Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Szekula Gyula, Ambrus István (Cservenka, 1850. márc. 18. – Bp., 1920. szept. 2.): műfordító, szakíró. Műegy.-et végzett. 1870 – 73-ban vidéki nevelő, 1875-ben a kassa- oderbergi vasút alkalmazottja volt. Több lap munkatársa, 1880-ban rövid ideig a Pesti Hírlap közgazdasági rovatának a vezetője. 1883-ban ő alapította az első m. vasutasszaklapot, a Vasúti Hírlapot. Magyar költőket (Arany, Petőfi, Tompa, Lévay,Gyulai) fordított németre, németeket és franciákat m.-ra. Regényfordítása: Gautier: Lélekcsere (Bp., 1877).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1. Lélekcsere. Regény. Gauthier Theophile után francziából ford. Bpest, 1877. (Olcsó Könyvtár 29).2. A vasúti díjszabások és a tarifa politika alapelemei. U. ott, 1908. (Közlekedési Szakkönyvtár 5.).Álnevei és jegyei: Giulio, Gyula, g., gy., sz-a és -a.Budapesti Hirlap 1902. 218. sz., 1905. 322. sz.kir. tanácsos, a kassa-oderbergi vasút főfelügyelője és kereskedelmi szakosztályának főnökekir. tanácsos, a kassa-oderbergi vasút főfelügyelője és kereskedelmi szakosztályának főnöke, szül. 1850. márcz. 18. Bács-Cservenkán, hol atyja néptanító volt; 1861-ben atyja elhalálozása után Pestre került; itt elvégezte a főreáliskolát Ney Ferencz vezetése alatt, ki a felsőbb osztályokban az irodalomtörténetet tanította; ennek előadásai sokat hatottak reá s a magyar és német nyelvet egyaránt bírván, korán kezdett irogatni; így már tanuló korában lefordította Komocsynak Egressy Gábor halálára írt költeményét németre. 1867-ben Budán a József műegyetemen kezdte meg mérnöki tanulmányait. 1870–73-ban vidéken nevelősködött. 1874-ben a tiszavidéki vasutpálya- és gépészeti igazgatóságnál nyert alkalmazást; honét 1875. márcz. a kassa-oderbergi vasut szolgálatába lépett, hol jelenleg is működik. 1884-ben a díjszabási osztály helyettes főnöke, néhány évvel később az ügyosztály vezetője lett és 1901 óta áll a kassa-oderbergi vasút kereskedelmi szakosztályának az élén. 1905-ben a király királyi tanácsosi czímmel tüntette ki.Kiszlingstein Könyvészete.Költőink műveit fordította németre a fővárosi lapokba (Pester Nachrichten 1865., Ung. Ill. Zeitung 1870–71.). Arany költeményei közül többet lefordított a Pester- és Neues Pester Journalba 1879–81.; sokat lefordított Petőfi, Tompa, Lévay, Gyulai verseiből; egyidejűleg magyarul is közölt műfordításokat német és franczia költőkből (Heine, Goethe, Lenau, Hamerling sat.) a Pesti Hölgydivatlapban, később a Budapesti Bazárban, a Fővárosi Lapokban és a Magyarország és a Nagyvilágban (1870–80.). Megjelent tőle Gauthier Theophilnek A magányos király cz. regénye a Fővárosi Lapokban (1870–71.). Mint hirlapíró állandó munkatársa volt 1875–89-ig az Ung. Lloyd, Neues Politisches Volksblatt, Pesti Hirlap, Budapesti Hirlap, Polit. Volksblatt és Neues Politisches Volksblatt cz. hírlapoknak, leginkább a nemzeti- és népszínházi előadásokról írt; az Ország-Világban (1892 Lenau költ. ford.); a Pesti Hirlapnál 1880-ban a közgazdasági rovatot szerkesztette és tárczákat írt. A díjszabási értekezletekre történt kiküldetése alkalmával tárczákat írt Berlinből, Drezdából, Münchenből és Prágából a Magyarországba, Egyetértésbe, a Fővárosi Lapokba (1879. A müncheni műtárlatról) és a Budapesti Hírlapba. A 80-as évektől kezdve vasúti szakczikkei jelentek meg a szaklapokban és forgalmi politikai vezérczikkei a napilapokban. Az Abauj-Torna vármegye és Kassa cz. Monographiában (Magyarország vármegyéi) 1896-ban az oderbergi vasútra vonatkozó részt írta.M. Állam 1908. 87. sz. és önéletrajzi adatok.Munkái:Szekula Gyula (Ambrus István)szül. 1850. márcz. 18. Bács-Cservenkán

• Fővárosi almanach, lexikon és útmutató. A székesfővárosi tisztviselői kar közreműködésével szerk. és kiadja Guthi Imre. 1916-1918. Ötödik kiadás. Bp., Légrády Testvérek, [1916]. 596, CLII o., ()
• Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002. 1135 [1] o. 3 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()

• Első eresztés | Göre Gábor bíró úr kalandozásai Budapesten (r.: Damó Oszkár, 1913)