Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Balázs Béla, Bauer Herbert (Szeged, 1884. aug. 4. – Bp., 1949. máj. 17.): költő, író, a filmesztétika úttörője, Kossuth-díjas (1949). Apja Bauer Simon tanár. Már diák korában verse jelent meg a Szegedi Naplóban. Bp.-en bölcsész, az Eötvös-kollégium tagja. 1903-tól 1918-ig a Fővárosi Pedagógiai Könyvtár könyvtárosa. Közben 1906-ban ösztöndíjjal Berlinben és Párizsban járt. Tagja a nagyváradi Holnap Társ.-nak, a Holnap antológiában (1908, 1909) tűnt fel verseivel. 1909-ben megszerezte a bölcsészdoktorátust, rövid ideig tanár, majd a Fővárosi Pedagógiai Szemináriumban kapott beosztást. Doktor Szélpál Margit c. drámája (Nemzeti Színház, 1909) és A Vándor énekel c. verskötete (1910) bevezette a Nyugat törzsgárdájába, később Ady barátságát is elnyerte. A háború elején bevonult, hosszabb ideig frontszolgálatot teljesített. 1919-ben az írói direktórium tagja, a Közoktatásügyi Népbiztosság művészeti és irodalmi ügyosztályának vezetője, a színházügyek egyik irányítója. Vöröskatonaként az utolsó napig harcolt Rakamaznál. A Tanácsköztársaság megdöntése után 1919. dec.-ben Bécsbe menekült, a Bécsi Magyar Ujságba írt, majd a Der Tag c. újság munkatársa. Itt kezdett filmelmélettel, filmkritikai tevékenységgel foglalkozni. Bécsben írta meg az egyik első rendszerező igényű filmesztétikai könyvet Der sichtbare Mensch címmel. Kommunista szellemben írt cikkei miatt felmondtak neki. 1927-ben Berlinbe költözött, ahol főleg filmrendezéssel és forgatókönyvírással foglalkozott, 1927–29 között az Arbeiter-Theaterbund Deutschlands (Németo.-i Munkásszínház Szövetség) művészeti vezetője. 1931-ben meghívták a moszkvai filmak.-ra tanárnak. Több film rendezésében is részt vett, tevékenykedett a forradalmi írók szervezetében. A 30-as évek végétől újra írt verseket, drámákat s főleg filmesztétikai cikkeket. Népszerűek ifjúsági regényei. A felszabadulás évében hazatért. Írói és filmírói munkássága mellett a Fényszóró c. hetilap főszerk.-je, pártmunkás, a Színház- és Filmművészeti Főisk. tanára, a Filmtudományi Intézet vezetője volt. Pályája kezdetén haladó polgári író. Az I. világháború alatt a szocialista eszmék befolyása alá került, majd a Tanácsköztársaságtól kezdve a forradalmi munkásmozgalom hívévé, harcos kommunista művésszé vált. Emigrációban írt versei a hűség, a honvágy s a helytállás érzéseit népdalok emlékét idéző népszerű hangon szólaltatták meg. Először kísérelte meg az ősi népdalt és népballadát modern 20. századi mondanivaló szolgálatába állítani. Drámáit, novelláit és regényeit az elmélyült lélektani ábrázolás teszi jelentőssé. Filmművészeti vonatkozású írásai a filmelmélet klasszikusai közé emelik. Számos nyelvre lefordították e műveket (pl. a Filmkultúra c. összefoglaló munkája megjelent oroszul, németül, angolul, olaszul, lengyelül, szerbül, csehül s még számos idegen nyelven). F. m. Összegyűjtött versei: Az én utam (Komlós Aladár bevezetésével, Bp., 1945 és 1960). Színművek, szövegkönyvek: A kékszakállú herceg vára (1910); A fából faragott királyfi (Nyugat, 1912, mindkét mű Bartók Béla zenéjével); Az utolsó nap (Nemzeti Színház, 1913); Halálos fiatalság (Gyoma, 1917). Két dráma: Mozart, Hazatérés (Moszkva, 1941); Czinka Panna balladája (daljáték, Kodály Zoltán zenéjével, 1948); regények, elbeszélések, mesék: Történet a Logody utcáról, a tavaszról és a messzeségről (Bp., 1912); Hét mese (Gyoma, 1918); Intellektüel aggályoskodás (Praha, 1932); Álmodó ifjúság (önéletrajza, Bp., 1946); Az igazi égszínkék (Bp., 1946); Csodálatosságok könyve (Thomas Mann előszavával, Bp., 1948); Mesék a szerelemről (Bp., 1958); Lehetetlen emberek (Bp., 1965); filmesztétikai művek: Der sichtbare Mensch (Wien, 1924.); Der Geist des Films (Betlin, 1930), magyarul: A látható ember. A film szelleme (Bp., 1958); Iszkussztvo Kino (Moszkva, 1945); Filmkultúra (Bp., 1948; ugyanez A film címmel, Bp., 1961); forgatókönyvek: Dreigroschenoper (Brecht művéből többekkel, 1931); Valahol Európában, Ének a búzamezőkről, Talpalatnyi föld c. filmekben művészeti tanácsadó. – Irod. Lukács György: B. B. és akinek nem kell (Gyoma, 1918); Trencsényi-Waldapfel Imre: A dialektikus költő (Magyarok, 1947); Bölöni György: Magyarság, emberség. A jubiláló B. B. 1947 (Bp., 1959); Nemeskürty István: B. B. filmesztétikája (Bevezetés A Film c. könyvhöz); Szabolcsi Miklós: B. B. 1884–1949 (MTA Nyelv és Irod. tud. Oszt. Közl. 1964. 4. sz.); Demény János: B. B. életrajza (Tiszatáj, 1965. 5. sz.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Balázs Béla; Bauer Herbert(Szeged, 1884. aug. 4.– Bp., 1949. máj. 17.): író, költő, színház- és filmesztéta, filmrendező. A bp.-i egyetem bölcsészkarának elvégzése és külföldi ösztöndíja után tanár, majd hírlapíró lett. 1904-ben a Thália Társaság egyik alapító, majd választmányi tagja. Kis szerepben fellépett az első bemutatón. Szépíróként is jelentkezett, s a Nyugat c. folyóirat köréhez csatlakozott. 1919-ben a Közoktatásügyi Népbiztosság irodalmi ügyosztályát vezette, a színházi ügyeket irányította. Bécsbe emigrált, itt írta nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű filmesztétikai műveit. 1926–1930 között Berlinben filmrendező- és forgatókönyvíró. 1931-től Moszkvában a Filmakadémia tanára, filmrendező. 1945-ben hazatért, forgatókönyveket írt, 1946–1949 között SzAk-n tanított, megalapította a Filmtudományi Intézetet. Kossuth-díjas (1949). F.M. Dialógus a dialógusról (1913); Dramaturgia (1918); A színjáték elmélete (Bécs, 1922). Drámái: Doktor Szélpál Margit (1909); Az utolsó nap (1913); A kékszakállú herceg vára (1913); A fából faragott királyfi (1917); Boszorkánytánc (1945); Mozart (1946); Lulu és Beáta (1947). – Ir. K. Nagy M.: B. B. világa (1973); Gyuris Gy.: B. B. Bibliográfia (Szeged, 1984).

• Az öntudatról, [1908]
• Halálesztétika, [1908]
• Doktor Szélpál Margit, 1909
• Hebbel Frigyes pantragizmusa, mint a romantikus világnézet eredménye, 1909
• A vándor énekel, 1911
• Misztériumok, 1912
• Az utolsó nap, [1913]
• Dialógus a dialógusról, [1913]
• Történet a Lógody-utcáról, a tavaszról, a halálról és a messzeségről, [1913]
• Lélek a háborúban, 1916
• Tristan hajója, 1916
• A fából faragott királyfi, 1917
• Halálos fiatalság, 1917
• Játékok, 1917
• Kísértethistóriák, 1917
• A kékszakállú herceg vára, [1918]
• A vándor énekel, 1918
• Doktor Szélpál Margit, 1918
• Dramaturgia, 1918
• Dramaturgia, 1918
• Hét mese, 1918
• Kalandok és figurák, 1918
• Misztériumok, 1918
• Testvér ország, 1918
• A fekete korsó, 1919
• Túl a testen, [1920]
• Isten tenyerén, 1921
• Sieben Märchen, 1921
• Der holzgeschnitze Prinz, [1922]
• Herzog Blaubarts Burg, [1922]
• A színjáték elmélete, 1922
• A színjáték elmélete, 1922
• Der Mantel der Träume, 1922
• Der Sieger, 1922
• Sörensen Frida, [1923]
• Férfiének, 1923
• Férfiének, 1923
• Izvan tijela, 1923
• Der sichtbare Mensch, oder, 1924
• Das richtigte Himmelblau Märchen, [1925]
• Der Phantasie-Reiseführer das ist, 1925
• 1871, 1928
• Der Geist des Films, 1930
• Unmögliche Menschen, 1930
• Das richtige Himmelblau, 1931
• Testvérország, 1934
• Karlchen, durchhalten!, 1936
• Heinrich beginnt den Kampf, [1938]
• Mocart, 1938
• Internationalisten, 1939
• Tábortűz mellett, 1940
• Két dráma, 1941
• Družba, 1942
• Repűlj szavam!, 1944
• Az én utam, 1945
• Karcsi kalandjai, 1945 [!1946]
• Mikor Karcsiból Károly lett, 1945 [!1946]
• Az igazi égszínkék, [1946]
• Történet a Lógody-utcáról, a tavaszról, a halálról és a messzeségről, [1946]
• Álmodó ifjúság, 1946
• Die Jugend eines Träumers, 1947
• O hodném panáčkovi, staré žábě, a velké násobilce, 1947
• Bálványosvár, [1948]
• Bálványosvár, [1948]
• Bálványosvár, [1948]
• Bálványosvár, [1948]
• Bálványosvár, [1948]
• Bálványosvár, [1948]
• Bálványosvár, [1948]
• Csodálatosságok könyve, [1948]
• Czinka Panna balladája, [1948]
• Cinka Panna balladája, 1948
• Filmesztétikai gondolatok, 1948
• Filmska kultura, 1948
• Modré s neba, 1948
• Filmkultúra, 1948 [!1947]
• Die Jugend eines Träumers, [1949]
• 30 év vörös őrségen, 1949
• Der Film, 1949
• Emberek a határon, 1949
• Rojciva mladost, 1949
• Kniha zázračností, [1950]
• Theory of the film, 1952
• A klerikális reakció a Horthy-fasizmus támasza, 1953
• Die Jugend eines Träumers, 1954
• Estetica del film, 1954
• The wooden prince, 1954
• Az igazi égszínkék, 1955
• Il film, 1955
• Arta filmului, 1957
• Skazka o nastoâŝej nebesnoj lazuri, 1957
• Wybór pism, 1957
• A látható ember, 1958
• Ballada o poterânnom serdce, 1958
• Film, 1958
• Mesék a szerelemről, 1958
• Opravdový blankyt, 1958
• Tien jin mej hszüe, 1958
• Karcsi kalandjai, 1959
• Logika, 1959
• Az igazi égszínkék, [196?]
• A fából faragott királyfi, 1960
• A kékszakállú herceg vára, 1960
• Skazka o nastoâŝej nebesnoj lazuri, 1960
• Der Film, [1961]
• A film, 1961
• Karolkove dobrodružstvá, 1961
• Aventurile lui Karl, 1962
• A hét királyfi, 1963
• A hét királyfi, 1963
• Karcsi kalandjai, 1963
• A fából faragott királyfi, 1965
• A hét királyfi, 1965
• A hét királyfi, 1965
• Karl continuă lupta, 1965
• Lehetetlen emberek, 1965
• Filmska kultura, 1966
• Álmodó ifjúság, 1967
• Hazatérés, 1967
• Kino, 1968
• Válogatott cikkek és tanulmányok, 1968
• A hét királyfi, 1970
• A hét királyfi, 1970
• Cei sapte craisori, 1970
• La sep reĝidoj, 1970
• Theory of the film, 1970
• A fából faragott királyfi, 1971
• Der Geist des Films, 1972
• Karči Brunner, 1972
• Az álmok köntöse, 1973
• Essay, Kritik, 1973
• Az igazi égszínkék, 1974
• Halálos fiatalság, 1974
• O siedmich král'ovičoch, 1974
• The mantle of dreams, 1974
• A könnyű ember, [1975]
• A vándor énekel, 1975
• Estetica del film, 1975
• Álmodó ifjúság, 1976
• A könnyű ember, 1977
• Karcsi kalandjai, 1977
• L'esprit du cinéma, 1977
• A hét királyfi, 1978
• A hét királyfi, 1978
• El film, 1978
• Europaeisk avantgarde teater, 1896-1930, 1978
• Halálugrás a szakadékon át, 1978
• Prince Bluebeard's castle, 1978
• A fából faragott királyfi, 1979
• A fából faragott királyfi, 1979
• A kékszakállú herceg vára, 1979
• A válogatós királykisasszony, 1979
• Le cinéma, 1979
• Z dziennika 1911-1921, 1979
• La estética del filme, 1980
• Scritti di teatro, 1980
• Herttua siniparran linna, 1981
• Balázs Béla levelei Lukács Györgyhöz, 1982
• Dianying meixue, 1982
• Napló, 1982
• Schriften zum Film, 1982-
• Schriften zum Film, 1982-
• Schriften zum Film, 1982-
• A látható ember, 1984
• Der Geist des Films, 1984
• Der Geist des Films, 1984
• Der Geist des Films, 1984
• Eiga no seishin, 1984
• Il libro delle meraviglie, 1984
• Lehetetlen emberek, 1984
• Az igazi égszínkék, 1984, cop. 1955
• A hét királyfi, 1984, cop. 1965
• Fejezetek a filmesztétikából, [1985]
• A csend, 1985
• Shikakuteki ningen, 1986
• Éjfél, [1987]
• Wybór pism, 1987
• Babits és Balázs Béla, 1988
• Izbrani proizvedeniâ, 1988
• The Wooden Prince, 1988
• Az igazi égszínkék, 1989, cop. 1955
• Kísértet-históriák, 1992
• La sep reĝidoj, [1993]
• Prince Bluebeard's castle, [1993]
• A Kékszakállú herceg vára, 1993
• Két hindu mese, 1997
• Halálesztétika, [1998]
• Duke Bluebeard's castle, 1998
• A Kékszakállú herceg vára, 2000
• Az igazi égszínkék, 2003
• Táncjátékok, 2004
• A látható ember, 2005
• Béla Balázs: early film theory, 2010
• Hét mese, cop. 1979
• Testvérország, cop. 1993
• A nemes ember kereszténysége, cop. 1997
• Hét +1 mese, cop. 2006
• The cloak of dreams, cop. 2010
• Testvérország, [s.a.]
• Testvérország, [s.a.]
• A film művészetfilozófiájához,
• A film szelleme,
• A hasonlat metafizikája,
• Amerre én jártam,
• Amerre én jártam,
• A nép színháza,
• Arbeitertheater,
• A szovjet film útja és céljai,
• Az erdő,
• Bröl Kina,
• Cinka Panna balladája,
• Dalok,
• Dalok,
• Das Theater des Volkes,
• Der Detektiv-Roman,
• Der revolutionäre Film,
• Egyedül ődöngök,
• Ének a búzamezőkről,
• És suhog a tavaszi szél ...,
• Il film,
• Intellektuelle Bedenken,
• Mejerhold és Sztanyiszlavszkij,
• Merveilles et fantomes,
• Messziről messzire,
• Modernségüket életfeladatnak tekintve,
• Nehmt den Kindern nicht das Märchen,
• Ne vegyétek el a gyermekektől a mesét,
• Ne vegyétek el a gyermekektől a mesét!,
• Ne vegyétek el a gyermektől a mesét,
• Országúton,
• Szeretnélek megvédeni tőlem ...,
• Színpadi művek,
• Tóparton,
• Új irodalmi műfaj a filmszcenárium,
• Valahol Európában...,
• Válasz kritikusaimnak,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,

• A munkásmozgalom Csongrád megyei harcosainak életrajzi lexikona. Főszerk. Antalffy György. Szeged, MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága, 1987. 510 o., XVI t., ()
• Csongrád megye forradalmi harcosainak életrajzi gyűjteménye. Szerk. Rácz János. Szeged, MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága, 1973. 110 o., ()
• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932. 10 db., ()
• Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927. 1224 o., ()
• Ki kicsoda a történelemben? Szerk. Szabolcsi Ottó, Závodszky Géza. [Bp.], Laude, [1990]. 414 o.; Utánnyomás: 1995, 1996, 1998,, ()
• Lengyel András: Közkatonái a tollnak... Vázlatok Szeged sajtótörténetéhez. Szeged, Bába és Társai Kft., 1999. 494 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar filmesek a világban - Hungarians in film. Szerk. Gelencsér Gábor. Bp., Magyar Filmunió, 1996. 716 o., ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Magyar táncművészeti lexikon. Szerk. Dienes Gedeon. Planétás–Magyar Tánctudományi Társaság, Bp., 2008. 226 o., ()
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929. [12] 1028 o., ()
• Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. jav. és bőv. kiad. + Álnévlexikon] Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000. XXII, 1132 o.[Folyamatosan bővülő internetes változata: opac.pim.hu], ()
• Péter László: A szegedi főreáliskola, elődei és utódai. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 1989. 68 o. (Szeged művelődéstörténetéből 7.), ()
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Sándor János: Százados színházkrónika. Szegedi színházi és színészeti regiszter. Szeged, Ariadne Press Bt., 1998. 358 o., ()
• Schweikert, Werner: Bibliographie der ungarischen Literatur des 20. Jahrhunderts in deutscher Sprache. Flein bei Heilbronn, Verlag Werner Schweikert, 2000. X [I], 1020 o., ()
• Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerk. dr. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. Bp., Zeneműkiadó Vállalat, 1965. 3 db, 687, 726, 767 o., ()
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942. 24 db. 6256 o. 640 t., ()
• Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936. 8 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()

• Gyerekek a vártán | Valahol Európában   |☰  1947   |☰  forgatókönyvíró
• Ének a búzamezőkről | Fehér kenyér, fekete árnyék   |☰  1947   |☰  konzultáns
• Az igazi égszínkék   |☰  1957   |☰  író
• Álmodó ifjúság   |☰  1974   |☰  író
• Feri a viharban | Veszélyes játékok   |☰  1979   |☰  író
• Mosolygó Tündér Ilona   |☰  1994   |☰  író