Kortárs magyar művészeti lexikon, 2001

1922-27: budapesti Királyi József Nádor Műegyetem Építészmérnöki Kar. 1956, 1971: Ybl-díj; 1962: Munka Érdemrend; 1967: Magyar Iparművészeti Főiskola címzetes tanári cím; 1973: Hild János-érem; 1976: a Munka Érdemrend arany fokozata; 1979: Reitter Ferenc-díj. ~ a neves gyermekgyógyász Heim Pál gyermekeként született. 1927-29 között Wälder Gyula prof. irodájában dolgozott tervezőként. 1929-ben féléves svédországi tanulmányúton vett részt Gunner Asplund európai hírű építész mellett. 1930-46 között Budapest Székesfőváros III. városrendezési ügyosztályán segédmérnök, mérnök, végül főmérnök volt. 1946-ban politikai okokból elbocsátották állásából, munkáját csupán magánvállalkozásoknál folytathatta. 1949-ben az állami tervezőintézetek megalakulásakor munkát kapott a városrendezés területén. 1966-ig dolgozott a FŐTI (Fővárosi Tervező Intézet), majd jogutódjai a BVI (Budapesti Városrendezési Intézet) és a BVTV (Budapesti Városépítési Tervező Vállalat) városrendezési irodájának osztályvezető főmérnökeként. Emellett 1956-67 között a Fővárosi Tanács VB. VIII. városrendezési és építési főosztályának csoportvezető főmérnöke, ill. 1968-69 között a BVTV műszaki gazdasági tanácsadója volt. Cikkei, tanulmányai jelentek meg számos szaklapban, folyóiratban pl. a Magyar Építőművészetben, a Városépítésben, a Budapestben, az Élet és Tudományban, előadásokat tartott a televízióban, rádióban elsősorban a mikrokörnyezet állapotának javítása, megtartása érdekében. 1962-67 között alapító és vezetőségi tagja volt a Magyar Építőművészek Szövetségének, a Magyar Urbanisztikai Társaságnak, magyarországi megbízottja volt a VIA, az Építészek Nemzetközi Szövetsége városrendezési munkacsoportjának. Munkásságát számos publikáció kísérte.1933-39: Budapest Székesfőváros városfejlesztési program1957-66 és 1969-70: Budapest Általános Rendezési Tervének és Budapest Városrendezési Szabályzatának elkészítését irányítottaA budapesti lakásépítés problémái, Budapest, 1963.a II. világháború utáni években a Budapesten a főútvonalak mentén tervezett négyszáz foghíjbeépítés előkészítésének és megvalósításának kezdeményezője volt.A település területének felhasználása (egyetemi jegyzet), Budapest, 1952A tömeges lakásépítés városrendezési kérdései (egyetemi jegyzet), Budapest, 1955Az 1956-os forradalom után megrongálódott Rákóczi úti épületek helyreállítási munkáit és a Római parti üdülőterület kialakítását ~ elképzelései szerint valósították meg.Budapest lakásépítési koncepciójának, a lakótelepek csoportosításának, a II., III., IV. ötéves tervek összeállítója és a munkaprogramok irányítója.Elavult városrészek újjáépítésének eszközei és lehetőségei, Magyar Mérnök és Építészegylet kiadványai, Budapest, 1944/6.Elavult városrészek újjáépítésének módszerei (egyetemi jegyz.), Budapest, 1954építész, (Budapest, 1904. június 29. - Budapest, 1980. szeptember 20.)ErnőFőbb műveiHEIMMegvalósult városrendezési munkáiMuladi Brigittamuvesz_5009Városfejlesztés, Budapest, 1943

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Heim Ernő (Bp., 1904. jún. 29. – Bp., 1980. szept. 20.): építész, Ybl-díjas (1957, 1971). A bp.-i műszaki egy.-en 1927-ben kapott oklevelet. 1927-28-ban Wälder Gyula mellett, majd a neves svéd építész, G. Asplund stockholmi irodájában dolgozott. 1930-1970 között Bp. Főváros Városrendezési Osztályának dolgozója, tizenegy éven át annak vezetője volt. Munkatársaival készítette Bp. városfejlesztési programját 1933-39-ben, Bp. Városrendezési Szabályzatát 1960-ban. Kezdeményezte a Rákóczi út árkádosítását, a főútvonalak foghíjainak beépítését, a belvárosi üzletközpont kiépítését, a Római-part rendezését, a Józsefváros rekonstrukcióját. 1973- ban a HiId János-éremmel, majd Reitter Ferenc-díjjal ismerték el tevékenységét. Alapító tagja volt a Magy. Építőművészek Szövetségének és a Magy. Urbanisztikai Társaságnak. A Magy. Iparművészeti Főisk. c. egy.-i tanára. Széles körű szakmai publikációt fejtett ki. – Irod. Meghalt H. E. (Magy. Nemzet, 1980. szept. 24.).

• Budapest telekviszonyai és a keretes beépítés, 1941
• Közérdek és magánérdek a városépítésben, 1942
• Városfejlesztés, 1943
• Az elavult városrészek újjáépítésének eszközei és lehetőségei, 1944
• Városépítési tévedések, 1944
• A település területének felhasználása, 1952
• A település területének felhasználása, 1954
• Elavult városrészek újjáépítésének módszerei, 1954
• A tömeges lakásépítés városrendezési kérdései, 1955
• A foghíjbeépítés városrendezési vonatkozásai, 1960
• Modern építőművészet Budapesten, 1967

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné, Kis Tamás. Bp., Kossuth, 1969. 617 o., ()
• Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001. 3 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
• Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1978. 365 o., ill., ()
• Művészeti kislexikon. [Szerk. Lajta Edit]. Bp., Akadémiai Kiadó, 1973. 687 o., ()
• Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968. 4 db., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• Képek a jövő Budapestjéről   |☰  1958   |☰  szakértő

• Képek a jövő Budapestjéről (r.: Hárs Mihály, 1958)