Asztalos Miklós     ☰ Budapest 1899.07.28   ☷ Körösladány 1986.02.23   |   író, történész, történetíró
654660
dr. Asztalos Miklós (2774526 | - )
Asztalos Miklós (1043915 | - )
 
életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Asztalos Miklós (Bp., 1899. júl. 28. – Kőrösladány, 1986. febr. 23.): történész, író. Jogi és bölcsészeti tanulmányait a kolozsvári, a bp.-i és a pécsi tudományegy.-en végezte; Pécsett 1922-ben szerzett bölcsészdoktorátust. 1930-tól a Széchényi Könyvtárban, majd a min. elnökség kisebbségi szakértőjeként dolgozott, emellett a Könyvtári Szemle szerk.-je volt. 1925-ben a Bartha Miklós Társ. egyik alapítója és elnöke, Szász Bélával szerk. a társ. Évkönyvét. Vezető szerepet töltött be az Erdélyi Férfiak Egyesülete Jancsó Benedek Társasága irányításában is, Zakariás G. Sándorral szeré. ennek kiadványsorozatát, közöttük a Jancsó Benedek Emlékkönyv (Bp., 1932) c. tanulmánygyűjteményt, ill. A történeti Erdély (Bp., 1936) c. összefoglalást. Wesselényi, az első nemzetiségpolitikus (Bp., 1927), Kossuth Lajos kora és az erdélyi kérdés (Bp., 1928) és A nemzetiségek története Magyarországon (Bp., 1934) c. műveiben főként az erdélyi kérdés múltját vizsgálta. A korszerű nemzeti eszme (Bp., 1931) c. munkájában eszmetörténeti kutatásainak eredményét foglalta össze. Pethő Sándorral közösen adta ki A magyar nemzet története (Szekfű Gyula bevezetésével, Bp., 1933) c. népszerű összefoglalását. Alterego (Bp., 1941) c. történeti színművéből film is készült (Egy éjszaka Erdélyben). Az 1940-es évek első felében filmforgatókönyveket is írt. A háború után állásából elmozdították, 1951-ben kitelepítették Kőrösladányba, ahol később a Művelődési Házban dolgozott. Hagyatékát az OSZK őrzi. – További m. II. Rákóczi Ferenc és kora (Bp., 1934); Farkaskaland (dráma, Bp., 1938); Asszonylázadás (dráma, Bp., 1942); Alibi (r., Bp., 1940). – I. f. Igen vagy nem (Vaszary Jánossal, 1940); Néma kolostor (1941, Eötvös József nyomán); Fráter Loránd (Pacséry Lászlóval, 1942); Estélyiruha kötelező (1942); Rákóczi nótája (Daróczy Józseffel, 1943); Ördöglovas (Nóti Károllyal, 1943); – Irod. Schöpflin Aladár: Farkaskaland (Nyugat, 1938); Keresztury Dezső: Alterego (Jelenkor, 1939. 2. sz.); Pomogáts Béla: Emlékezés A. M.-re (Új Auróra, 1988); Benda Kálmán: Utolsó búcsú A. M.-tól (A Ráday-gyűjt. évkönyve VI. Bp., 1989); Pogány György: A Könyvtári Szemle és A. M. (Könyvtáros, 1990. 6. sz.).

Romániai magyar irodalmi lexikon, 1981

Asztalos Miklós (Budapest, 1899. júl. 28.) — történész, író. Székelyudvarhelyi középiskolái, kolozsvári egyetemi tanulmányai után 1920-ban családjával Magyarországra költözött, Pécsett doktorált. A budapesti Bartha Miklós Társaság elnöke olyan szakaszban, amikor ez haladó s szláv–magyar–román kapcsolatokat ápolt; történelmi munkák, színdarabok és filmforgatókönyvek szerzője. A két világháború között végig megőrizte kapcsolatait a romániai magyar szellemi élettel, s több tudományos intézmény, folyóirat rendszeres munkatársa volt. 1929-ben a Magyar Kisebbségben a romániai magyar történetírás feladatairól és módszereiről, 1931-ben az Erdélyi Múzeumban a wittenbergi egyetem erdélyi hallgatóiról értekezett. Az erdélyi állam iskolapolitikája 1556–1690 c. munkája 1929-ben Lugoson a Magyar Kisebbség kiadásában, A székelyek őstörténete letelepedésükig c. tanulmánya 1932-ben Kolozsvárt az ETF sorozatban jelent meg (45. szám). Budapesti és lipcsei bemutatói után 1940-ben Alterego c. erdélyi tárgyú történelmi vígjátékát Kolozsvárt és Nagyváradon is színre vitték (németül Die Nacht in Siebenbürgen c. alatt játszották); a darabból Cziffra Géza filmforgatókönyvet írt az UFA német filmvállalat számára Tanz mit dem Kaiser c. alatt (1941), ennek magyar változata lett az Egy éjszaka Erdélyben c. film (1941). Erdélyi tárgyú Asszonylázadás c. történelmi vígjátéka is (1942). Adatok a Bartha Miklós Társaság történetéhez c. munkája kéziratban.

könyvei

róla szóló könyvek

film
linkek