Martos Ferenc     ☰ Arad 1875.01.10   ☷ Budapest 1938.11.24   |   dalszerző, író, jogász, költő, újságíró, színházi rendező, színpadi szerző
653599
Martos Ferenc (1042190 | - )
 
életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Martos Ferenc (Arad, 1875. jan. 10. – Bp., 1938. nov. 24.): író. Jogi tanulmányainak elvégzése után 1896 – 1914 között a vallás- és közoktatásügyi min. tisztviselője. 1894-től belső munkatársa a Pesti Naplónak, majd a Budapesti Hírlapnak, 1900 – 02-ben szerk. a Fővárosi Lapokat. Írói pályáját versekkel és regényekkel kezdte, és színművekkel folytatta, majd 1904-től csak operettlibrettókat írt. – F. m. Iza (versek, Bp., 1896); Mariette (r., Bp., 1900); Titánia (versek, Bp., 1902); Balassa Bálint (színmű, Bp., 1902); Aranyvirág (Huszka Jenő zenéjére, Bp., 1903); Bob herceg (Huszka Jenő zenéjére Bp., 1904); Leányvásár (Bródy Miksával, Jacobi Viktor zenéjére, Bp., 1911); Szibill (Bródy Miksával, Jacobi Viktor zenéjére, Bp., 1914); Zsuzsi kisasszony (Bródy Miksával, Kálmán Imre zenéjére, Bp., 1915); A pacsirta (Lehár Ferenc zenéjére, Bp., 1918). – Irod. Gulyás Pál: M. F. (Irod. tört. 1939.)

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1875. január 10. Aradon1. Iza és egyéb költemények. Bpest, 1896. (Ism. M. Szemle 14. Polit. Heti Szemle 14., Hét 13., Nemzeti Ujság 80., Vasárnapi Ujság 29., Egyetértés 88., M. Géniusz 23., Jelenkor 5., Ország-Világ 17. sz., M. Szalon XXIV. 418. 643. l.)2. Mariette. Regény. U. ott, 1900. (előbb a Budapesti Naplóban. Ism. M. Kritika III., M. Nemzet 27., M. Szemle 19., 20., Fővárosi Lapok 3., Irodalmi Tájékoztató 2. sz. M. Szalon).3. Aphrodite. Ujabb költemények. U. ott, 1901. (Sajtó alatt).államtudományi doktor, miniszteri segédfogalmazó,államtudományi doktor, miniszteri segédfogalmazó, M. Ferencz gyártulajdonos és Hertzka Adél fia, született 1875. január 10. Aradon; középiskoláit szülővárosában fejezte be, hol a Petőfi önképzőkör elnöke volt; ezután szüleivel együtt a fővárosba költözött, az egyetemen jogot hallgatott és jogi doktori oklevelet nyert. Mint harmadéves jogász az egyetemi kör és az országos magyar diákszövetség elnöke és egy évig főszerkesztője volt az Egyetemi Lapoknak. 1896-ban a vallás- és közoktatási miniszterium kötelékébe lépett, a hol ma a művészeti osztályban segédfogalmazó.Budapesti Hirlap 1901. 79. sz.Budapesti Napló 1901. 96. sz.Első tárczáit az Arad és Vidékébe írta; első verseit a M. Géniusz tette közzé. 1894. a P. Napló szerkesztőségének tagja lett és a Tűzhely körül cz. mellékletét szerkesztette s tárczákat írt különösen Alice névvel; Vészi József szerkesztése alatt még másfél évig dolgozott ott; majd a Budapesti Hirlap szerkesztőségébe lépett, melynek két évig volt belső dolgozótársa, tárczákat, hireket, apróbb szinházi kritikát írva a lapba. 1896 óta állandóan a Hétbe ír; az Új Időkbe költeményeket, a Budapesti Naplóba tárczákat. Néhány versét a Kisfaludy-Társaságban felolvasták. Czikkei a M. Géniuszban (1896. A szárnyaló Ibsen), a Művészvilágban (1900. Állami szinházaink a kultuszminiszterium hatáskörében), költeménye az Ország-Világban (1895), sat.Kéziratban: Katonadolog, franczia vígj. 3. felv. (szinre került a Vigszinházban 1899); Mátyás király Pozsonyban, 3. felv. verses vígjáték (Nemzeti szinház 1900). Balassa Bálint cz. verses szinműve előadásra van kitűzve a budapesti Nemzeti szinházban 1901. nov.Magyar Szalon 1899. arczk.Martos Ferencz, ifjM. Könyvészet 1896., 1899.Munkái:Ország-Világ 1900. 4. szám, arczk.Szerkeszti a Fővárosi Lapokat 1900. okt. óta.

könyvei

róla szóló könyvek

film
linkek
OSZK MEK
PIM
Amicus: 3461