Kortárs magyar írók, 1945-1997

M.: Jászai Mari, 1958 [átdolg. kiad., 1971]; Regény, önéletrajzi r., 1963; Hanglejtés és érthetőség [Fónagy Ivánnal], 1965; Hűséges hűtlenek. Bulyovszky Lilla életregénye, 1969; Beszélni nehéz, esszék, 1974; Este a Dunánál, emlékezések, 1977.Munka Érdemrend 1958; Érdemes Művész 1959; SZOT-díj 1963; Munka Érdemrend arany fokozata 1964, 1969; SZOT-díj 1964; Tanácsköztársasági Érdemérem 1969; Felszabadulási Érdemérem 1970.PÉCHY BLANKA(Pécs, 1894. szept. 21.-Bp., 1988. júl. 6.): színész, író.[ÚMIL,KMIK,MIB8,MÉL4]

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Péchy Blanka, Greiner, Pécsi (Pécs, 1894. szept. 21. – Bp., 1988. júl. 6.): színésznő, előadóművész, író, érdemes művész (1959), Magyar Lajos író, újságíró, majd Relle Pál újságíró felesége. A Színművészeti Akad.-t 1914-ben végezte, Bajor Gizi évfolyamtársa volt, s a Vígszínházhoz szerződött. 1916-ban a Magyar Színház, 1927-ben a Belvárosi Színház tagja. Korán feltűnt versmondó képességével és ő volt Ady költészetének egyik első, nagy hatású népszerűsítője. 1928-34 között Bécsben, Max Reinhardt társulatának tagja. 1935-ben hazatért, és a fővárosnak szinte valamennyi drámai színházában játszott. 1945 után a Nemzeti Színház tagja, majd 1948-1951 között a bécsi magyar követség kulturális attaséja, illetve a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója volt. 1952-től a Magyar Néphadsereg Színháza, ill. a Vígszínház tagja. 1964-ben nyugalomba vonult, de fellépéseket továbbra is vállalt. Gyakran szerepelt a rádióban. 1962-től a Zeneművészeti Főiskolán a színpadi beszéd tanára volt. A rádióban nyelvművelő sorozatot indított Beszélni nehéz címmel, amelyet haláláig vezetett, több mint 300 alkalommal. 1960-ban megalapította a szép magyar beszéd jutalmazására a Kazinczy-díjat a hivatásos előadók számára, valamint a Kazinczy érmet a diákversenyek győzteseinek. 1986-ban néhai férje, Magyar Lajos emlékére díjat alapított újságírók számára. Szépírói munkássága 1942-ben kezdődött, amikor első novellája megjelent a Magyar Nemzetben. A színpadtól való visszavonulása után elsősorban írói tevékenységet folytatott, s emellett a rádióban folytatta nyelvművelő sorozatát. 1988. júl. 6-án sugározta a tv a róla készített portréfilmet. – F. sz. Liza (Tolsztoj: Élő holttest; ez volt bemutatkozó szerepe Reinhardtnál, a bécsi Josefstädter Theaterben); Redempta nővér (Molnár Ferenc: Égi és földi szerelem); Nasztya (Gorkij: Éjjeli menedékhely); Vronszkája (Tolsztoj-Horvai: Karenina Anna); Davidsonné (Maugham: Eső); Vera Mihajlovna (Afinogenov: Kisunokám); Lükeháziné (Molière: Dandin György); Mama (Mesterházi Lajos: Pesti emberek); Dolly (Williams: Orfeusz alászáll); Szofja Petrovna (Lavrenyov: Leszámolás); Mater Margherita (Rostand: Cyrano de Bergerac); De Velmonta hercegnő (Feydeau: Egy hölgy a Maximból); Lehotay Mária (Karinthy Frigyes: Holnap reggel). – M. Jászai Mari (Bp., 1958); Regény (önéletrajz, Bp., 1963); Hanglejtés és érthetőség (Fónagy Ivánnal, Bp., 1965); Hűséges hűtlenek (Bulyovszky Lilla életregénye, Bp., 1969); Beszélni nehéz (esszék, Bp., 1974); Este a Dunánál (visszaemlékezések, Bp., 1977).– Irod. Lux Alfréd: Beszélgetés P. B.-val (Színház, 1975. 1. sz.); Péreli Gabriella: P. B. életműve (Szolnok Megyei Néplap, 1980. aug. 2.); Ruffy Péter: P. B. kilencvenéves (Magy. Nemzet, 1984. szept. 21.); Szende Aladár: Köszöntjük a kilencvenéves P. B.-t (Magy. Nyelvőr, 1984. 4. sz.); Bolla Kálmán: P. B. köszöntése (Magy. Nyelv, 1985. 3. sz.); Gách Marianne: Interjú P. B.-val (Film, Színház, Muzsika, 1986. júl. 19.); Rajk András: P. B. (Új Tükör, 1988. júl. 17.); Stark Antal: P. B. sírjánál (Élet és Irod., 1988. 30. sz.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Péchy Blanka; Greiner(Pécs, 1894. szept. 21.–Bp., 1988. júl. 6.): színésznő, előadóművész, író. 1913–14-ben fellépett a Nemzeti Színházban, majd a SzAk elvégzése után 1914-től 1916-ig a Vígszínházban, 1916–18-ban, ill. 1921-től a Magyar Színházban, 1919-ben az UNIO Rt. színházaiban volt szerződése. 1920-ban az Új és a Madách Színház, 1921-ben a Pódium tagja volt. 1926–1928 között a Belvárosi Színházban játszott. Közben 1928-ban hét évre Max Reinhardt mellé szegődött, 3 évig a Theater in der Josefstadt szerződtette. Elvégezte Reinhardt Rendezői Szemináriumát is, közben hazajárt vendégszerepelni. Szinte valamennyi fővárosi színházban játszott. 1930–31-ben a Vígszínház, 1932-ben a Belvárosi Színház tagja volt. 1935-ben végleg hazatért. 1936-ban a Magyar Színház, 1938-ban a Vígszínház szerződtette. 1945-ben rövid ideig újra a Belvárosi Színházban, majd 1945–1948 között a Nemzeti Színházban játszott. 1948-ban tagja volt az Állami Madách és a Belvárosi Színháznak. 1948–51-ben a bécsi m. követség kulturális tanácsosa és a Collegium Hungaricum igazgatója volt. 1951–1955 között és 1957–59-ben A Magyar Néphadsereg Színházának tagja. 1955-ben a József Attila Színházban, 1957-ben az Irodalmi Színpadon lépett fel, végül 1961–1970 között újra a Vígszínház tagja, bár 1964-ben nyugalomba vonult. 1962-től a Zak-n színpadi beszédet tanított, ugyanebben az évben alapította a Kazinczy-díjat. Mint előadóművész főként Ady Endre és kortársai népszerűsítésén fáradozott. Jóságos, megbocsátó, méltóságát őrző asszonyok szerepeivel tűnt ki. Filmezett is. 1959-ben érdemes művész lett. F.Sz. Eta (Földes I.: Künn a bárány, benn a farkas); Ingrid (Ibsen: Peer Gynt); Násztya (Gorkij: Éjjeli menedékhely); Ilonka (Molnár F.: A vörös malom); Liza (Tolsztoj: Élő holttest); Az ápolónő (Maugham: A szent láng); Lehotay Mária (Karinthy F.: Holnap reggel); Vera Mihajlovna (Afinogenov: Kisunokám); Mama (Mesterházi L.: Pesti emberek); Vronszkája (Tolsztoj: Karenina Anna). Fordítása: Afinogenov: Kisunokám. Könyvei: Jászai Mari (1958); Regény (1963); Hűséges hűtlenek (1969); Beszélni nehéz! (1974); Este a Dunánál (1977).

• Kisunokám, [1948]
• Titokzatos ajándék, [1948]
• Kisunokám, 1955
• Jászai Mari, 1958
• Jászai Mari, 1960
• Regény, 1963
• Regény, 1964
• Hanglejtés és érthetőség, 1965
• Késői tudósítások, 1966
• Hűséges hűtlenek, 1969
• Jászai Mari, 1971
• Jászai Mari, 1971
• Hűséges hűtlenek, 1973
• Beszélni nehéz!, 1974
• Beszédkultúránk időszerű kérdései, 1976 [!1977]
• Beszélni nehéz!, 1976, cop. 1974
• Este a Dunánál, 1977
• Regény, 1977
• Beszélni nehéz!, 1980
• Regény, 1982
• Beszélni nehéz!, 1984
• Beszélni nehéz!, 1987, cop. 1983
• Beszélni nehéz!, 2010

• Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeáll. és szerk. Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984. 279 [1] o., ()
• Győri életrajzi lexikon. 2., átdolg. kiadás. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, 2003. 404 o., ill., ()
• Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999. 529 o., ill., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000. 2 db., ()
• Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Főszerk. Fazakas István. Bp., Magvető, 1989. 471 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929. [12] 1028 o., ()
• Mindenki lexikona. [Szerk. Ákos Károly]. Bp., Akadémiai Kiadó, 1974. 2 db., ()
• Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010. 2 db, 545, 473 o., ill., DVD-melléklet, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969. 535 o., 38 t., ()
• SZOT-díjasok. Szerk. Kulcsár Ödön. [Bp.], Táncsics, 1981. 317, [1] o., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()
• Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983., ()

• Pax Vobiscum (r.: Damó Oszkár, 1920)
• Éjfélkor | Hazám, hazám (r.: Révész György, 1957)
• A múmia közbeszól (r.: Oláh Gábor, 1967)
• Árvák napja | Édes és keserű (r.: Szemes Mihály, 1966)
• Homokviharban | Megszállottak (r.: Makk Károly, 1961)
• Rangon alul (r.: Bán Frigyes, 1960)
• Csak egy telefon (r.: Mamcserov Frigyes, 1970)
• Álmatlan évek (r.: Máriássy Félix, 1959)
• Harlekin és szerelmese (r.: Fehér Imre, 1966)
• És akkor a pasas … (r.: Gertler Viktor, 1966)
• Alázatosan jelentem (r.: Szemes Mihály, 1960)
• Fény a redőny mögött (r.: Nádasy László, 1965)
• A pied dans le Paradis | Éjszakai randevú | Gyalog a mennyországba (r.: Fehér Imre, 1959)
• Fapados szerelem (r.: Máriássy Félix, 1959)
• Iszony (r.: Hintsch György, 1965)
• Fűre lépni szabad (r.: Makk Károly, 1960)
• Mese a 12 találatról | Mese a tizenkét találatról (r.: Makk Károly, 1956)