Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Peterdi Sándor (Pest, 1868. nov. 23. – Bp., 1945): író, újságíró. A postánál dolgozott, emellett széles körű irodalmi és újságírói munkásságot fejtett ki. 1896-tól a Magyar Karikatúrák c. élclap társszerk.-je, 1896 – 99 között a Fővárosi Lapok segédszerk.-je, 1900 tól a Pillangó c. élclap szerk.-je volt. Írt verseket, elbeszéléseket és regényeket. – F. m. Jefte leányai (elb., Bp., 1899); A regéci boszorkány (elb., Bp., 1918); Aranyhajú Jutka (r., Bp. 1922).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1. Az orr. Bpest, 1888. (Monológok 14.).2. Hópelyhek. U. ott, 1898. (Elbeszélések, rajzok. Ismert. Fővárosi Lapok 10., Magyar Szemle 19. sz., Magyar Ujság 18. szám).3. Jeffte leányai és egyéb elbeszélések. U. ott, 1899. (Ism. Művész-Világ 6. sz., Főv. Lapok 23. sz.)4. A haragos feleség. U. ott, 1900. (Monológok 88.).5. A nők ellensége. U. ott, 1900. (Monológok 91.)6. Nehéz feladat. U. ott, 1904. (Monológok 110.)7. A jó rokonok. U. o., év n. (Monolog 36.).8. A harmadik. U. ott, 1905. (Sajtó alatt).9. Megnősülök. U. ott, 1905. (Előbb a M. Szó 1892. 226. számában. Sajtó alatt.).A gyorskocsitól a gyorsvonatig czímű darabját 160 szinesen vetített képpel és 12 mozgófényképpel előadták Budapesten az Uránia-szinházban 1904. auguszt. 18. (Irta Henyey Vilmossal együtt); Szinházi titkok cz. darabja szintén az Uránia számára most van munka alatt. A száműzött cz. bohózata a budapesti Nemzeti szinházhoz van beadva.M. Könyvészet 1888., 1900., 1904.Munkái:Peterdi Sándorposta- és távirófőtisztposta- és távirófőtiszt, Popper Mór államvasuti főraktárnok és Pollák Zsófia fia, szül. 1868. nov. 23-án Budapesten, hol középiskoláit a kegyesrendieknél végezte, jogot is hallgatott, de miután 1888-ban államszolgálatba lépett mint postagyakornok, abban hagyta; 1889-ben postatisztté neveztetett ki; 1900. jan. 1. óta mint posta- és távírófőtiszt Bpesten működik. 1893. Popper családi nevét Peterdire változtatta.Regénye, költeményei s rajzai a Képes Családi Lapokban (1886–1888. Margit grófné leánya, regény Conscience H. után, ford. 1889., 1893. költemények, humoreszk); az Ország-Világban (1898., 1900. rajzok, költem.); később a Bolond Istókba s Urambátyámba dolgozott (Cactus, Didor álnevek alatt); 1891–92-ben a Fenyvessy Ferencz által szerkesztett Magyar Ujságba tárczákat írt; ugyanekkor Dolinay Gyulának Hasznos Mulattató és Leányok Lapja cz. lapokat készítette s vagy húsz ifjúsági színdarab és monologon kívül, 50–60 mesét, elbeszélést és gyermekverset írt. 1896-ban társszerkesztője lett a Magyar Karikaturák cz. élczlapnak, mely egy évi fennállás után megszűnt. 1898–99-ben főmunkatársa és segédszerkesztője volt a Fővárosi Lapoknak; 1900-ban a Pillangó cz. élczlapot szerkesztette, 1901 óta a M. Szónak belső dolgozótársa s neve alatt tárczákat, (p. s.) jegy alatt szinházi birálatokat, «Krónikás» álnévvel társadalmi elmefuttatásokat és (-ete-) jelzéssel humorisztikus karczolatokat (croquis) ír állandóan. Ezeken kívül ír még tárczákat, elbeszéléseket a Budapesti Napló, a Független Magyarországba sat.Szinművei: A Corignanék válópöre, a Magyar színházban került szinre Relle Iván igazgatása alatt; Éjfél után, Kecskeméten Kövessy Albert igazgatása alatt; A Corbillon utazása, Serly Lajosnál a Kisfaludy színházban, ezt újra átdolgozta Feld Zsigmond számára.szül. 1868. nov. 23-án Budapesten,Vasárnapi Ujság 1904. 35. sz. és önéletrajzi adatok.

• Az orr, [1888]
• Az orr, [1888]
• Hópelyhek, 1898
• Gergő bácsi levelei Budapestről Bagosra, [1899?]
• Jefte leányai és egyéb elbeszélések, 1899
• A haragos feleség, [1900]
• A haragos feleség, 1900
• A jó rokonok, [1901]
• A tarkői lakodalom és más elbeszélések, 1907
• Nasul, 1911
• Festett világ, 1912
• A kétlelkű Éva, [1917]
• A kétlelkű Éva, [1917 után]
• A regéci boszorkány, 1918
• A mások pénze, [1919]
• A mások pénze, [1920]
• A száműzött és egyéb novellák, [1920]
• Az orr, [1921]
• A függöny mögött, [1922]
• Pándy főhadnagy, [1922]
• Aranyhajú Jutka, 1922
• A harmadik, [1944]

• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. 1292 o., 2 db., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929. [12] 1028 o., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• A betörő   |☰  1919   |☰  író