ABCD - Csurka István

Csurka István ☰ Budapest 1934.03.27 ☷ Budapest 2012.02.04 | férfi, író, politikus, országgyűlési képviselő, országgyűlési képviselőjelölt

653930

Čurka, Ištvans (1042789 | - )
Csurka István (1042788 | - )

archontológia

Országgyűlés
képviselő
1990.05.02 - 1994.06.28

Országgyűlés
képviselő
1998.06.18 - 2002.05.15

MIÉP
elnök
1993.07.15 - 2012.02.04

választási adatok

település neve	szavazatszám	szavazatarány	választási eredmények

egyéni jelöltre adott szavazatok, 1990.03.25
Doboz	524	28.4
Kétsoprony	193	24.4
Kamut	224	30.6
Békés	2386	21.6
Murony	175	27.9
Telekgerendás	289	38.0
Köröstarcsa	380	26.6
Bélmegyer	89	14.1
Mezőberény	1314	22.8
Tarhos	88	18.3
egyéni jelöltre adott szavazatok, 1990.04.08
Kétsoprony	272	47.4
Kamut	305	57.7
Békés	3362	43.6
Murony	217	57.9
Telekgerendás	332	66.9
Köröstarcsa	451	51.7
Bélmegyer	148	34.3
Mezőberény	1845	48.9
Tarhos	139	44.3
Doboz	651	65.5

életrajzok

Békés megyei Népújság

A Csurka család az anyakönyvek szerint évszázadok óta él Békésen. Édesapja is kedvelt író volt. Az 55 éves Csurka István Békésen járt gimnáziumba. Ez a tiszántúli református, kisvárosi világ, mély nyomot hagyott írói alkatában, jellemében. 1956 Budapesten érte végzős dramaturgszakos hallgatóiként. A forradalomban való szerepléséért Kistarcsára internálták. Szabadulása után a múló évekkel pályája gyorsan ívelt felfelé: novellái, színdarabjai igen népszerűekké váltak. Jellegzetes az éles, fanyar, szellemes csurkai stílus, mely egy varázsütéssel „mezteleníti le a hatalmat, és mutatja be a kisember kiszolgáltatottságát kesernyés igazságát. Sikeres művek váltakoztak betiltásokkal. Csurka, az ellenzéki író barátaival 1987-ben útjára indítja a Magyar Demokrata Fórumot. Politikusként azóta is a politikai és gazdasági monopóliumok ellen emel szót, a szegények és az esélytelenek érdekében.

Kortárs magyar írók, 1945-1997

(Bp., 1934. márc. 27.): író.CSURKA ISTVÁNJA-díj 1969, 1980; Színikritikusok Díja 1979/80.[MIL,KMIK,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL,OSZKK]M.: Tűzugratás, elb., 1956; Hamis tanú, r., 1959; Májusi fagy, filmforgatókönyv, 1961; Kertes házak utcája, filmforgatókönyv, 1962; Miért rosszak a magyar filmek?, filmforgatókönyv, 1963; Szájhős, 1964; Százötös mellék, elb., 1964; Moór és Paál, kisr., 1965; Az idő vasfoga, d., 1967; A ló is ember, vál. írások, 1968; Ki lesz a bálanya?, d., 1970 <1969*ÚMIL>; Nász és pofon, elb., 1969; Deficit, d., 1970; Döglött aknák, d., 1971; Hét tonna dollár, filmr.-ek, 1971; Budapesti változatok [szöveg Reismann János fotóalbumához], 1971; Kint az életben, elb., 1972; Így, ahogy vagytok!, szatirikus írások [Rákosy Gergellyel], 1972; Egy fogadó lelkivilága, elb., 1976; Eredeti helyszín, d., 1976; Nagytakarítás, d., 1977; Amerikai cigaretta, d., hang- és tévéjátékok, 1978; Házmestersirató I-II., színművek, 1980; Kettes kolbász, tárcák, karcolatok, 1980; Utasok, elb., tárcák, 1981; A kard - A csodaló, kisr.-ek, 1983; Létezés-technika, vál. elb., 1983; Színleírás, tárcák, elb., 1984; Dagonyázás, r., 1985; Mi újság Pesten?, filmr.-ek, 1985; Az elfogadhatatlan realitás, esszék, előadások, New York, 1986 <1985*ÚMIL>; Közép-európai hó alatt, esszék, előadások, New York, 1988; Megmaradni. Dráma. Történik napjainkban, Debrecen, 1988; Vasárnapi menü. Tárcák és novellák, 1989; Vizsgák és fegyelmik. Színművek és hangjátékok, 1990; Új magyar önépítés. Politikai írások és előadások [Nagy László emlékezetére], 1991; Vasárnapi jegyzetek. A Kossuth Rádió Vasárnapi újságjában 1987 és 1991 augusztusa között elhangzott jegyzetek, 1991; Keserű hátország, tan., 1993; Nemzeti összefogás, 1996; Hamis tanú és más regények, 1997.Színpadi bemutatók: Szájhős, d., Vígszínház, 1964; Az idő vasfoga, d., Ódry Színpad, 1965; Ki lesz a bálanya?, d., Thália Stúdió, 1969; Szék, ágy, szauna, Thália Színház, 1970; Döglött aknák, d., Katona József Színház, 1971; Eredeti helyszín, d., Pesti Színház, 1975; Versenynap, d., Vígszínház, 1977; Nagytakarítás, d., József Attila Színház, 1978; LSD, d., József Attila Színház, 1979; Majális, d., Veszprémi Petőfi Színház, 1979; Deficit, d., Pesti Színház, 1980; Reciprok komédia, Pesti Színház, 1982; Vizsgák és fegyelmik, Pesti Színház, 1987.

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1934. márc. 27.– ): író, politikus. 1952-től 1957-ig dramaturgiát tanult a SzAk-n. 1954-ben jelent meg első írása, 1956-ban első kötete. 1973-tól 1986-ig a Magyar Nemzet tárcaírója, 1981-től a Magyar Írók Szövetsége elnökségének tagja. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum egyik kezdeményezője. 1989–90-ben a Magyar Fórum főszerk.-je, 1991-től a szerkesztőbizottság elnöke és a Magyar Fórum Kft. ügyvezető ig.-ja, 1990 óta országgyűlési képviselő. Eleinte prózai műveket alkotott, később fordult érdeklődése a drámaírás felé. Műveiben mindig központi téma volt a politikum és a magyarság létkérdései. Filmforgatókönyveket is írt. József Attila-díjat kapott 1969-ben és 1980-ban. F.M. Az idő vasfoga (1967); Ki lesz a bálanya? (1970); Amerikai cigaretta (1978); Házmestersirató (1980); Vizsgák és fegyelmik (1990); Deficit (1967); Döglött aknák (1971); Megmaradni (1988).Csurka István

Országgyűlési Almanach, 1990-94

1934. március 27-én született Budapesten. Anyai ágon nagyváradi polgárcsalád, apai ágon békési földművesek leszármazottja. Édesapja Csurka Péter író, aki az 1940-es évek elején a Friss Újság belső munkatársaként dolgozott, s több kötetnyi elbeszélés, regények és színművek szerzője volt. Édesanyja, Bodnár Erzsébet háztartásbeli, férjével 1929-ben települt át Romániából Magyarországra. Öccse, László (1936) színművész. Nős (1969), felesége Borsányi Klára tanítónő. Első házasságából született Endre fián (1958) kívül - aki mezőgazdasági szakmérnök - két leánya van: Eszter (1969) és Dóra (1973), tanulnak. Elemi iskoláit Budapesten és Nagyváradon, a középiskolát Békésen járta. 1952-ben érettségizett az akkorra már államosított Szegedi Kis István Református Főgimnáziumban. 1952 és 1957 között elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakát. Ezidőben versenyszerűen sportolt, ifjúsági szinten több országos versenyt nyert súlylökésben és diszkoszvetésben. 1956-ban a főiskolai nemzetőrség vezetője volt, ezért fél évre Kistarcsán internálták és rendőri felügyelet alá helyezték. Állása már csak ezért sem lehetett, így tanulmányai befejeztével szabadfoglalkozású író lett. Munkakönyvét csak 1972-ben váltotta ki, miután a Magyar Nemzet munkatársául hívták: 1973-tól 1986-ig a lap tárcaírója volt. 1988-89-ben tagja Hitel folyóirat szerkesztőbizottságának, majd a lap egyik védnöke. 1989. októbertől 1990. augusztusig (a lap szüneteltetéséig) a Magyar Fórum című hetilap főszerkesztője, az 1991. januári újraindulástól a szerkesztőbizottság elnöke, a Magyar Fórum Kft. ügyvezető igazgatója. @SZUKIT = Az írói pályán való elindulásának kedvezett az 1953-1955 közötti politikai légkör, a friss és bátor hangvételt megtűrték, sőt sokan támogatták is. Első írásai 1954-ben jelentek meg, s mindössze 22 éves, amikor 1956-ban kiadták első elbeszéléskötetét, a Tűzugratást. A következő években regények, filmforgatókönyvek, elbeszélések, színművek születtek tolla nyomán. Jelentős alkotások fűződnek nevéhez a 60-as években felívelő rádióhangjáték műfajában is. Irodalmi munkásságáért 1969-ben és 1980-ban József Attila-díjat kapott. Politikai véleményt és magatartást is közvetítő írásai gyakran ingerelték a kultúrpolitika irányítóit: 1972-ben szilenciumot kapott rendszerellenesnek és antiszemitának minősített kijelentései miatt. 1986-ban másfél év szilencium járt azért, mert a kisebbségek érdekében való összefogásról szóló, New Yorkban tartott előadása szövegét közlésre átengedte a Szabad Európa Rádiónak. 1981-ben beválasztották a Magyar Írók Szövetsége elnökségébe. 1985-ben egyik szervezője az ellenzék azóta már nevezetes monori találkozójának, azon Az új magyar önépítés címmel tartott előadást. 1986-ban hivatalos volt az európai Kulturális Fórummal egyidőben zajló ellenfórumra, ahol kemény hangú felszólalásban bírálta a keleti és nyugati politikai rendszerek manipulatív, a status quo-t elfogadó gyakorlatát. 1987-től tagja a Fényes Szellők Baráti Körnek, a Magyar Kultúrökológiai Társaságnak és a Szabó Dezső Társaságnak. @RITKIT = A Magyar Demokrata Fórum egyik lakitelki alapítója 1987 szeptemberében, az egyik vitaindító előadást ő tartotta A magyarság esélyei címmel. Az 1988. június 27-i, a romániai falurombolás ellen tiltakozó tüntetés egyik szervezője, a Hősök terén elhangzott beszéd szerzője. 1988. szeptember 3. óta az MDF Országos Elnöksége tagja. 1990-ben az MDF békési szervezete tiszteletbeli elnökévé választotta. 1991. decemberben az MDF országos gyűlésén a párt egyik alelnöke lett. Az 1990. évi választásokon Békés megye 3. sz. Békés központú választókerületében indult, de mivel ott a második fordulóban második lett, a parlamentbe pártja Békés megyei területi listáján jutott be. Képviselőként 1990. május 3-tól az országgyűlés kulturális, oktatási, tudományos, sport, televízió és sajtó állandó bizottsága, ezen belül a kulturális valamint a rádió, televízió, sajtó albizottságok tagja. 1990. május 15-től tagja volt a november 22-ig működött, a nyomtatott és elektronikus sajtó privatizációs eljárásait vizsgáló bizottságnak. 1992. október 13-tól az átszervezett kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió, rádió és sajtó állandó bizottságban, ugyanazon albizottságokban dolgozik. Az MDF frakció elnökségének tagja. 1992-ben politikai céljai támogatására életre hívta a Magyar Út Alapítványt.

könyvei