Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Lázár Mária, Czartoryski, az ősi lengyel hercegi családból (Herkulesfürdő, 1895. ápr. 18. – Bp., 1983. okt. 1.): színésznő, érdemes művész (1962), kiváló művész (1973). Az Orsz. Színészegyesület Színészképző Isk.-ját végezte, s 1915-ben Szegeden lépett színpadra. Hat évi szegedi működés után, 1921-ben a Vígszínház szerződtette. 1927-ben rövid ideig a Fővárosi Operettszínházban játszott, majd visszatért a Vígszínházba, de fellépett a Magyar, az Andrássy úti, a Belvárosi Színházban és a Pünkösti-féle Madách Színházban, valamint az Apolló Kabaréban is. 1948-tól a Madách Színház tagja volt. Bár 1965-ben nyugdíjba ment, még sokáig láthatta őt a közönség a színpadon, utoljára mint apácafőnöknőt az Abélard és Héloïse c. darabban. Dekoratív megjelenése, zengő orgánuma a királynői és a „végzetes asszony” szerepkörére tették alkalmassá. Később a „békebeli nagyasszony” figuráját vitte életteli alakításaiba. Zenés darabokban, valamint filmekben és televíziós játékokban is nagy sikerrel szerepelt. Élményeit megírta: „Legyünk őszinték” címmel (Bp., 1942, ebből szemelvényeket közölt a Színházi Élet 1990. aug. 19.). – F. sz. Natalja (Csehov: Három nővér; ezt a magyarországi ősbemutatón, 1922-ben játszotta); Színésznő (Pirandello: Hat szerep keres egy szerzőt); Suzy (Pagnol: Topáz); Orinthia (Shaw: Szénásszekér); Tangolita (Ábrahám Pál: Bál a Savoyban); Anna királynő, majd Marlborough hercegnő (Seribe: Egy pohár víz); Clandonné (Shaw: Sosem lehet tudni); Dudgeonné (Shaw: Az ördög cimborája); Berwick hercegnő (Wilde: Lady Windermere legyezője); Elli (Tabi László: Különleges világnap); Lady Bracknell (Wilde: Bunbury); Mária Dominika főhercegnő (Molnár Ferenc: A hattyú); Argenteuil fejedelemasszony (Millar: Abélard és Heloïse). – I. f. Az új földesúr (1935); Három sárkány (1936); A 111-es (1937); Megvédtem egy asszonyt (1938); Bakaruhában (1957); Gerolsteini kaland (1957); Alázatosan jelentem (1960); Az orvos halála (1966). – Irod. Zsigmondi Mária: Meghódítani és megtartani (Nők Lapja, 1975. ápr. 26.); Gergely Ágnes: (G. Á.: Huszonegy, Bp., 1982); Dalos László: Túl a közhelyeken (Film, Színház, Muzsika, 1978. nov. 9.); M. G. P.: L. M. (Kritika, 1983. 11. sz.); Müller Péter: Az utolsó királynő (Film, Színház, Muzsika, 1985. jún. 22.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Herkulesfürdő, 1895. ápr. 18.–Bp., 1983. ápr. 18.): színésznő. Az Országos Színészegyesület színiiskoláját végezte 1915-ben, s Szegeden kezdte pályáját. 1921-ben a Vígszínház szerződtette, ahol 1944-ig rendszeresen szerepelt. 1925-ben a Renaissance és az Apolló Színházban, a Royal Orfeumban, 1926–27-ben a Fővárosi Operettszínházban foglalkoztatták. 1928–1934 között, 1936-ban, 1938–39-ben a Magyar, 1929-ben, 1932–1934 között, 1936-ban, 1938-ban a Belvárosi, 1937-ben az Andrássy úti és a Művész, 1941-ben a Madách, 1942-ben az Új Magyar Színházban játszott. 1945-ben a Belvárosi, 1946-ban a Madách, 1947-ben a Művész, 1948-ban a Magyar és a Madách Színházban kapott szerepeket. 1950-től 1961-ig, majd 1965-től 1975-ig a Madách, 1959-ben A Magyar Néphadsereg, 1968-ban a Fővárosi Operettszínházban lépett színpadra. 1961–1965 között balesete miatt nem dolgozhatott. Dekoratív megjelenése, telt orgánuma, eleganciája a „végzet asszonya” szerepkörére predesztinálta, később finom humorával, öniróniájával elmélyült karaktereket teremtett. Számos filmet forgatott. Egy évtizeden át a Magyar Színházművészeti Szövetség elnöke. 1962-ben érdemes művész, 1973-ban kiváló művész címet kapott. F.Sz. Natalja (Csehov: Három nővér); Cinka (Molnár F.: Az ördög); Az angyal (Vaszary J.: Angyalt vettem feleségül); La Tangolita (Ábrahám P.: Bál a Savoyban); Maca (Bókay J.: Megvédtem egy asszonyt); A királyné (Scribe: Egy pohár víz); Erzsébet (Huszka J.); Zrínyi Ilona (Herczeg F.: Aranyszárnyak); Murzaveckaja (Osztrovszkij: Farkasok és bárányok); Capuletné (Sh.: Rómeó és Júlia); Mária Dominika (Molnár F.: A hattyú); Dudgeonné (Shaw: Az ördög cimborája).Lázár Mária; Czartoryski

• Legyünk őszinték ..., 1942
• Gerolsteini kaland, 1993, 1957
• Jó volt élni, 1999
• Csillag, s.a.
• Elmegyek az életedből, s.a.
• Bakaruhában,
• Családi tűzhely,
• Díszmagyar,

• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999. 5 db., ()
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. 1292 o., 2 db., ()
• Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? Akik a magyar filmeket csinálják. Főszerk. Dr. Papp Sándor. Szerk. Karsai Kulcsár István. Bp., 1983. 399 o., ill., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Magyar asszonyok lexikona. Összeáll., előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Bp., 1931. Stephanum ny. VI, 1066 h., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Mindenki lexikona. [Szerk. Ákos Károly]. Bp., Akadémiai Kiadó, 1974. 2 db., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969. 535 o., 38 t., ()
• Új filmlexikon. Főszerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1971-1973. 2 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983., ()

• Az új földesúr (r.: Gaál Béla, 1935)
• Little Fox (r.: Garas Márton, 1920)
• Díszmagyar (r.: Gertler Viktor, 1949)
• Megvédtem egy asszonyt (r.: Ráthonyi Ákos, 1938)
• Az orvos halála (r.: Mamcserov Frigyes, 1965)
• A férfi mind őrült (r.: Gertler Viktor, 1937)
• Budapesti tavasz | Dunaparti tragédia (r.: Máriássy Félix, 1955)
• Pusztai szél (r.: Székely István, 1937)
• Rangon alul (r.: Bán Frigyes, 1960)
• Alázatosan jelentem (r.: Szemes Mihály, 1960)
• Bakaruhában (r.: Fehér Imre, 1957)
• Három szerelem története | Magdolna (r.: Nádasdy Kálmán, 1941)
• Herkulesfürdői emlék (r.: Sándor Pál, 1976)
• Fehér galambok fekete városban (r.: Balogh Béla, 1923)
• Egy éjszaka Erdélyben (r.: Bán Frigyes, 1941)    
• Gerolsteini kaland (r.: Farkas Zoltán, 1957)
• A kisváros | Három sárkány (r.: ifj. Vajda László, 1936)
• Ember a híd alatt (r.: ifj. Vajda László, 1936)
• MFI 663 (r.: , 1936)
• New-York express kábel (r.: Garas Márton, 1921)
• Névtelen vár (r.: Garas Márton, 1920)
• A 111-es (r.: Székely István, 1937)
• Haláltánc (r.: Kalmár László, 1941)
• Haus ohne Tür und ohne Fenster (r.: Fehér Fritz, 1922)
• Sári bíró (r.: Hegedüs Tibor, 1943)
• A Jávor (r.: Bán Róbert, 1987)