Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Voinovich Géza (Debrecen, 1877. márc. 14. – Bp., 1952. szept. 20.): irodalomtörténész, esztéta, az MTA tagja (l. 1910, r. 1923, t. 1938 – 49). Tanulmányait Debrecenben és Bp.-en végezte, ahol mint Gyulai Pál tanítványa, 1900-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Ettől kezdve irodalmi és tudományos munkásságának élt. 1905-ben feleségül vette Szalay Gizellát, Arany László özvegyét. 1911 – 4-ben a Budapesti Szemle szerk.-je, 1935 – 49-ben az MTA főtitkára. 1912-től a Kisfaludy Társ. tagja, 1925-től titkára, később másodelnöke, 1936 – 52 közt elnöke. 1920-tól a Petőfi Társ. tagja. 1933 – 35-ben a Nemzeti Színház kormánybiztosa. 1939-től felsőházi tag. Konzervatív szellemű irodalomtörténeti tanulmányokon és kritikákon kívül drámái és novelláskötetei jelentek meg. Mint műfordító is tevékenykedett. Sajtó alá rendezte Eötvös József összes műveit 20 kötetben, valamint Arany János művei kritikai kiadásának első hat kötetét (1951 -53), a művekhez fűzött jegyzetei forrásértékűek. Ambrus Zoltánnal együtt szerk. a Klasszikus Regénytár c. 60 kötetes sorozatot. – F. m. Eötvös József (Bp., 1904); Madách Imre és Az ember tragédiája (Bp., 1914); Regényírók (Bp., 1921); Mohács (dráma, Bp., 1922); Rákóczi (dráma, Bp., 1923); Az angol irodalom története (Bp., 1926); Arany János életrajza (I – III., Bp., 1929 – 38); Magyar mondák világa (Bp., 1932}; György barát (r., Bp., 1942); Írók és költők (Bp., 1943). – Irod: V. G. (Literatura, 1929. okt.); Galamb Sándor: V. G. (Bpesti Szle, 1931); Schöpflin Aladár: V. G. (Nyugat, 1933); Tolnai Gábor: V. G. (Akad. Ért. 1952); Csathó Kálmán: A régi Nemzeti Színház (Bp., 1960).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Debrecen, 1877. márc. 14.–Bp., 1952. szept. 20.): irodalomtörténész, színikritikus, író, színházigazgató. Gyulai Pál tanítványa volt a szegedi egyetemen. 1911-től 1944-ig a Budapesti Szemle szerk.-je és színikritikusa volt. Cikkei nagy műveltségről és konzervatív értékszemléletről tanúskodtak. 1933–1935 között a Nemzeti Színház kormánybiztos-ig.-ja volt. A színház műsorát magas irodalmi igénnyel állította össze, a repertoárt jelentős m. és világirodalmi drámák bemutatásával és felújításával bővítette ki. Több drámáját játszotta a Nemzeti Színház. 1910–1949 között a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1936-tól a Kisfaludy Társaság elnöke volt. Drámái: Mohács (1922); Rákóczi (1923); Szivárvány (1926); Keresztút (1930); Magyar Passió (1931); A lidérc (1933). Könyve: Madách Imre és Az ember tragédiája (1914).Voinovich Géza

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1. Idősb. gróf Teleki László irodalmi munkássága. Bpest, 1899. (Különny. az Irodalomtörténeti Közleményekből.)2. Földanyánk. Halbe Miksa drámája. Ford. U. ott, 1899. (Gr. Batthyány Ervinnel. Olcsó Könyvtár 1111–1113.)3. A kivánság. Sudermann elbeszélése. U. ott, 1901. (Budapesti Szemle után Olcsó Könyvtár 1205–1208.)4. Arany László. U. ott, 1901. (Különny. az Uj M. Szemléből.)5. B. Eötvös József. (Az Eötvös-kiadás XX. kötetében. A M. Tudom. Akadémiánál az Orsz. Eötvös-bizottság pályázata 2000 kor. pályadíjat nyert élet- és jellemrajz. U. ott, 1904. Ism. Budapesti Szemle 125. k.)6. Borgia Angela. Meyer Konrad Ferdinandtól. Ford. U. ott, 1904. (Klasszikus Regénytár V. kötet.)7. Keller Gottfried. U. ott, 1910. (Ism. Századok 1911.)Akadémiai Almanach 1911. 240. l. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól. bölcseleti doktor,bölcseleti doktor, a M. Tudom. Akadémia levelező, a Kisfaludy-Társaság rendes tagja és a «Budapesti Szemle» szerkesztője, szül. 1875. márczius 14-én Debreczenben; tanulmányait u. ott Budapesten végezte, hol 1900. bölcseleti doktorátust tett. 1897-ben segédszerkesztője volt a Jókai-Bródy-Rákosi Viktor-féle «1848.» cz. képes díszműnek, ugyanakkor megírta az 1848. szabadságharcz történetét a M. Hirlap számára, mely külön füzetben jelent meg. Rendes munkatársa volt az Uj Magyar Szemlének; A Hétnek és Vasárnapi Ujságnak munkatársa, hová elbeszéléseket és kritikákat írt. A Heinrich Gusztáv szerkesztésében megjelenő Egyetemes Irodalomtörténetbe ő írta az angol és amerikai irodalom ismertetését; segédszerkesztője volt a Nagy Képes Világtörténetnek. 1810. ápr. 28. a M. Tudom. Akadémia megválasztotta levelező tagjának. (A széptudományi alosztály és az irodalomtörténeti bizottság tagja), a Kisfaludy-Társaságnak 1912. lett tagja.Kiadta (sajtó alá rendezte): B. Eötvös József összes munkáit húsz kötetben jegyzetekkel 1901–1903.; B. Eötvös József munkáiból két kötetet (a M. Remekírók gyűjteményében) bevezetéssel; Shakespeare összes színművei hat kötetét életrajzzal és négy bevezető tanulmánynyal 1901. (1902-ben Shakespeare költeményeivel bővítve).Költeményei és rajzai megjelentek az Ország-Világban (1896–97), a Vasárnapi Ujságban (1902–3); czikkei a Budapesti Szemlében (1908. Madách fiatalkori négy színművéről, 1900. A modern drámáról, 1901-től könyvismertetések és színibirálatok, 1910. Lagerlöff Zelma és Keller Gottfried egy-egy legendájának fordítása).M. Könyvészet 1903. 1904.M. Könyvészet 1904.Munkái:Pallas Nagy Lexikona 1904. II. Pótlék 826. l.Petrik M. Könyvészet 1886–1900.Szerkeszti Ambrus Zoltánnal együtt a Klasszikus Regénytárt 60 kötetben. (E kötetek bevezetései közül tőle valók a Walter Scott, Thackeray, Bulwer, Dosztojewszky, Goncsarov, Lermontov, Turgenyev, Meyer Konrad Ferdinand, Keller Gottfried műveiről szólók) és szerkeszti a Budapesti Szemlét 1910. jan. 1. óta.szül. 1875. márczius 14-én Debreczenben;Voinovich Géza

tudósportál

A bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1900); közben a párizsi Sorbonne-on is tanult, a magyar irodalomtörténet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1904). Az MTA tagja (l.: 1910. ápr. 28.; r.: 1923. máj. 11.; t.: 1938. máj. 6.; ismét r.: 1949. okt. 31.).

• Földanyánk, 1899
• Idősb gróf Teleki László irodalmi munkássága, 1899
• Arany János összes munkái, [190?]
• Beszédek és tanulmányok, [190?]
• A kivánság, 1901
• Arany László, 1901
• Jo, 1902
• Shakespeare összes színművei, 1902
• Levelek, 1903
• Shakspere vígjátékai, 1903
• A karthausi, [1904]
• Tolsztoj, [1904]
• Apák és fiúk, 1904
• B. Eötvös József, 1904
• Báró Eötvös József munkáiból, 1905-1907
• A karthausi, 1908
• Éj és virradat, [1909]
• Éj és virradat, [1909]
• Keller Gottfried, [1909]
• Klasszikus regénytár, 1909-
• Jenatsch György, 1913
• Jenatsch György, 1913
• Aurora, 1914
• Madách Imre és Az ember tragédiája, 1914
• A karthausi, 1917
• Eötvös József munkáiból, [192?]
• Arne, 1920
• Arne, 1920
• Regényírók, [1921]
• Petőfi összes költeményei, 1921
• Jelentés a Greguss-jutalom színművészeti díjáról az 1916-21. évkörben, 1922
• Madách Imre és Az ember tragédiája, 1922
• Mohács, 1922
• Mohács, 1922
• Petőfi, [1923]
• Rákóczi, [1923]
• Shakspere összes színművei, [1924]
• Arany János összes kisebb költeményei, [1925]
• Betűország, 1925
• Lévay József utolsó versei, 1925
• Az angol irodalom története, [1926]
• Letört ág, [1926]
• Gyulai Pál, 1926
• Gyulai Pál emlékezete, 1926
• Magyar olvasókönyv a középiskolák 1. oszt. számára, 1926
• A betűország harmadik virágos kertje, [1927]
• Betűország első virágos kertje, [1927]
• Képek a nagy képeskönyvből, [1927]
• Magyar olvasókönyv a középisk. 3. oszt. számára, [1927]
• Magyar olvasókönyv a középiskolák 2. oszt. számára, [1927]
• Szivárvány, 1927
• Aranykalászok [az irodalom mezejéről], 1927-
• Arany János munkái, [1928]
• Emberek... árnyékok..., [1928]
• Madách Imre munkái, [1928]
• Magyar mesék rózsáskertje, [1928]
• Mohács, [1928]
• Magyar stilisztika a középiskolák 4. osztálya számára, 1928
• Költemények, tanulmányok, [1929]
• Arany János életrajza, 1929-1938
• A szent, [1930]
• Szevásztopol, [1930]
• Magyar passio, [1931]
• A Magyar Passió előkészületei a Szegedi Szabadtéri Játékokon, 1931
• Magyar mondák világa, [1932]
• Apák és fiúk, 1932
• Arany János összes balladái, 1932
• Költemények, 1932
• Betűország harmadik virágos kertje, [1933]
• Lidérc, [1933]
• Magyar passió, [1933]
• Betűország harmadik virágos kertje, [1934]
• Lévay József verseiből, [1934]
• A költészet hivatása, 1934
• Madách und die Tragödie des Menschen, 1935
• Petőfi, 1936
• The death of king Buda, 1936
• Báró Eötvös József összes regényei, [1937]
• Képek a nagy képeskönyvből, [1937]
• Berzeviczy Albert és Prohászka Ottokár emlékezete, 1937
• Képek a nagy képeskönyvből, [1937 körül]
• A civilizátor, 1938
• György barát, [1942]
• Irodalmi kérdések, 1942
• Ambrus Zoltán, [1943]
• Arcok és álarcok, [1943]
• Betűország második virágos kertje, [1943]
• György barát, [1943]
• Írók és költők, [1943]
• Mátyás király a magyar irodalomban, 1943
• György barát, [1944]
• Válogatott elbeszélések, [1944]
• Betűország második virágos kertje, 1945
• Az ember tragédiája, [1946]
• Betűország első virágos kertje, 1946
• Betűország harmadik virágos kertje, 1946
• Betűország harmadik virágos kertje, 1946
• Betűország negyedik virágos kertje, 1946
• Az elveszett alkotmány, 1951
• Kisebb költemények, 1951
• Arany János összes művei, 1951-
• Kisebb költemények, 1951 [!1952]
• Az elveszett alkotmány, 1951 [!1954]
• Kisebb költemények, 1951 [!1954]
• Az elveszett alkotmány, 1952
• Elbeszélő költemények, 1952
• Zsengék, töredékek, rögtönzések, 1952
• Zsengék, töredékek, rögtönzések, 1952
• Arany János dallam-gyűjteménye, 1953
• Keveháza, 1953
• Toldi szerelme, 1953
• Arany János balladái, 1959
• Arany János balladái, 1960
• Romeo és Julia, 1998
• Arany János összes balladái, [1999]
• Keresztút,
• Magyar Passió,
• Magyar Passió,
• ,
• ,

• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003. 3 db., ()
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904., ()
• A Petőfi-Társaság ötven esztendeje 1876-1926. Fel. szerk. Sas Ede. Szerk. biz. Császár Elemér, Lampérth Géza, Petri Mór. Bp., Petőfi-Társaság, 1926. 235 o., ()
• Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, Debrecen, 2009. 432 o., ()
• Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001. 447 [1] o., ()
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. 1292 o., 2 db., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-. 9 db., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Országgyűlési almanach az 1939-1944. évi országgyűlésről. Szerk. Haeffler István. Bp., 1940. MTI ny. 640 o., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941. 556 [3] o., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()

• Petőfi | Petőfi, a nagy költő élete, szerelmei és dicsőséges halála   |☰  1922   |☰  író