Bodrogi Tibor     ☰ Újpest 1924.09.20   ☷ Budapest 1986.03.06   |   etnográfus, férfi, muzeológus, néprajzkutató, néprajztudós, szociálantropológus
653890
Fradl Tibor (1042718 | - )
Bodrogi Tibor (2771718 | - )
 
életrajzok

Kortárs magyar írók, 1945-1997

A történelemtud. (néprajz) kandidátusa 1962, doktora 1984; Szocialista Kultúráért 1956, 1961, 1963; Akadémiai Díj 1963; Felszabadulási Emlékérem 1970; MTA Emlékérem 1976.BODROGI TIBOR [eredeti név: Fradl][FÉL,ÚMIL,MÉL4]M.: Óceánia művészete, 1959 [angolul: Bp., 1959, németül: Würzburg-Wien: 1960, franciául: Párizs, 1961, olaszul: Bp.-Róma: 1962 és hollandul is]; Mesterségek születése, 1961; Art in North-East New-Guinea, Bp., 1961; Társadalmak születése, 1962; Afrika művészete, 1967 [németül: Wien-München, 1967, Leipzig, 1967; angolul: Bp.-New York, London, Torontó, Sydney, 1968, lengyelül: Wrocław, 1968; franciául: Párizs, 1969]; Indonézia művészete, 1971 [hollandul: Den Haag, 1970, angolul: Greenwich-Bp., 1972, franciául: Párizs-Bp., 1972, németül: Wien-München, 1972; Leipzig, 1972; románul: Bk., 1974]; A tigrisember. Indonéziai mesék, vál, utószó, jegyz., 1972; Fekete Dekameron, előszó, vál., jegyz., 1974; Törzsi művészet I-II. [Boglár Lajossal], 1981 [németül: 1982]; Mesterségek, társadalmak születése, 1997.Műford.: L. Morgan: Az ősi társadalom, 1961; H. Damm: Kanaka. A Déltenger népei, 1961; J. G. Fraser: Az aranyág [Bónis Györggyel], 1965 [jav. kiad. 1993]; H. Birket-Smith: A kultúra ösvényei. Általános etnológia, 1969; Navaring az óriás. Mítoszok és mesék Új-Guineából, vál., ford., utószó, jegyz., 1973; Rákos Sándor: Táncol a hullámsipkás tenger. Óceánia népeinek költészete, vál., szerk., ford., utószó, jegyz., 1976.(Újpest, 1924. szept. 20.-Bp., 1986. márc. 6.): néprajzkutató.

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Bodrogi Tibor (Újpest, 1924. szept. 20. – Bp., 1986. márc. 6.): etnográfus, a történettudományok doktora (1983). Tanulmányait a bp.-i tudományegy.-en végezte néprajz-ősrégészet szakon. 1948-tól 1968-ig a Néprajzi Múz.-ban dolgozott, előbb muzeológus, majd 1961-től főig., 1968-tól az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának munkatársa, ig. h., 1982-84-ben ig. Kutatási területe az egyetemes néprajz, ezen belül a művészet-etnológia, tudománytörténet és szociálantropológia. Múzeumi munkája irányította figyelmét a természeti népek művészetére. Óceánia művészete (Bp., 1959); Afrika művészete (Bp., 1967); Indonézia művészete (Bp., 1971) c. könyvei, valamint összefoglaló munkája, a Törzsi művészet (Bp., 1981) Európában sok helyen (Párizs, Róma, Bécs, Wroclaw stb.), szinte valamennyi világnyelven megjelent. 1971-től egy.-i docens. Egy.-i kézikönyvnek szánta a Mesterségek születése (Bp., 1962) és a Társadalmak születése (Bp., 1962) c. munkáit. Egyik fő feladatának tekintette a nyugat-európai etnológia klasszikusainak (Morfian, Frazer, Birket-Smith) megismertetését; doktori értekezésének címe: L. H. Morfian és a XIX. sz.-i evolucionizmus. Az Acta Ethnographia főszerk.-je, a Néprajzi Társ. alelnöke volt. Tanulmányai nagy számban jelentek meg külföldi és hazai folyóiratokban. – Irod. Búcsú B. T.-tól (Néprajzi Hírek, 1986. 57. sz.); Tőkei Ferenc: B. T. ravatalánál (Ethnogr., 1988. 1. sz.); Hegyesi Beáta: B. T. irodalmi munkássága (összeállítás, Ethnogr., 1988. 1. sz.).

könyvei

róla szóló könyvek

film
filmszereplés
linkek