História TT

A polgári iskola elvégzése után Krausz Ármin építészeti irodájában dolgozott, 1920-tól műszaki rajzoló, majd építésvezető volt. 1918-1919-ben az építészeti főiskola hallgatója, majd a Vörös Hadseregben szolgált. 1926-ban szerezte meg az építészmesteri bizonyítványt. A két világháború között az új építészet, a Bauhaus elveinek megfelelő funkcionalista felfogás magyarországi vezéralakja és építésze volt. 1932-ben került kapcsolatba a Magyarországi Szociáldemokrata Párttal, 1939-ben a párt országgyűlési képviselőjelöltje az észak-pesti választókerületben és a fővárosi törvényhatósági választásokon is elindult. 1940-től katona volt, 1944. október 15. után bujkált. 1945. január 29-én kinevezték a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elnökének, amely tisztet 1948-ig töltötte be. 1945. március 6-ától újjáépítési kormánybiztos, a főváros és környéke helyreállításának legfőbb vezetője és irányítója; 1945 és 1949 között fővárosi törvényhatósági bizottság tagja. 1945. november 4-én a nagy-budapesti választókerületben nemzetgyűlési pótképviselővé választották, behívására 1946. július 23-án került sor; 1947. augusztus 31-én az SZDP országos listájáról szerzett újra mandátumot, 1948. június 15-én átigazolták a Magyar Dolgozók Pártjába. A parlament 1949. áprilisi feloszlatása után elveszette tisztségeit, kiszorították a közéletből. 1949-től ipari tanulóintézeti óraadó tanár, majd 1953-tól a Budapesti Várostervezési Iroda lakóház-tatarozó részlegének vezetője; 1956-ban a Budapesti Városépítési Tervező Vállalatnál dolgozott. 1956. októberében a lakásán határozták el az SZDP újjáalakítását. 1956. november 3-án a pártvezetőség államminiszternek delegálta Nagy Imre kormányába. 1958. szeptember végén politikai okok miatt állásából elbocsátották. 1965 júliusában a huszadik alkalommal beadott útlevélkérelme adott engedéllyel kiutazott 1957 óta az USA-ban élő családjához. New Yorkban, egy építési irodásban dolgozott, amerikai állampolgárságot kapott. 1978-ban hazatért és a politikától visszavonultan élt a fővárosban.

Kortárs magyar művészeti lexikon, 2001

1925: Császárfürdő, Budapest1927: Németvölgyi úti bérház terve, Budapest1930-1931: Napraforgó u. 20., Budapest1931-1932: Csatárka u. 4/a, Budapest1931-1932: Rácz Aladár (volt Torbágyi) út 26., Budapest1932: Pusztaszeri út 23/a, Budapest1933-1934: Szépvölgyi út 88/b, Budapest1933: Köztársaság (volt Tisza Kálmán) tér, Budapest1934: OTI pestújhelyi kórházának személyzeti épülete [Molnár Farkassal]1934: Palánta u. 15/a-b, Budapest1935: Csévi köz 7/a, Budapest [Molnár Farkassal]1936-1937: Szemlőhegy u. 35., Budapest1936: Bajza u. 10., Budapest1939: Thököly úti bérház, Budapest1941-1942: Baba u. 14., Budapest1941: Pusztaszeri út 116., Budapest1941: Széchenyi-hegy, Rege u. 10., Rege szálló, Budapest1941: Széchenyi-hegy, Rege u. 15., Gyopár szálló, Budapest1941: Váci úti bérház, Budapest~ a két világháború közti progresszív építészet egyik meghatározó alakja volt. Építészeti munkássága - klasszikusnak számító műegyetemi tanulmányok nélkül - az 1920-as évek közepén kezdődött. Ekkorra már közeli kapcsolatba került korának modern művészeti irányzataival, így a kubizmussal és a rá nagy hatást gyakorló kassáki képarchitektúrával. Ismeretségi körében is előszőr képzőművészek vannak, s csak 1927-ben kerül személyes kapcsolatba a hazai modern építészeti irányzatok fontosabb képviselőivel (többek között Molnár Farkassal, Ligeti Pállal, Forgó Pállal, Körner Györgygyel, Masirevich Görggyel, Pajor Zoltánnal, Preisich Gáborral, Rácz Györggyel, Révész Zoltánnal, Schiller Mártonnal). 1928 és 1938 között a CIRPAC (utóbb CIAM) magyar csoportjának volt vezetője, a csoport több kiállítását, publikálási lehetőségét szervezte. Építészeti alkotásait ekkor - az 1934-1935-ös évtől eltekintve, amikor Breuer Marcellal és Molnár Farkassal közös társulásban dolgozott - jórészt önállóan tervezte. Jelentős építészetelméleti írásai is elsősorban a CIAM magyar csoportja működésének éveiből valók. 1945 után a Fővárosi Közmunkák Tanácsának lett az elnöke, melynek 1948-as felszámolását követően jellegtelen felújítási munkákban dolgozott. 1953-tól a Budapesti Városépítési Tervező Vállalatnál a tizenkét budapesti kerület helyreállítási munkálatait irányította (ekkor, 1955-ben) készült el tervei szerint a IX., Erkel Ferenc u. 20., ill. a VIII., Baross u. 18. helyreállítása). 1956. október végén a Nagy Imre-kormányban államminiszteri tisztséget kapott, mint az SzDP egyik szellemi vezetője. 1965-ben a már több éve az USA-ban élő felesége és egyik fia után utazott, ahonnan felesége halála után 1978-ban tért haza. Itthon építészi munkát már nem folytatott, kiállításokon szerepelt, visszaemlékezéseket írt. 1992-ben a főváros díszpolgárává választották. Építészetről vallott nézeteit igen erősen meghatározták a bécsi, stuttgarti, frankfurti kislakásépítéseknél megfogalmazott új szempontok: nagy tömegek lakásigényének minél magasabb színvonalon való kielégítése. Épületein elsősorban Gropiusnak, a Bauhausnak, illetve a CIAM-mal kapcsolatban álló építészeknek (Gropius mellett Ernst May, Corbusier & Janneret) hatása érezhető. A CIAM magyar csoportjának első hazai szereplése 1932-ben volt a Tamás Galériában (ugyanebben az évben az őszi lakberendezési vásáron, majd 1935-ben a Budapest Nemzetközi Vásáron szerepeltek). Építészeti tevékenységük rendszeres fóruma volt 1932 és 1938 között a Tér és Forma c. folyóirat évi egy-egy száma.A lakásépítés politikájához, Munka, 1928Amikor újjáépítési kormánybiztos voltam Budapest, 1981/9.Az albertfalvai építkezésekhez, Munka, 1929Az internacionális új építészet és a kislakáskérdés, Munka, 1930Emlékeim a szocreál korszakról, Magyar Építőművészet, 1984/3.; ~ visszaemlékezéseiből, Budapest Főváros Levéltára Közleményei, 1984 (1985)építész, elméleti író, (Budapest, 1901. április 12. - Budapest, 1995. február 23.)FISCHERFőbb műveiFontosabb írásaiGábor E.: A CIAM magyar csoportja, Budapest, 1972IrodalomJózsefKubinszky M.: ~, Magyar Művészet 1919-1945., Budapest, 1985muvesz_80Papp GáborPreisich G.: Egy építkezés Budapesten 1934-ben, Magyar Építőművészet, 1984/4.Rozgonyi I.: Párbeszéd művekkel, Budapest MTA Művészettörténeti Kutatócsoport, 1988.Új építés. Molnár Farkas munkái 1923-1933, Budapest, én.~ visszaemlékezései. Részletek. Lapis Angularis. Források a MÉM gyűjteményéből, Budapest, 1995.

Politika CD

1901. április 12-én született Budapesten.Tervező építész. A mérnökszakszervezet elnöke. SZDP-politikusként parlamenti képviselő 19456-1949-ben. 1945-ben újjáépítési kormánybiztos, 1945-1948-ban közmunkatanácsi elnök. 1956 októberében az SZDP egyik újjáalapítója. Államminiszter 1956 novemberében.1965-ben kivándorolt az USA-ba, 1978-ban hazatért.

• Akadémiai kislexikon. Főszerk. Beck Mihály, Peschka Vilmos. Bp., Akadémiai Kiadó, 1989-1990. 2 db., ()
• Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992. 486 [1] o.; 5. bőv. jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 2004. 549 o., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001. 3 db., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1978. 365 o., ill., ()
• Művészeti kislexikon. [Szerk. Lajta Edit]. Bp., Akadémiai Kiadó, 1973. 687 o., ()
• Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968. 4 db., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar lexikon 8. köt. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983., ()

• Bauhaustól a Szentföldig | Építészeti film Molnár Farkasról (r.: Madzin Attila, 2000)