keresés (regex):
keresési tartomány:
teljes
szavak
dolgok
jogszabályok
 keresés (id):
 keresés (idő):
Molnár Ferenc     ☰ Budapest 1878.01.12   ☷ 1952.04.02   |   drámaíró, hírlapíró, író, publicista, újságíró
653559
http://dka.oszk.hu/040400/040450/Image_0012.jpg
http://keptar.oszk.hu/084200/084251/0713_0832_pix_Oldal_07_kep_0001.jpg
http://dka.oszk.hu/103700/103794/pesti_elet_0075a.jpg
Molnaras Ferencas (1042110 | - )
Morunaaru Fuerentsu (1042111 | - )
Molnár Ferenc (1042109 | - )
 
életrajzok

Kortárs magyar írók, 1945-1997

(Bp., 1878. jan. 12.-New York, 1952. ápr. 2.): író, publicista. [1939-től Svájc, USA][MIL,KMIL,MÉL2,ÚMIL,MNBCD,OSZKK]M.: Magdolna és egyéb elbeszélések, 1898 <1897 MÉL2>; A csókok éjszakája és egyéb elbeszélések, 1899 <1898 MÉL2>; Az éhes város, r., 1901 <1900 MÉL2>; Egy gazdátlan csónak története, r., 1901; Józsi és egyéb kis komédiák, 1902; A doktor úr, d., 1902; Éva, r., 1903; Gyerekek, rajzok, 1905; Egy pesti leány története, r., 1905; Az ördög, d., 1907; Rabok, r., 1907; A pál utcai fiúk, ifj. r., 1907; Muzsika, elb., 1908; Ketten beszélnek, tárcák, rajzok, 1909; Pesti erkölcsök, humoros rajzok, 1909; Liliom, d., 1910; Hétágú síp, tréfák, karcolatok, tárcák, 1911; A farkas, d., 1912; Ma, tegnap, tegnapelőtt, vasárnapi krónikák, 1912; A ferencvárosi angyal, karácsonyi játék, [Heltai Jenővel], 1912; A testőr, d., 1912; Báró Márczius és egyéb elbeszélések, 1913; Kis hármaskönyv, elb. 1914; Egy haditudósító emlékei, 1916 <1915 MÉL2>; Az aruvimi erdő titka, 1916 <1917 MÉL2>; A fehér felhő, d., 1916; Farsang, d., 1917; Ismerősök. Feljegyzések, krónikák, 1917; Az óriás és egyéb elbeszélések, 1917; Vacsora és egyéb jelenetek, 1917; Úri divat, d., 1917; Andor, 1918; Széntolvajok, elb., 1918; A hattyú, d., 1920; Égi és földi szerelem, d., 1922; Színház, három egyfelvonásos, 1923; A vörös malom, d., 1923; Az üvegcipő, d., 1924 <Üvegcipő*MÉL2>; Játék a kastélyban, d., 1926; A gőzoszlop, d., 1926; Riviera, d., 1926; Olympia, d., 1928; Toll. Ma tegnap, tegnapelőtt, elb., 1928; Összegyűjtőtt művei 1-20, 1928; Egy, kettő, három, d., 1929; A jó tündér, d., 1930; Harmonia. Családi idill karénekkel, 1932; Valaki, d., 1932; Csoda a hegyek között, d., 1933; A zenélő angyal, r., 1933; Az ismeretlen lány, d., 1934; Nagy szerelem, d., 1935; A zöld huszár, r., 1937; Delila, d., 1937; Májibaba, r. [193?]; Őszi utazás, r., 1939; A Dohány-utca és a Körút-sarok, Aszfalt-regény, 1943; Isten veled, szívem, r., New York, 1945 [Bp., 1947]; A kékszemű, ifj. elb., 1957; Útitárs a száműzetésben. Jegyzetek egy önéletrajzhoz, 1958; Színház, színművek, 1961; Szülőfalum, Pest, karcolatok, 1962; ~ színművei, Bécs, 1972; Színművek [szerk. Benedek Mihály], 1989; Pesti napló [szerk. Molnár Gál Péter], 1993; A férfi szíve, elb., 1994; Kisregények, 1994.MOLNÁR FERENCMűford.: G. Hauptmann: Henschel fuvaros, d., 1899; P. Gavault-R. Charvay: A csodagyermek, d., 1903; G. A. Caillavet-R. de Flers: Az erény útja, d., 1904; A. France: Elbeszélések, 1908; G. A. Caillavet-R. de Flers: Buridan szamara, d., 1909; H. Bataille: A botrány, d., 1910; Berr-Guillemaud: A millió, d., 1911; G. A. Caillavet-R. de Flers: A szent liget, d. [Heltai Jenővel], 1911; G. A. Caillavet-R. de Flers: Papa!, d., 1911; C. Rössler: A frankfurtiak, d., 1912.

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Molnár Ferenc (Bp., 1878. jan. 12. – New York, 1952. ápr. 2.): író, hírlapíró. Molnár Márta Sárközi Györgyné apja. Jogot hallgatott Bp. en és Genfben. 1896-tól kizárólag hírlapírói és irodalmi tevékenységet folytatott; a Budapesti Napló, A Hét, az Est-lapok és a Pesti Hírlap állandó munkatársa. Az I. világháború alatt Az Est harctéri riportere volt. 1901-től a Petőfi Társ., 1917- től a Kistaludy Társ., tagja. 1902-ben játszották első színdarabját (Doktor úr), és attól kezdve évről évre jelentkezett új darabokkal, melyeket nemcsak a hazai, hanem a külföldi színházak is állandóan műsoron tartottak. 1930-ban Svájcba, majd az USA-ba költözött. A külvárosok, valamint a kispolgárság világát rajzoló elbeszélésekkel kezdte pályáját. Korai regényeiben a nagyváros dolgozóinak nehéz életét ábrázolta. Társadalmi darabjait szórakoztatóan, nagy színpadtechnikai érzékkel alkotta. Később kísérletezett a szimbolikus drámával is, de kisebb hatással. Első felesége Vészi Margit, második Fedák Sári s a harmadik Darvas Lili színésznő volt. – F. m. Magdolna és egyéb elbeszélések (Bp., 1897); A csókok éjszakája és egyéb elbeszélések (Bp., 1898); Az éhes város (r., Bp., 1900); Egy gazdátlan csónak története (Bp., 1901); Józsi (r., Bp., 1902); Rabok (r., Bp., 1907); A Pál utcai fiúk (ifjúsági r., Bp., 1907; többször megfilmesítették, számos kiadásban és országban jelent meg); Az ördög (vígjáték, Bp., 1907); Liliom (életkép, Bp., 1909, megfilmesítették, Kacsóh Pongrác kísérőzenét szerzett hozzá); A testőr (színmű, Bp., 1910); A farkas (színmű, Bp., 1912); Egy haditudósító emlékei (Bp., 1915); Úrí divat (színmű, Bp., 1917); Az Aruvimi erdő titka (Bp., 1917); Andor (Bp., 1918); A hattyú (színmű, Bp., 1920); Égi és földi szerelem (színmű, Bp. 1922); A vörös malom (színmű, Bp., 1923); Üvegcipő (színmű, Bp., 1924); Játék a kastélyban (színmű, Bp., 1926); A gőzoszlop (Bp., 1926); Olympia (színmű, Bp., 1928); Összes munkái (I – XX., Bp., 1928); Őszi utazás (r., Bp., 1939); Isten veled szívem (r., New York, 1945); Útitárs a száműzetésben (angolul: 1950; magyarul: 1958); Színház (Bp., 1961). – Irod. Ady Endre: M. F. (Nyugat, 1910); Schöpflin Aladár: M. F. (Magyar írók, Bp., 1917); Halmi Bódog: M. F. az író és az ember (Bp., 1929); Babits Mihály: Színpad és irodalom (Nyugat, 1933); Sós Endre: M. F. (Bp., 1947); Lukács György: Új magyar kultúráért (Bp., 1948); Illés Endre: Krétarajzok (Bp., 1957); Kosztolányi Dezső: Írók, festők, tudósok (II., Bp., 1958); Molnár Erzsébet: Testvérek voltunk (Bp., 1958); Kárpáti Aurél: Tegnaptól máig (Bp., 1961); Osváth Béla: A M.-legenda (Kritika, 1963); Gyárfás Miklós: Vita a M.-legendáról (Új Írás, 1963); Csathó Kálmán: M. F. (Írótársak között, Bp., 1965); Vécsei Irén: M. F. (Bp., 1966.)

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1878. jan. 12.–New York, 1952. ápr. 1.): író. Újságíróként kezdte pályáját. Számos színdarabot fordított a Vígszínház és más fővárosi színházak számára. 1902-ben eredeti művel jelentkezett (A doktor úr). 1907-ben Az ördög c. drámájának átütő sikere volt Mo.-on és külföldön is. Ezt követően szinte minden évben Molnár Ferenc-bemutatót tartottak Bp.-en, majd a világ nagy városaiban. A Vígszínház háziszerzője volt, noha néhányszor máshol is – Nemzeti, Magyar Színház – színre kerültek drámái. Pályája során legnagyobb sikert a francia vj.-ok dramaturgiáját követő műveivel és a Liliommal aratta. A dialógusépítés, a hatásos és különös színpadi helyzetek teremtésének utólérhetetlen mestere volt. Mindig személyesen irányította művének próbáit. Molnár Ferenc szoros kapcsolatban állt a kabaréval is. A m. kabarészerzők első generációjához tartozott. 1907-ben a Modern Színház Cabaret műv.-i vez.-je volt. Nemzetközi sikerei lehetővé tették, hogy 1930-tól külföldön éljen. Az előretörő fasizmus elől 1939-ben feleségével, Darvas Lilivel az USA-ba emigrált. Élete végéig dolgozott, de utolsó drámái közül egyiknek sem volt sikere. Darvas Lili Molnár Ferenc hagyatékát a Petőfi Irodalmi Múzeumnak ajándékozta. Fontosabb drámái: A doktor úr (1902); Az ördög (1907); Liliom (1909); A testőr (1910); A farkas (1912); A fehér felhő (1916); A hattyú (1920); Színház (1921); A vörös malom (1923); Az üvegcipő (1924); Játék a kastélyban (1926); Olympia (1928); Egy, kettő, három (1929); A jó tündér (1930); Az ismeretlen lány (1934); A cukrászda, Menyegző (1935); A császár (1946). Könyve: Útitárs a száműzetésben (1958). – Ir. Molnár E.: Testvérek voltunk (1958); E. Molnár Rajec: F. M. (bibliográfia, 1986).Molnár Ferenc

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1. Magdolna és egyéb elbeszélések. Bpest. 1887. 2. A csókok éjszakája és egyéb elbeszélések. Bpest, 1898. 3. Ne mondj igazat! Monolog. Bpest, 1900. (Monologok 89.). 4. Álarczos bálon. Monolog. Bpest, 1901. (Monologok 97.). 5. Éhes város. Regény. Bpest; 1901. (Ism. M. Szó 115. sz.. Bud. Szemle CX.). 6. Egy gazdátlan csónak története. Regény. Bpest, 1901. 7. Józsi és egyéb kis komédiák, rajzok. Bpest, 1902. Budapesti Napló 1899. 47. sz.. 1900. 206. sz. Corvina 1901. 35. sz. és önéletrajzi adatok. hirlapíró,hirlapíró, szül. 1878-ban Budapesten; gymnasiumi tanulmányait befejezve, jogi tanulmányait a genfi egyetemen kezdte és a budapestin végezte. 1896-ban belépett az akkor megalakult Budapest Napló szerkesztésébe, melynek ma is tagja.Ír regényt, elbeszélést, szatirikus rajzokat és színházak számára fordít. A Fővárosi Lapokban (1889. A népszínmű jövője. 1890. Blaha Luiza) az Ország-Világban (1897., 1899.) sat.; a Budapesti Naplóban (Jour-fix kisasszony cz. regénye 1899-ben, A fehér város, elb., Egyetlen egy asszony, regény sat.); az Új Időkben (Az utolsó ház, regény); állandóan ír elbeszéléseket, tárczákat és aktualis czikkeket a Hétbe s az Új Időkbe, rendes munkatársa a Kakas Mártonnak.Jegyei: M. F. és -o-. Kéziratban: Szívem! bohózat 3 felv.; írták Hennequin és Bilhaud, ford. (előadták 1901. a Vígszinházban); szintén a Vígszinház számára fordította: A zsába, X asszony, Boubouroche; Madame Flirt cz. színműveket.Magyar Könyvészet 1897–98., 1900., 1901. Molnár FerenczMunkái:szül. 1878-ban Budapesten;

könyvei

róla szóló könyvek

film
linkek
ISNI
OSZK MEK
OSZK MEK
PIM
VIAF
wikipedia
Amicus: 4135