Németh János     ☰ Horpács 1836.11.09   ☷ Budapest 1908.10.03   |   dalszerző, író, költő, zeneszerző
655045
Németh János (1044479 | - )
Németh János, vadasfai és zsidi (1044478 | - )
Szentirmai Elemér (1044480 | - )
Szentirmay Elemér (2775202 | - )
 
életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Szentirmay Elemér, Németh János (Horpács, 1836. nov. 9. – Bp., 1908. okt. 3.): zeneszerző. 1854 – 62 között Nagylángon, Nagycenken, majd Adonyban gazdatiszt volt a Zichy, ill. a Széchényi család birtokán. Később Alsószentiványon gazdálkodott, ahol meleg barátság kötötte Vajda Jánoshoz. Már az 50-es évek elejétől foglalkozott komponálással, csárdásai, dalai egyre nagyobb számban jelentek meg. 1865-ben binosítási tisztviselő, Pesten telepedett le. Ettől kezdve elsősorban népszínmű-dalbetétek komponálásával foglalkozott. A 80-as években az Orsz. Daláregyesületnek volt alelnöke. 1903-ban Cinkocára vonult vissza. A 19. sz.-i csárdás és népies műdalirodalom egyik legszínvonalasabb képviselője volt. – M. Népszínművek zenéje: A falu rossza (Erkel Elekkel együtt, 1875); Sárga csikó (1876); Piros bugyelláris (1878); Nótás Kata (1879); Az öregbéres (1881); A vadgalamb (1885); dalok: Csak egy széplány van a világon, Ucca, ucca, ég az utca, Ez a kislány azt hiszi, Is-is-is, Gyászba borult az életem, Sötét felhők beborítják az eget stb; kórusművek, novellák, színművek. – Irod. Major Ervin: A népies magyar műzene és népzene kapcsolatai (Bp., 1930); Kerényi György: Sz. E. és a magyar népzene (Bp., 1966).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

Beszélyei, humoristikus czikkei, lyrai költeményei, népdalai, tárczái, a Szépirodalmi Közlönyben (1858. 68. sz. A vidék skizzei), a Nagyvilágban (1859–60. beszélyek és költ.), a Hölgyfutárban (1862–63. költ. Heine után sat. elb. és tárczák), a Fővárosi Lapokban (1865. II. beszély), a Családi Körben (1866. beszély), a Képes Világban (1866. beszélyek); írt még a Divatcsarnokba, Nefelejtsbe s a Lisznyai-Albumba. Költeményei közül többet lefordítottak idegen nyelvre is, így a Namenlose Blätterbe (Berlin, 1880.), a new-yorki The Reeportba (1892.).Egy kis csel cz. egy felv. vígjátékát először adták a budai népszínházban 1863. márcz. 13.Fővárosi Lapok 1873. 291. sz. Hölgyfutár 1863. II. 27. sz. arczk. (Lauka G.)Kecskemét 1889. 36. sz. Munkája: Elemér dalai. Bpest, 1873. Németh János (Szentirmay Elemér)Pallas Nagy Lexikona XIII. 6. l. Pesti Hirlap 1894. 326. sz. Szerkesztette a Lisznyai-Albumot (Pest, 1863.)szül. 1836. nov. 9. Horpácson (Sopronm.)Vasárnapi Ujság 1877. 35. sz. zeneszerző,zeneszerző, szül. 1836. nov. 9. Horpácson (Sopronm.), hol atyja N. Mihály kormányzó főtiszt volt Széchenyi Lajos gróf uradalmaiban; alsóbb tanulmányait Székesfejérvárt, a felsőbbeket Pesten végezte. 1861-ben megválasztották Fehérmegyében esküdtnek és ugyanott később szolgabiró lett. A provisorium beálltával hivataláról leköszönt és szendványi birtokára vonult és ott gazdálkodás mellett az irodalommal és zenével foglalkozott. 1865-ben Pestre költözött és az első magyar általános biztosító társaságnál központi főfelügyelő, később károsztályi főnök lett. Alkalma nyilt az ország különböző vidékeit beutazni s zenészeti tehetségét egészen a magyar népdalok megismerésére, szerzésére és terjesztésére fordítani. A magyar népdal és tánczzene terén évek óta ritka termékenységet fejt ki, nyomtatásban megjelent dalainak száma meghaladja a másfél százat, melyek közül számos dala él a nép ajkán és szerepel népszínművekben és hangversenyeken; legismertebbek: Csak egy szép lány, Ne menj el, Plevna nóta, Is-is-is, Jaj de édes, Ez a kis lány azt hiszi, Lehel dalai sat. Dalaihoz a szöveget is ő írta. A magyar zenészeti életben is tevékeny részt vesz; az országos magyar dalárdaegyesületnek több évig alelnöki tisztét viselte s újabban a Liszttársaságnál is ez állást töltötte be s mint ilyen az ezzel legközelebb egyesült budapesti zeneművészi körnek is egyik alelnöke.Zenét szerzett a következő népszínművekhez: Nótás Kata, Győry Vilmostól, Az öreg béres ugyanattól, Vadgalamb, Gerő Károlytól.

könyvei
róla szóló könyvek

film
linkek