Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Tisza István gróf (Geszt, 1861. ápr. 22. – Bp., 1918. okt. 31.): politikus, miniszterelnök, az MTA t. tagja (1910); ~ Kálmán fia. Berlinben, Heidelbergben és Bp.-en jogi és közgazdasági tanulmányokat végzett, majd öt évig a család bihari birtokán gazdálkodott. 1886-tól szabadelvű párti programmal képviselő, 1897-ben nagybátyja, Tisza Lajos grófi címét a király ráruházta. A Magy. Ipar- és Kereskedelmi Bank elnöke, több részvénytársaság igazgatósági tagja volt. Politikai pályája kezdetén felismerte, hogy a Monarchia előbbutóbb válságba, háborús konfliktusba keveredik és az erre való felkészülést sürgette. Ennek érdekében erélyes intézkedéseket kívánt a parlamenti ellenzék obstzukciós tevékenysége ellen. 1903. nov. 3. – 1905. jún. 18. közötti első miniszterelnöksége idején az újonclétszám növelését célzó törvényjavaslat ellen obstrukciót folytató ellenzék megfékezésére házszabályrevízió-tervezetet terjesztett be, s ezzel az ellenzéket ideiglenes meghátrálásra kényszerítette, majd az engedmény fejében a királynál kieszközölte II. Rákóczi Ferenc hamvai hazahozatalának engedélyezését. Mint a munkásmozgalom és az agrárszociaíista mozgalmak elleni fellépés híve, erőszakhal elfojtotta az 1904. ápr.-i országos vasúti sztrájkot. 1904. nov. 18-án erőszakkal keresztülvitte a házszabálymódosítás (lex Daniel) elfogadását, ez azonban pártjának bomlásához vezetett. Az 1905. jan -i választások során a koalícióba tömörült ellenzék legyőzte a kormánypártot, de ~ még hónapokon át mint ügyvezető kormányelnök a helyén maradt. 1906-ban feloszlatta a Szabadelvű Pártot és maga is visszavonult a közvetlen politikai tevékenységtől. 1910-ig csak a főrendiház működésében vett részt. A koalició bukása után ~ 1910. febr. 19-én régi szabadelvű párti híveire támaszkodva megalapította a Nemzeti Munkapártot, amely a választáson nagy győzelmet aratott, amely tükrözte az uralkodó osztályok közötti erőviszonyban a burzsoázia javára beállott eltolódást. Ehhez az egyensúlyhoz mint a dualizmus hazai tartópilléréhez szilárdan ragaszkodott; egyéniségére jellemző merevséggel szembeszegült minden reformtörekvésnek, különösen az általános választójog bevezetésének, mely e szövetség hatalmi helyzetét veszélyeztette. Herczeg Ferenccel együtt indította 1911-ben a Magyar Figyelő c. politikai lapot. 1912. máj. 22-én az a képviselőház elnökévé választották. Megbízatása másnap a korszak legnagyobb, „vérvörös csütörtök” néven ismert munkásmegmozdulását, sztrájkok sorát váltotta ki. ~ jún. 4-én önkényesen elfogadtatta a véderőtörvényt, a következő napokban karhatalommal eltávolította a tüntető ellenzéki képviselőket. jún. 7-én Kovács Gyula képviselő a parlamentben sikertelen revolveres merényletet kílérelt meg ellene. Megszavaztatta a háború esetére szóló kivételes intézkedéseket, a hadiszolgáltatásokat tartalmazó törvényeket. 1913. jún. 10-én kezdődő második miniszterelnökségére a közvetlen háborús készülődés jegyében került sor. A belső konszolidációt szolgálták a nemzetiségek egy részének, a horvátok és a román nagytőke megnyerésére irányuló kísérletei. 1913 okt.-ében a Szerbia elleni erélyes fellépést javasolta; 1914 júl.-ában azonban, a szarajevói merénylet után a háború megindítása ellen foglalt állást, mert a nemzetközi erőviszonyokat ekkor kedvezőtlennek találta, tartott az Erdélyt fenyegető román betöréstől és az esetleges győzelmet is a dualista berendezkedés fennmaradása szempontjából veszélyesnek ítélte. Amikor a német kormány a háború megindítását sürgette, feltétlen támogatásáról biztosítva a Monarchiát, s a bécsi uralkodó körök is a háború mellett döntöttek, a júl. 19-i minisztertanácson hozzájárult a Szerbiához intézendő, lényegében hadüzenetet jelentő ultimátum elküldéséhez. Háborús politikáját a német szövetséghez való ragaszkodás, a belső gazdasági és politikai erőknek a háború szolgálatába állítása jellemezte. Ellenezte IV. Károly – a birodalom megmentésé érdekében – mérsékelt reformokkal kísérletező politikáját is, s amikor az ellenzék és az SZDP tüntetéseket szervezett ellene, a két tűz közé szorult 1917. máj. 23-án kénytelen volt beadni lemondását, jún. 15. után mint a debreceni huszárezred parancsnoka a frontra ment, pártjának vezetéséről azonban nem mondott le. 1918. okt. 31-én fegyveres katonák mint a háború és a régi rendszer egyik legfőbb megszemélyesítőjét; a demokratikus átalakulás ellenségét bp.-i lakásán agyonlőtték. – F. m. Összes munkái (I – VI., Bp., 1923 – 1937); Gróf Tisza István képviselőházi beszédei (I – IV., Bp., 1930 – 1937). – Irod. Klein Ödön: Tiszától – Tiszáig. Visszaemlékezések és adalékok (Bp., 1922); Czernin Ottokár: Emlékeim T. I. grófról (Bp., 1925); T. I. emlékkönyv (Debrecen, 1928); Albrecht Ferenc: Forrástanulmányok gróf T. I. román nemzetiségi politikájához (Lugos, 1933); Erényi G.: Graf Stefan T. (Wien – Leipzig, 1935); Hegedüs Lóránt: Két Andrássy és két T. (Bp., 1941); Juhász Nagy Sándor: A magyar októberi forradalom története (Bp., 1945); Lányi L.: Le comte Etienne T. et la guerre de 1914 – 1918 (Paris, 1946); Pölöskei Ferenc: A koalíció felbomlása és a Nemzeti Munkapárt megalakulása 1909 – 1910 (Bp., 1963); Galántai József: Magyarország az első világháborúban 1914 – 18 (Bp., 1964).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

10. Elnöki megnyitó beszéd. A dunántúli ref. egyházkerületnek Pápán 1908. szept. 22. tartott közgyűlésén. Pápa, 1908.11. Protestant faith and english-tenment. An adress delivered before the Hungarian protestant literary society Budapest nov. 2. 1909. Philadelphia, 1909.1. Az adóáthárítás rendszere. Budapest, 1882. (Értekezések a nemzetgazdaságtan és statisztikai köréből I. 4.).2. Valutánk rendezéséről. U. ott, 1890 (Különnyom. a Nemzetgazdasági Szemléből).3. Magyar agrárpolitika. A mezőgazdasági termények árhanyatlásának okai és orvosszerei. U. ott, 1897. (2. kiadás. U. ott, 1897. Németül: Leipzig, 1897.).4. A vallás a modern élet küzdelmeiben. Értekezés. U. ott, 1901.5. Gondnoki székfoglaló a n.-szalontai ev. ref. egyházmegye 1902. szeptember 4. tartott közgyűlésén elmondotta. U. ott, 1902.6. Elnöki megnyitó beszéde a magyar ipar- és kereskedelmi bank 1902. febr. 18. megtartott XI. rendes évi közgyűlésén. U. ott, 1902.7. A szoczializmus és az egyház. Beszéde a prot. irod. társaság 1903. évi közgyűlésén. U. ott, 1903.8. Küzdelem a parlamentarizmusért és levele ugrai választóihoz. Geszt, 1904. okt. 4. U. ott, 1904. (Gróf Tisza István beszédei.)9. A helyzetről. U. ott, 1905.Budapesti Hirlap 1889. 15. sz.gróf, államtudományi doktor, v. b. titkos tanácsos, volt miniszterelnök és országgyűlési képviselőgróf, államtudományi doktor, v. b. titkos tanácsos, volt miniszterelnök és országgyűlési képviselő, T. Kálmán miniszterelnök és gróf Degenfeld-Schomburg Ilona fia, szül. 1861. ápr. 22. Pesten; iskoláit nagyrészt magánúton a két felső gymnasiumi osztályt Debreczenben végezte, az egyetemi tudományokat Berlinben, Heidelbergben és Budapesten hallgatta, az utóbbi helyen nyerte el az államtudományi doktori czímet. Kezdetben a belügyminiszteriumban ismerkedett meg a közigazgatás gyakorlati kérdéseivel; ez időben élénk részt vett a gazdakör agrárius vitáiban Az agrárius kérdésekkel elméletileg is foglalkozik és több tanulmánya jelent meg a Budapesti Szemlében. Miután az önkéntesi évét leszolgálta és a huszártiszti rangot elnyerte (jelenleg tartalékos huszárszázados), Biharmegyében telepedett meg s mint bizottsági tag és tiszteletbeli főjegyző tevékenyen részt vett a megye politikai és gazdasági életében. 1886-tól 1892-ig a vizaknai kerületet képviselte az országgyűlésen. 1892-ben Vizaknán kisebbségben maradt és a pótválasztások alkalmával mint újbányai képviselő jutott be a házba, a melynek közgazdasági és közigazgatási bizottságaiban működött. 1896-ban az ugrai kerület mandátumát nyerte el és a közigazgatási bizottságban foglalt helyet. elnöke és választmányi tagja volt több pénzintézetnek és iparvállalatnak, az összeférhetetlenségi törvény tárgyalása előtt azonban valamennyiről lemondott. 1903. jún. 17. Széll Kálmán lemondása után, megbízást kapott a kibontakozás útjának keresésére és a parlament munkaképességének helyreállítására. Miután meggyőződött, hogy sem programmját támogató többséget, sem kabinetet alakítania nem sikerül, megbízatását visszaadta a királynak. Ugyanez év szept. 29., mint a szabadelvű párt kilenczes bizottságának tagja, szivós munkásságot fejtett ki a párt katonai programmjának elkészítésében. Okt. 25. meghívást nyert a királyhoz és e programm egyes pontjainak módosítása után megbízatott kabinetalakítással. A szabadelvű párt okt. 27. hozzájárult módosításaihoz és ez alapon nov. 3. miniszterelnökké neveztetett ki és a belügyi, valamint a király személye körüli miniszterim vezetésével bízatott meg. Ugyanakkor titkos tanácsosi méltóságot nyert. Kifejtvén programmját, az obstrukczió tovább folyt; a béke csak 1904. márcz. 10. állott helyre. 1904. ápr. 19. jelent meg a király kézirata II. Rákóczi Ferencz hamvainak hazaszállítása dolgában. Azon éjjel kitört a vasúti sztrájk, mely a II. ülésnek berekesztését vonta maga után. Gyorsan elintéztettek az állami szükségletek és egyéb javaslatok. 1904 őszén nyilt levelet intézett ugrai választóihoz, melyben azon nézetének adott kifejezést, hogy a parlament nem munkaképes a folytonos obstrukczió miatt és a házszabályok módosításának szükségét hangoztatta. Be is nyujtotta indítványát; minden törekvése hatás nélkül maradván, megkezdte a harczot. Nov. 18. volt az első párhuzamos ülés, mely esti 1/2 10 óráig tartott. Ekkor kir. kézirattal berekesztették az ülésszakot. 1905. jan. 4. következett a ház föloszlatása exlexben. A választási küzdelem a szabadelvű párt kisebbségbe jutásával végződött. T. Miskolczon kisebbségben maradt és a budapesti IV. kerületben választották meg. A választások után beadta lemondását és a szabadelvű párt föladatául a szövetkezett ellenzékből alakítandó kormány ellenőrzését jelölte meg. A dunántuli ref. egyházkerület főgondnoka.Kiszlingstein Könyvészete.Magyarország Vármegyéi. Biharvármegye. Bpest, 1901.M. Könyvészet 1902–1905.Munkái:Ország-Világ 1897. 9. sz. arczk., 1903. nov. 8.Pallas Nagy Lexikona XVI. 212. l.Petrik, M. Könyvészet 1886–1900. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.Sturm-féle Országgyűlési Almanach. Bpest, 1905. 408. l.Számos czikke jelent meg a politikai napilapokban; a Nemzetgazdasági Szemlében (1890-től), a Budapesti Szemlében (1882. Az adóáthárítás elmélete, 1883. Még egyszer Fiume közjogi helyzetéről, 1887. Az agrárius kérdésről, 1888. Amerika versenye az európai buzapiaczon, 1890. Valutánk rendezéséről, 1893. Valutarendezés és aranyagio, 1894. Baross Gábor és rendszere) sat.szül. 1861. ápr. 22. Pesten;Tisza István (boros-jenői)Vasárnapi Ujság 1897. 9. sz. arczk., 1902. 11. sz. arczk., 1903. 45. sz. arczk., 1904. 41. sz. arczk.

tudósportál

A bp.-i, a berlini és a heidelbergi tudományegyetemen jogot, közgazdaságtant, államtudományt és statisztikát tanult, Budapesten államtudományi doktori okl. szerzett (1882). Az MTA tagja (t.: 1910. ápr. 28.).

• Az adóáthárítás elmélete, 1882
• Magyar agrárpolitika, 1897
• , 1903
• Küzdelem a parlamentárizmusért, 1904
• A helyzetről, 1905
• Enunciazione del ministro presidente cte Stefano Tisza riguardo alla questione delle nazionalità in Ungheria, 1905
• Tisza István gróf programmbeszéde, 1905
• Nyílt levél Budapest székesfőváros IV. kerületének választópolgáraihoz!, [1906]
• Kinek köszönheti az ország a Wekerle-Kossuth kormány bukását, az exlex állapotok megteremtését, és a mai áldatlan állapotokat?, [1910]
• Nemzeti politika, 1910
• Programbeszéd ... 1910 ápr. 24-én, 1910
• Tisza István 1910 május hó 19-én Aradon elmondott programmbeszéde, 1910
• Tisza István gróf beszéde, elmondotta: Szegeden 1910 március hó 6-án a Szegedi Nemzeti Munkáspárt alakuló gyűlésén, 1910
• Tisza István gróf Halason elmondott beszéde, 1910
• Sadowától Sedanig, 1912
• Sadowától Sedanig, 1912
• Választójog, 1913
• Választójog, 1913
• Chestia românească in Camera Ungară, 1914
• Vorbirea - rostită în dieta ţării în şedinţa din 20 Febr. 1914, 1914
• A háború hatása a nemzeti jellemre, 1915
• Deutsch - ungarische Beziehungen, 1915
• A buzára és rozsra vonatkozó uj kiőrlési rendelet. - A korpa uj ára, 1916
• Gabonát és lisztet feldolgozó iparágak anyagszükségleteinek fedezéséről, 1916
• Von Sadowa nach Sedan, 1916
• Von Sadowa nach Sedan, 1916
• Az Országos Hadigondozó-Tanácsnak ... 1917. évi április hó 14-én tartott alakuló ülésén mondott beszéde gróf Tisza István m. kir. miniszterelnöknek ..., 1917
• Discursul deputatului Iosif Siegescu despre chestia română în Camera ungară ..., 1917
• Graf Stefan Tisza Ungarischer Ministerpräsident Briefe aus den Jahre 1914-1917, 1917
• Gróf Tisza István miniszterelnök beszéde a belpolitikai helyzetről, 1917
• Rede ... gesprochen in der am 24. Mai. 1917 stattgehabten Konferenz der Partei der Nationalen Arbeit, 1917
• Rövid tájékoztató. A Miniszterelnök ur 1917 : 900 szám alatt kiadta a hadirokkantakat és családjukat, továbbá a hadiárvákat és a hadiözvegyeket gondozó szervezetről intézkedő rendeletét, 1917
• Tisza István gróf beszéde a hadirokkantaknak és családjuknak, továbbá a hadiárváknak és hadiözvegyeknek gondozásáról, 1917
• Tisza István igazsága, [1919]
• Tisza István emlékezete a szekszárdi ref. templomban 1919 október 31-én tartott gyászünnepen mondotta Göde Lajos, 1919
• Tajná diplomatická hra o Jihoslovany za světové války, 1923
• Tanulmányok és értekezések, 1923
• Levelek, táviratok, távbeszélőn küldött izenetek. egyes előterjesztések és naplószerű feljegyzések, 1924-1927
• Tisza István gróf feljegyzései az 1914. nov.-ben Berlinben és a német főhadiszálláson folytatott tárgyalásokról, [1926]
• Levelek, táviratok, távbeszélőn küldött izenetek, egyes előterjesztések és naplószerű feljegyzések, 1927
• Tisza István saját szavaiban, 1927
• Briefe 1914-1918, [1928]
• Tanulmányok és értekezések, 1928
• Gróf Tisza István képviselőházi beszédei, 1930-2011
• Tisza István gróf levele 1914. július 21-ről, 1933
• 1916. június - 1918. október között írt levelek és küldött táviratok, 1937
• Válogatott politikai írások és beszédek, 2003
• Tisza István saját szavaiban, 2006
• Count Stephen Tisza, prime minister of Hungary, cop. 1991

• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003. 3 db., ()
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904., ()
• Balogh Margit-Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Bp., História - MTA Történettudományi Intézete, 1996. 549 o. (História könyvtár. Kronológiák, adattárak 4.), ()
• Bihar-Biharmegye, Oradea-Nagyvárad kultúrtörténete és öregdiákjainak emlékkönyve. Szerk. Fehér Dezső. Oradea, 1933-1937. 756, LXXXVIII [10] o., ill., ()
• Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992. 486 [1] o.; 5. bőv. jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 2004. 549 o., ()
• Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999. 5 db., ()
• Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Bp., Osiris, 2001. 788 o. [Személyi adattár 649-719. o.], ()
• Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932]. 615 o., ill., ()
• Jónás Károly-Villám Judit: A magyar országgyűlés elnökei 1848-2002. Bp., Argumentum Kiadó, 2002. 545 o., ill., ()
• Ki kicsoda a történelemben? Szerk. Szabolcsi Ottó, Závodszky Géza. [Bp.], Laude, [1990]. 414 o.; Utánnyomás: 1995, 1996, 1998,, ()
• Lovas Csilla: Tolna vármegye hivatali arcképcsarnoka a 19. század első felétől 1945-ig. Szekszárd, Wosinsky Mór Megyei Múzeum, 1999. = A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve XXI. 413-452. o., ill., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-. 9 db., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929. 511 o., ill., ()
• Markó László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Életrajzi lexikon. Bp., Magyar Könyvklub, 2000. 329 [7] o., ill., ()
• Nemes családok. [Szerk. Pettkó Béla és ifj. Reiszig Ede]. Bp., Magyar Heraldikai és Geneológiai Társaság, 1905. VIII, 664 o., ()
• Országgyűlési almanach / Sturm–féle országgyűlési almanach; szerk. Sturm Albert et al.; Bp., 1886-1940, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973. [8] 383 o. (Südosteuropäische Arbeiten 70.), ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav. bőv. kiad. [Bp.], Magyar Református Egyház Zsinati Irodája, 1977. 712 o., ()

• Árverés a főkapitányságon | Kino-Riport híradó - filmtári (r.: , 1914)
• MFI 671 (r.: , 1936)