Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Kassai Vidor, Kossitzky (Gyála, 1840. febr. 16. – Vác, 1928. júl. 29.): komikus és jellemszínész. Mint fiatal fiú kereskedő-, majd könyvkötősegéd, szoba- és templomfestő volt. Színpadra, kezdetben mint a kórus tagja, Molnár György társulatánál lépett 1861-ben. 1864-ben egymást követőleg Sipos Károly, Szigeti Imre és Bényei István vidéki igazgatók társulatánál játszott, 1867-ben ismét Molnárnál szerepelt Budán, 1869 tavaszán feleségével, az ifjú Jászai Marival együtt a kolozsvári Nemzeti Színház tagja lett. 1872–73-ban Miklóssy Gyula pesti, István-téri színházában lépett fel, majd 1880 őszéig – egy féléves aradi megszakítástól eltekintve, 1878–79-ben – megint Kolozsvárott játszott. A kolozsváriakkal járt Bécsben és a Falu rossza Gonosz Pistájával nagy sikert aratott. 1880–98 között a pesti Népszínház tagja volt, majd nyugdíjba vonult. Kitűnő komikai készsége, tehetsége a színház legnépszerűbb tagjává tette. – F. sz. a Peleskei nótárius egyik vasas németje, a Szép Heléna Menelausa, a Lili Saint Hypotaise-je. – M. Hullámok (versek, Bp., 1890); Furcsaságok (Vác, 1927); K. V. emlékezései (sajtó alá rendezte Kozocsa Sándor, Bp., 1940). – Irod. Verő György: A Népszínház Budapest színi életében (Bp., 1925); Jászai Mari levelei (sajtó alá rendezte Kozocsa Sándor Bp., 1944) Jászai Mari Írásai (Emlékezések. Napló. Tanulmányok. Válogatta Debreceni Ferenc, Bp., 1955). – Szi. Rédey Mária: Kassaiané ifjasszony (Bp., 1935).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Gyála, 1840. febr. 16.–Vác, 1928. júl. 30.): színész. 1861-ben a Budai Népszínházban kezdte a pályát mint kórista, 1864-től Szabadkán, 1865-ben Pécsett, 1866–67-ben Sopronban, Pécsett, Kaposváron játszott. 1867–69-ig ismét a Budai Népszínház tagja. Ekkor, rövid ideig Jászai Mari férje volt. Együtt szerződtek még 1869-ben Kolozsvárra, de csak Kassai Vidor maradt itt 1880-ig. Közben, 1872-ben az István téri Színházban lépett föl, majd Arad, 1873-tól Losonc és Rozsnyó voltak az állomásai. 1880-tól 1898-ig a pesti Népszínházban játszott. Kis termete, karakteres arca, hajlott orra a komikus szerepkörre utalta, amelyben kiválóan megállta a helyét. Éles megfigyelő volt, eredeti és sziporkázó ötletekkel jellemezte a figurát. Játékában mindig volt valami meghökkentő, komor elem, ami tragikomikussá tette az alakot. F.Sz. Madou asszony (Offenbach: Kofák); Tobias Czafranek (Árpád J.–Szentirmai E.: A póruljárt finánckomisszárius); Cacolet (Meilhac-Halévy: Tricoche és Cacolet); Vasas német (Gaál J.: A peleskei nótárius); Gonosz Pista (Tóth E.: A falu rossza); Menelaosz (Offenbach: Szép Heléna); Styx Jankó (Offenbach: Orpheus a pokolban); Saint Hypothése (Hervé: Lili); Szefi (Follinus A.: Náni). Könyvei: Hullámok (1890); Furcsaságok (Vác, 1927). Emlékezéseit 1940-ben Kozocsa Sándor rendezte sajtó alá. – Ir. Rédey M.: Kassainé ifjasszony (1935).Kassai Vidor; Kossitzki

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

A bankban. Bpest, (1889. Névtelenül.)A Hét 1894. 41. sz. és önéletrajzi adatok.Czikkeket írt a kolozsvári s budapesti lapokba; a M. Szellemi Életben (Budapest, 1892 A figuratarisznya). Hullámok. U. ott, 1860. arczk. (Ism. A Hét, Nemzet 349. sz.)Kassai VidorKéziratban: Naplója 1840–1880.M. Könyvészet 1890.Munkái:szinművész,szinművész, a budapesti népszinház tagja, Kossitzki János községi jegyző és Maier Karolin fia, szül. 1840. február 16. Gyálán (Torontálm.); középiskoláit Makón (Csanádm.) járta; azután kereskedő, később szoba- és templomfestő lett. 1861-ben lépett a színészi pályára s ekkor családi nevét Kassaira változtatta. Molnár György budai népszinházánál lépett fel először; onnét 1864–68-ig vidéki szinpadokon, 1868. ismét a budai népszinháznál és 1869-től 1880-ig (két év kivételével) a kolozsvári szinháznál szerepelt. 1880-ban lett a budapesti népszinház tagja, hol jelenleg is működik. 1878-ban utazott Párisban, Londonban és Svájczban.szül. 1840. február 16. Gyálán (Torontálm.);

• A peleskei nótárius, [1865-1866]
• A peleskei nótárius, [1865-1866]
• A szakállas farkas, [1865-1866]
• A vörös sapkások, [1865-1866]
• A vörös sapkások, [1865-1866]
• Choufleury úr otthon lesz, [1865-1866]
• Choufleury úr otthon lesz, [1865-1866]
• Choufleury úr otthon lesz, [1865-1866]
• Egy királyné, [1865-1866]
• Egy millió, [1865-1866]
• Fösvény, [1865-1866]
• Haramiák, [1865-1866]
• Haramiák, [1865-1866]
• Kassai Vidor ismeretlen szerepképe, [1865-1866]
• Lecouvreur Adrienne, [1865-1866]
• Matrózok a fedélzeten, [1865-1866]
• Nagyidai cigányok, [1865-1866]
• Ne nyúlj a királynéhoz, [1865-1866]
• Ne nyúlj a királynéhoz, [1865-1866]
• Tamás bátya kunyhója, [1865-1866]
• Képmásom, 1878
• Hullámok, 1890
• A Bank-ban, [1891]
• A falu rossza, 1900
• Csikós, 1900
• Kassai Vidor a Munkácsy Mihály tiszteletére tartott jelmezestélyen, 1900
• Leövey József, 1900
• Kassai Vidor, 1901
• Kassai Vidor, 1903
• Kassai Vidor, 1903
• Laborfalvi Róza, 1903
• Csatai Zsófi, 1905
• Furcsaságok, 1927
• Kassai Vidor emlékezései, [1940]
• Kassai Vidor, [ca. 1880]
• Újházi Ede, [ca. 1880]
• Sándor bá. (Rózsa Sándor), [ca. 1900]
• Szöveg a Rákóczy indulóra,
• ,
• ,

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968. 4 db., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Színház az egész!... Játékos színháztörténeti keleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005. 403 o., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942. 24 db. 6256 o. 640 t., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()

• A nemzet csalogányának utolsó útja | Blaha Lujza temetése (r.: , 1926)