História TT

Értelmiségi családból származott, apja ügyvéd volt. Jogi tanulmányait Kolozsvárott kezdte, majd 1907-ben Budapesten fejezte be a Királyi Magyar Tudományegyetemen. 1911-ben tett ügyvédi vizsgát. Fél évig Párizsban a Sorbonne-ra járt. 1912-ben Szatmáron átvette a család ügyvédi irodáját. 1915-1916-ban önkéntesként részt vett az első világháborúban, súlyos tüdőgyulladással került haza. Már egyetemistaként bekapcsolódott a politikába, liberális, függetlenségi eszmék követőjeként. Cikkeket írt a különböző fővárosi és szatmári lapokba. A 1910-es években a Függetlenségi Párthoz csatlakozott, majd 1916-ban követte Károlyi Mihályt az általa létrehozott Függetlenségi és 48-as Pártba. 1916 októberében időközi választáson pártonkívüli függetlenségi programmal képviselővé választották. 1917-től a képviselőház jegyzője. A polgári demokratikus forradalom idején, 1918. november 14-étől december 12-éig miniszterelnökségi államtitkár volt, majd 1918. december 12-től 1919. március 21-ig Károlyi Mihály, illetve Berinkey Dénes kormányában belügyminiszter. Károlyi Mihály köztársasági elnök 1919. március 21-i lemondása után visszaköltözött Erdélybe, Szatmárra. A román megszállás alatt kilenc hónapra bebörtönözték. 1922 októberében repatriált, s Budapesten nyitott ügyvédi irodát. Belépett az Országos Kossuth Pártba, és a párt programjával 1924-ben, Debrecenben képviselővé választották. Az 1926. évi választásokon elvesztette mandátumát. 1926-tól 1930-ig a budapesti törvényhatósági bizottság tagja volt. 1928-tól a Kossuth Párt ügyvezető elnöke. Pártja az 1935. évi választásokon Bajcsy-Zsilinszky Endre Nemzeti Radikális Pártjával kötött választási szövetséget. A második világháború alatt határozott németellenes magatartást tanúsított. 1944. március 19. után bujkálni kényszerült. 1945-től a Budapesti Nemzeti Bizottság és a fővárosi törvényhatósági bizottság tagja lett. Pártjával 1945. április 13-án csatlakozott a Független Kisgazdapárthoz. 1945. június 24-én Szentendre követeként választották be az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, szeptember 12-én azonban lemondott mandátumáról. 1945. augusztus 20-án bekerült az FKGP Országos Intéző Bizottságába. 1945. november 4-étől az országos listán nemzetgyűlési képviselő. Ellenezte a koalíciót, a Magyar Kommunista Párttal és a Szociáldemokrata Párttal való együttműködést, s a pártvezetőségtől erélyesebb magatartást követelt. 1946. március 12-én az FKGP elnöksége, húsz társával együtt kizárta a pártból. Részt vett a Magyar Szabadság Párt megalakításában, 1946 áprilisától a párt alelnöki tisztét töltötte be. 1946-ban Szálasi–perben politikai ügyészként működött közre. A Magyar Szabadság Párt lapjának, a Holnapnak főmunkatársa. 1947 júliusában, a Magyar Szabadság Párt önfeloszlatása után a Pfeiffer Zoltán vezette Magyar Függetlenségi Párthoz csatlakozott. 1947. július 28-án családjával elhagyta az országot. 1948 januárjában érkezett Ausztriából az Egyesült Államokba, s haláláig ott élt. Televízió szerelőként dolgozott egy tv-és jégszekrény-kereskedésben. 1949-től tagja, 1950-től pedig alelnöke volt az emigráns Magyar Nemzeti Bizottmánynak. Az Amerikai Magyar Jogász Szövetség létrehozója és elnöke (1952-1958). A State Department és a Szabad Európa Rádió tanácsadójaként is tevékenykedett.

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Nagy Vince (Szatmár, 1886. márc. 4. – New York, 1965. jún. 1.): politikus, belügyminiszter, ügyvéd. Jogi tanulmányait a bp.-i egy.-en végezte. 1917-től 1918-ig függetlenségi programmal ogy.-i képviselő. Az 1918-i polgári demokratikus forradalom idején a harctéren szerzett tüdőbaját gyógyíttatta Davosban. Minthogy 1918. nov. 14-én a Károlyi-kormány miniszterelnökségi államtitkárává nevezték ki, hazatért Svájcból és elfoglalta állását. 1918. dec. 12-től 1919. márc. 21-ig a Károlyi-kormány belügyminisztere. 1919. febr.-ban keresztülvitte a KMP vezetőinek letartóztatását. Károlyi lemondása után Erdélybe költözött és az ottani revíziós követelések egyik hangadója lett. 1922-ben Bp.-re repatriált és 1923-tól 1926-ig függetlenségi Kossuth-párti programmal ngy.-i képviselő volt. Bp.-en ügyvédi gyakorlatot folytatott. Károlyi Mihály egyik védője az 1920-as években ellene indított perben. 1945-ben pártjával belépett a Kisgazda Pártba, ahonnan 1946 tavaszán 20 jobboldali politikussal egyetemben kizárták. Sulyok Dezsővel együtt létrehozta a Szabadság Pártot. 1945 után tagja lett az ideiglenes ngy.-nek. Visszaadta mandátumát és elhagyta az országot. Az USA-ban adta ki emlékiratait.

• Dr. Nagy Vincze Szatmárnémeti szabad királyi város országgyülési képviselőjének 1917 február hó 6-án tartott képviselőházi beszéde, 1917
• Dr. Nagy Vincze Szatmár-Németi szabad királyi város országgyűlési képviselőjének beszéde. Elmondotta 1918. évi julius hó 10-én a képviselőházban a választójogi reform tárgyalásánál, 1918
• Részlet az "Öt év multán" cimü könyvből. Két kérdés önmagunkhoz. Irta dr. Nagy Vince, [1924]
• Békerevízió és Kossuth-politika, 1929
• Nagy Vince beszéde Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának 1930. évi február hó 11-kén tartott rendkívüli közgyűlésén, 1930
• Októbertől októberig, 1991

• Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992. 486 [1] o.; 5. bőv. jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 2004. 549 o., ()
• Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938-1948. Bp., Európa, 1997. 517 o., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Hungarians in America. Edited by Szy, Tibor. New York City, Hungarian University Association, Inc, 1963. VIII [IV], 606 o., ()
• Irodalmi Újság (London, Párizs), ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Könyv az irodalomért. Ünnepi könyvhét 1991. [Kislexikon]. Összeáll. Nagy Csaba. [Bp.], Állami Könyvterjesztő Vállalat, [1991]. 184 o., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929. 511 o., ill., ()
• Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. jav. és bőv. kiad. + Álnévlexikon] Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000. XXII, 1132 o.[Folyamatosan bővülő internetes változata: opac.pim.hu], ()
• Nemzetőr c. lap, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Szemle (Brüsszel), ()
• Új Látóhatár, ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Vida István-Vörös Vince: A Független Kisgazdapárt képviselői 1944-1949. (Bp., 1991), ()

• Történelmi események - Nagy idők kis emberek - Hősök napjai (r.: , 1918)