ABCD - Pekár Gyula

Pekár Gyula ☰ Debrecen 1867.11.08 ☷ Budapest 1937.08.20 | akadémikus, drámaíró, férfi, festő, író, jogász, művészettörténész, politikus, publicista, tárca nélküli miniszter, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus

653681

archontológia

Magyar Tudományos Akadémia
levelező tag
1911.04.27 - 1937.08.20

életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Pekár Gyula (Debrecen, 1867. nov. 8. – Bp., 1937. aug. 19.): író, politikus, miniszter, az MTA I. tagja (1911). ~ Imre fia. Bp.-en, Bécsben és Párizsban tanult, utána bírói pályára lépett, de azt hamarosan elhagyta az irodalom kedvéért, amelynek minta hivatalos kultúrpolitika reprezentánsa, termékeny, de jelentéktelen művelője volt. A Kisfaludy Társ. 1901-ben tagjai közé választotta. 1901-től 1918-ig és 1918-tól 1935-ig szabadelvű (Keresztény Nemzeti Egyesülés), egységes párti, majd NEP (Nemzeti Egység Pártja) programmal parlamenti képviselő. A Tanácsköztársaság idején a Fehér Ház nevű szervezet elnöke; szerepet játszott az 1919. aug. 6-i Friedrich-féle puccsban. 1919. aug.-ban, majd nov.-től 1921. jan.-ig és febr.-tól jún -ig vallás- és közoktatásügyi államtitkár, 1919. aug. 27-től 1919. nov. 24-ig tárcanélküli miniszter. 1901-től a Petőfi Társ. tagja, 1920-tól elnöke, a Turáni Társ. tagja, vezető szerepet játszott a Magyar Külügyi Társaságban. Ifjú korában kiemelkedő atléta és evezős volt. – F. m. Dodó főhadnagy problémái (novellák, Bp., 1894); Dodó főhadnagy (vígjáték, bem. Vígszínház, 1899); A liliomos asszony (r., Bp., 1903); Danton (dráma, Bp., 1921); A talizmán (r., Bp., 1937). – Irod. Schöpflin Aladár: P. Gy. (Nyugat, 1937): Lázár Béla: P. Gy. (1939). – Szi. Sándor Kálmán: Díszes esküvő (novellák, Bp., 1961).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

10. Don Juan. U. ott, 1899. (Előbb a Budapesti Naplóban. Ism. M. Kritika 12., 13., M. Szalon, M. Hirlap 29. sz., Vasárnapi Ujság 7. sz.).11. Livio főhadnagy. Regény. U. ott, 1899. (Egyetemes Regénytár XVI. 10. 11. Előbb a M. Hirlapban).12. Dodó főhadnagy. Vígj. 3. felv. U. ott, 1899. (Fővárosi színházak műsora 51., először adták a Vígszínházban ápr. 11. Ism. Vasárnapi Ujság 17. sz. sat.).13. A XIX. század. Történeti tanulmány 3 felv., előjátékkal. U. ott, 1900. (Előadták az Uránia színházban decz. 3.).14. Spanyolország. U. ott, 1900. (Szintén előadatott 1900. febr. 22. az Urániában).15. A táncz. Történeti tanulmány három szakaszban, zenéjét összeállította Kern Aurél. U. ott, 1901. (Az Uránia színházban előadták ápr. 30. Ism. Vasárnapi Ujság 17., 18. sz. sat.).16. Manőver-szerelem és egyéb elbeszélések. U. ott, 1902.17. Pastellek. U. ott, 1902. (Színes Könyvek 14., 15. Előbb a Budapesti Naplóban. Ism. M. Közélet, P. Napló 151. sz., M. Szemle 1903. 23.).18. Rokoko idyllek. U. ott, 1903. (Ism. P. Napló 195. Budapesti Hirlap júl. 9.).19. Delila nyoszolyája és egyéb elbeszélések. U. ott, 1904.1. Dodó főhadnagy problémái. Novellák. Bpest, 1894. (Ism. Vasárnapi Ujság 17. sz.).20. Mátyás és Beatrix. Tört. dráma négy felv. előjátékkal. U. ott, 1904.2. Homályban. Novellák. U. ott, 1894. (Athenaeum Olvasótára III. 24.).3. Lavina. Regény, U. ott, 1895. (Egyetemes Regénytár X. 18. Ism. Nemzet 1896. 87.).4. Az arany keztyűs kisasszony. Novellák. U. ott, 1896. (Ism. Polit. Heti Szemle 46., Egyetértés 343. Budap. Napló 121., P. Napló 311., Hét 48., Nemzet 1897. 197. M. Nyelvőr).5. Hatalom. Regény. U. ott, 1897. (Egyetemes Regénytár XII. 7. 1894-ben a M. Hirlapban. Ism. Nemzet 197., M. Ujság 199. Kath. Szemle 1898. Németül: Dame in Weiss cz. Kürschner Bücherschatz-ában No. 156. év n. autogramm-önéletrajzzal).6. A szoborszép asszony. Novellák. U. ott 1897. (Athenaeum Olvasótára VIII. 17. 1900. Ism. 1897. M. Kritika 2., M. Szemle 42., Polit. Hetilap 43., Egyetértés 302., Bud. Napló 311. Irod. Tájékoztató 1. M. Nyelvőr 1898).7. Délen és Északon. U. ott, 1898. Két kötet. (Ism. Budapesti Napló 1897. 355., Vasárnapi Ujság 51., Bud. Szemle 1898.)8. Az esztendő legendája. U. ott, 1899. (Ism. Bud. Hirlap 91., Polit. Hetiszemle 32., Magyar Szalon, M. Hirlap 92.).9. A jukker leány és egyéb esetek. Elbeszéli Dodó főhadnagy. U. ott, 1899. (Ism. Bud. Hirlap 178., Polit. Hetiszemle 18., M. Szemle 15., M. Hirlap 92., Főv. Lapok 14. sz.).Budapesti Napló 1900. 206. sz.Jegyei: P. Gy. (a Budapesti Naplóban).jogi doktor, a Kisfaludy- és Petőfi-Társaság tagja, országgyűlési képviselőjogi doktor, a Kisfaludy- és Petőfi-Társaság tagja, országgyűlési képviselő, P. Imre bankigazgató és unokatestvére Pekár Emma (P. Lajos író leánya) fia, szül. 1867-ben Debreczenben; a gymnasiumot Budapesten az ev. reformátusoknál végezte, kivéve a VI. osztályt, melyet Amerikában a bostoni Latin Schoolban végzett. Eleinte festőnek készült, de már 15 éves kora óta irogatott tárczákat a Vasárnapi Ujságba és a Pesti Naplóba. A két irány közt ingadozva végezte a jogot. A két első évet Bécsben hallgatta, a két utolsót Budapesten és itt is avattatott jogi doktorrá. Három évig gyakornokoskodott a váltó- és pestvidéki törvényszéknél és aztán a diplomatiára készült. 1891-ben ismerkedett meg Justh Zsigmonddal, ki végkép az irodalom felé terelte. 1892-ben mint tárczaíró belépett a M. Hirlaphoz. 1893 nyarán hosszabb útra indult. Bejárta Spanyolországot és Marokkót és azontúl egész 1896 őszéig Párisban lakott. Itt a College de Franceben és a Sorbonneban irodalmi aesthetikai és nyelvtudományi tanulmányokkal foglalkozott. Időközben bejárta Olaszországot, Svájczot, Németországot, Hollandiát, Svéd- és Norvégországot. 1894-től 96-ig a P. Naplóba írt. 1896-tól a Budapesti Naplónak novellistája. Fordított francziából, angolból és oroszból. Utóbb azonban mindinkább a román nyelvek és különösebben a spanyol és a franczia felé fordult. Írt vígjátékot a népszínháznak és három darabot az Urániának, melyekkel uj genret honosított meg. A Kisfaludy-Társaság 1891-ben tagjai közé választotta. 1891 óta a képviselőház tagja s a somlyóvásárhelyi (Veszprémm.) kerületet képviseli, tagja a könyvtári bizottságnak. Jelenleg a P. Napló novellistája.M. Könyvészet 1894–1902.Munkái:Ország-Világ 1897. 5. sz. arczk., 1902. 25. szám.Pallas Nagy Lexikona XVIII. 424. lap.Pekár Gyula (rozsnyói)Pesti Hirlap 1904. 172. sz.Regényei, elbeszélései, czikkei a Pesti Naplóban (1884. Egy leány története, regény két kötetben Jenkins Edwardtól, angolból ford., 1885. 26. sz. «Brozik». Charles Sedelmayernek Párisban élő osztrák és magyar festők műveiből összeállított gyűjteménye a Künstlerhausban, 1894. 322. Munkácsi új képe, 1901. 216., 219. A Balkán Andaluziája, 1902. 108. Miss Isidora Dunkán, 1903. 299. Végzetes szerelmek. Petrarka és Madonna Laura); a Vasárnapi Ujságban (1884. Vallásfelek: az egy állam, 1894. Guy de Maupassant, Munkácsy Mihályról); a M. Hirlapban (1893. 120. Bródy Sándor), a Budapesti Naplóban (1896. 23. 29. Művészeti irányzatok, 1897. 140. 141. A tavaszi tárlatról, 1897. 315. és köv. sz. A Don Juan legenda, 1898. 49. Zola otthon, 1899. A gárdista kisasszony, regény, 168. szám. Velasquez, 1900. Az ezüst legendakör, Dodó főhadnagy igényei, regény); az Ország-Világban (1899. rajz.); az Urániában (1902. A modern művészet alakulása), a Jövendőben (1903. George Sand szerelme, George Sand és Musset szerelme, George Sand és Chopin szerelme, Balsac szerelme) sat.Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1901. 336. lap.szül. 1867-ben Debreczenben; Vasárnapi Ujság 1901. 6. sz. arczk., 1902. 12. sz. arczk.

tudósportál

Az MTA tagja (l.: 1911. ápr. 27.).

könyvei