Lehotay Árpád     ☰ Lőcse 1896.04.17   ☷ Budapest 1953.10.19   |   rendező, színész, színészpedagógus, színházigazgató, drámai színész
653448
Lehoczky Árpád (1041889 | - )
Lehotay Árpád, királylehotai (1041887 | - )
Lehotay-Lehoczky Árpád (1041888 | - )
Lehotay Árpád (1041886 | - )
 
életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Lehotay Árpád, Lehoczky (Lőcse, 1886. ápr. 17 – Bp. 1953. okt. 19.): drámai színész. Gépészmérnöki öklevelet szerzett. Kaposvári pályakezdés után 1926-ban a Nemzeti Színház szerződtette, 1939-ben a Színiak. tanára lett. 1945 után a szegedi színház ig.-ja, 1947-től a Belvárosi Színház rendezője és színésze, majd a Néphadsereg Szítházának (Vígszínház) tagja. Rendkívül sokaldalú színész volt kintnő beszédtechnikával. Eleinte szerelmeseket és ifjú hősöket játszott, majd bonyolultabb jellemszerepeket alakított klasszikus és modern drámában egyaránt. A 30-as évek végétől rendszeresen filmezett. – F. sz. Ádám (Madách: A:ember tragédiája); Faust (Goethe); Theseus (Shakeapeare: Szentivánéji álom); Octavius Caesar és Marcus Antonius (Shakespeare: Julius Caesar); Cassio (Shakespeare: Othello); Prospero (Shakespeare: A vihar); Posa (Schiller: Don Carlos); Peer (Ibsen: Peer Gynt, II. rész); Cyrano (Rostand: Cyrano de Bergerac); Elemér gróf, Mokány (Kisfaludy: Csalódások); De Simrose, De Montegre (Dumas: A nők barátja); Peter (O’Neill: Amerikai Elektra). – I. f. Az örök titok (1938), A beszélő köntös (1941), A szűz és a gödölye (1941), Isten rabjai (1942), Szováthy Éva (1943), Beszterce ostroma (1948), Talpalatnyi föld (1948), Mágnás Miska (1948), Úri muri (1949), Déryné (1951). – Irod. L. Á. (Szabad Nép, 1953. 293. sz.); Mátrai Betegh Béla: L. Á. (Magyar Nemzet, 1953. 247. sz.); Hárs László: L. A. (Film Színház Muzsika, 1965. 33. sz.); Hubay Miklós: L. A. halálára (A megváltó mutatvány, Bp., 1965).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Lehotay Árpád; Lehoczky(Lőcse, 1896. ápr. 27.–Bp., 1953. okt. 19.): színész, rendező, színházigazgató, színészpedagógus. Gépészmérnöki oklevelet szerzett. Egy műkedvelő előadáson Hevesi Sándor ismerte fel tehetségét és 1926-ban a Nemzeti Színházhoz szerződtette, amelynek 1944-ig tagja maradt. 1935-ben az Országos Színészegyesület színiiskolájának lett a tanára. 1939-től 1944-ig a SzAk-n tanított, 1943–1945 között a Vígszínházban, 1944-ben és 1946-ban a Pesti Színházban is szerepelt. 1945–1947 között a Szegedi Nemzeti Színház ig.-ja, 1947-től a Belvárosi Színház színésze és rend.-je. 1949–1951 között a Madách Színház tagja volt. 1947-ben a Víg és a Pesti Színházban is fellépett. Az alakuló Magyar Néphadsereg Színháza szerződtette, de betegsége miatt már nem lépett színpadra. Kitűnő beszédtechnikájú, jó megjelenésű és csiszolt mozgású, sokoldalú színész volt. Tehetsége klasszikus és modern szerepekben egyaránt érvényesült. Virtuóz beugróként tartották számon. F.Sz. Ádám, Lucifer (Madách I.: Az ember tragédiája); Faust (Goethe); Octavius, Antonius (Sh.: Julius Caesar); Cassio (Sh.: Othello); Prospero (Sh.: A vihar); Posa márki (Schiller: Don Carlos); Cyrano (Rostand: Cyrano de Bergerac); Mokány (Kisfaludy K.: Csalódások); Helmer (Ibsen: Nóra); Kovács József (Gergely S.: Vitézek és hősök). F.R. Pagnol–Nivoix: Dicsőség vására; Fehér K.: Idézés bűnügyben.

könyvei
róla szóló könyvek

filmszereplés
linkek