Múzeum/Ludwig Múzeum, BudapestKöztéri műveiKun Béla, Landler Jenő, Szamuely Tibor-emlékmű [Herczeg Klárával, Farkas Aladárral] (mészkő, bronz, 1967, Budapest, VIII. ker., Kun Béla térLányka (mészkő, 1968, Kéthely, Általános Iskola)Lenin (bronz, 1980, Nyíregyháza).Lenin (bronz portré, 1971, Tapolca, Magyar Szocialista Munkáspárt Városi Bizottság)Ligeti Károly (márvány portrédomborműves emléktábla, 1968, Budapest, XXI. ker., Ligeti Károly u.)Magyar Nemzeti Galéria, BudapestMestereiModern Magyar Képtár, Pécs.Művek közgyűjteményekbenmuvesz_912N. Pénzes É.: ~, Művészet, 1965/3.Oelmacher A.: ~, műteremlátogatás, Műterem, 1958/6.OLCSAI KISSPapp GáborPogány Ö. G.: Kamarakiállítás ~ kisplasztikáiból és érmeiből (kat. bev., Szombathely, 1977)Szamuely Tibor (mészkő portré, 1969, Nyíregyháza, Szamuely lakótelep, ?)Szerelőbrigád (alumínium, 1957, Budapest, Népstadion-szoborgaléria)szobrász, (Szalafő, 1895. november 4. - Budapest, 1981. január 3.)Táncospár (bronz, 1957, Kazincbarcika, Egressy Béni tér)Theisler Gy.: Kilencven éve született ~, Művészet, 1985/11-12.Tóth A.: Budapest új emlékérmei, Budapest, 1970/2.Válogatott csoportos kiállításokVárday Szilárd.Zoltán

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Olcsai-Kiss Zoltán (Szalafő, 1895. nov. 4. – Bp., 1981. jan. 3.): szobrász, Munkácsy- (1953), Kossuth-díjas (1959), érdemes művész (1969). 1914-ben a bp.-i Képzőműv. Főisk. festő szakára iratkozott be; 1915-ben behívták katonának, a frontról hadifogolyként Oroszo.-ba került, ahol vöröskatona lett. 1921-ben hazatérhetett, de menekülnie kellett, így Csehszlovákián át Bécsbe szökött. 1923-tól – szobrászi tevékenységet folytatva – emigrációban töltött 23 évet. Első gyűjteményes kiállítását 1928-ban a Galerie Zakban rendezte meg. Kisméretű szobrait a sèvres-i porcelángyár sokszorosította. 1945-ben hazatért, s 1946-47-ben képzőművészeti szabadisk.-t vezetett. 1948-ban a m. bábfilmgyártás irányításával bízták meg, 1951-ben az Iparműv. Főisk. tanárává nevezték ki. Két év után saját kérésére oktatói tevékenysége alól felmentették. A szobrászat több műfaját művelte, mintázott köztéri szobrokat, kisplasztikákat, domborműveket és érmeket. – Jelentős munkái: a Kerepesi temető Munkásmozgalmi Mártíremlékműve (1959; az építészetileg tagolt emlékmű belső domborműveit 1972-ben készítette el, építésze: Körner József); Don Quijote-szobor több változata (pl. Kőbánya, Szent István tér). Kisplasztikái: Fekvő akt, Bölcsődal, Bach-muzsika. Érmei: Kun Béla-érem; Bohócplakett. Fontosabb kiállításai: Csók Galéria (1975); Nagytétényi Kastélymúz. (1976); Nagymaros, Szombathely (1977); Csepel (1979); Munkásmozgalmi Múz. (1981). 1980-ban SZOT-díjat kapott. – Irod. Pogány Ö. Gábor: O. K. Z. kiállítási katalógusa (Bp., 1976); Kiállítási katalógus (Körmend, 1979).

• Olcsai-Kiss Zoltán gyűjteményes kisplasztikai kiállítása, 1975
• Kamarakiállítás Olcsai-Kiss Zoltán kisplasztikáiból - érmeiből, [1976]
• Olcsai-Kiss Zoltán szobrászművész kiállítása, 1978
• Kamarakiállítás Olcsai-Kiss Zoltán kisplasztikáiból - érmeiből - rajzaiból, 1979
• Olcsai Kiss Zoltán, 1981
• Olcsai-Kiss Zoltán Kossuth-díjas szobrászművész, 1895-1981, 1989

• Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 3. átd. kiad. Szerk. Betlen Katalin. Bp., Kossuth, 1975. 658 o., ()
• Kislexikon. Szerk. Ákos Károly. Bp., Akadémiai Kiadó, 1968. 941 o., 16 t., 4 térk., ()
• Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001. 3 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
• Mindenki lexikona. [Szerk. Ákos Károly]. Bp., Akadémiai Kiadó, 1974. 2 db., ()
• Művészeti kislexikon. [Szerk. Lajta Edit]. Bp., Akadémiai Kiadó, 1973. 687 o., ()
• Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968. 4 db., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• SZOT-díjasok. Szerk. Kulcsár Ödön. [Bp.], Táncsics, 1981. 317, [1] o., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983., ()

• Megy a juhász a szamáron   |☰  1948   |☰  forgatókönyvíró, rendező
• Vitamin ABC   |☰  1950   |☰  rendező