Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Paikert Alajos (Nagyszombat, 1866. máj. 31. – Bp., 1948. júl. 30.): közgazdasági író. A bp.-i egy.-en jogi tanulmányokat folytatott. 1890 – 95-ben az Orsz. Magy. Gazdasági Egyesület (OMGE) titkára. Szerk. a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemlét 1894-től 1897-ig egyedül, azután Tagányi Károllyal. 1895-ben a Mezőgazdasági Múz. megszervezője, 1923-tól ig.-ja. 1930-ban államtitkári címmel nyugalomba vonult. 1930 – 32-ben megszervezte és vezette a kairói mezőgazdasági múz.-ot. Vezető szerepe volt a Magy. Külügyi Társaság alapításában és vezetésében alelnöki minőségben. A turanizmus egyik propagálója volt. 1910-ben megalapította a Turáni Társaságot, mint ennek ügyvezető elnöke megindította a Turán c. folyóiratot (1913). Írásainak túlnyomó része a „turáni eszmével” foglalkozik. – F. m. A mezőgazdaság nemzetközi szervezete (Bp., 1922); A turáni gondolat politikai vonatkozásai (Bp., 1925); Ázsia ébredése (Bp., 1934); A turáni népek világhivatása (Bp., 1937).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

Agrár-Album 1902. 50. l. arczk. és önéletrajzi adatok.a nemzetgazdasági múzeum őre, született, 1866. máj. 31. Nagyszombatban, hol atyja katonaorvos volt; P. a gymnasiumot Pozsonyban végezte; miután a magyar-óvári akadémián gazdászatot tanult és 1887. oklevelet nyert, egy évi katonai szolgálatot teljesített a kis-béri ménestelepen. A budapesti egyetemen jogot végzett; anthropologiát is hallgatott és Török Aurél mellé tanársegédnek neveztetett ki; ezután rövid idő mulva a m. gazdasági egyesület meghívására ott 1891. segédtitkárrá, 1893-ban titkárrá neveztetett ki s résztvett annak agrármozgalmaiban. Tanulmányutat tett 1893-ban az amerikai Egyesült Államokban és 1895-ben előkészítve az 1896. nemzetközi gazdacongressust, beutazta Angol-, Franczia- és Németországot; 1895-ben tett nagyobb utazásából visszatérve, Darányi miniszter kinevezte a nemzetközi gazdacongressus titkárává. 1897. aug. az ujonnan alakult nemzetgazdasági múzeum őrévé neveztetett ki. Midőn 1900-ban a külföldi gazdasági szaktudósítói (állattani) intézményt megalkották, mint első gazdasági szaktudósítót Darányi ismét őt küldte ki az Egyesült-Államokba és Kanadába (székhelylyel Washingtonban). 1903-ban visszahelyezését kérte s ezt a miniszter elfogadván, visszahelyezte előbbeni állásába, hol a múzeum berendezésével és újjászervezésével foglalkozik; egyszersmind amerikai tanulmányainak anyagát dolgozza fel. A magyar gazdaszövetség választmányi tagja.Köztelek 1897. 1. sz. arczk.Legtöbbet a Köztelekbe (1892. Szerbia gazdasági helyzete 1890-ben, 1896. A gabona-elevátor intézmény ismertetése sat.) és a Budapesti Hirlapba írt, ezenkívül a Gazdaságtörténelmi Szemlébe és más folyóiratokba. A m. közgazdasági társaságban felolvasást tartott: A klimának befolyásáról a népfajok kialakulására, mely a társaság Értesítőjében meg is jelent. Több interview jelent meg tőle az amerikai magyar és angol lapokban.Neje: Rónay Deli szintén írt néhány tárczát Amerikából a Budapesti Hirlapba.Paikert Alajos (ifjabb)Szerkesztette a M. Gazdaságtörténelmi Szemlét 1894–1897-ig egyedül, aztán Tagányi Károlylyal 1901-ig.született, 1866. máj. 31. Nagyszombatban,

• Das Licht, 1893
• Magyar gazdaságtörténelmi szemle, 1894-1906
• Amerika és Magyarország, 1904
• Ázsia jövője, 1913
• Turán, 1913-
• Der turanische Gedanke, 1917
• A mezőgazdasági érdekek nemzetközi szervezete, 1921
• A turáni eszme, [1922]
• The Anglo-Saxon World and Hungary, 1922
• Világbéke egyezmény, 1922
• Világbéke egyezmény, 1922
• A turáni eszme, [1923]
• A turáni gondolat politikai vonatkozásai, 1926
• Magyar lehetőségek a Keleten, 1930
• Les rapports politiques de la pensée touranienne, [1930 körül]
• Ázsia ébredése, [1935]
• Világszövetség, 1936
• A turáni népek világhivatása, 1937

• Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932]. 615 o., ill., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002. XV, 984 o., ill., ()
• magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930. 640 o., 82 t. ill.A magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930. 640 o., 82 t. ill., ()
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-. 14 db., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()

• MFI 438 (r.: , 1932)