Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Márkus Emília (Szombathely, 1860. szept. 10. – Bp., 1949. dec. 24.): színésznő, a Nemzeti Színháznak a századforduló idején Jászai Mari mellett legünnepeltebb drámai művésznője. ~ József főpolgármester húga. A Színitanoda elvégzése után 1877-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, melynek 1928-ban örökös és tiszteleti tagja lett. 1921-ben Greguss-díjat kapott. 1882-ben Pulszky Károlynak, az Orsz. Képtár ig.-jának, majd annak halála után 1903-ban Párdány Oszkárnak lett a felesége. Ő volt Paulay Ede társulatának egyik erőssége. Széles skálájú művész, aki minden szerepet egyforma sikerrel játszott. Sikereihez hozzájárult sokáig megőrzött szépsége, hajkoronája, melyért fénykorában „szőke csodának” becézték, valamint hangja és beszédművészete, mely egyformán érvényesült a klasszikus drámákban és a francia társadalmi színművekben. Játszotta klasszikus drámák lírai hősnőit, nagy hatással alakította modern drámák hősnőit is. Igazi területe azonban a századvégi francia dráma. Szerepet alakított az első m. filmben (A tánc, 1901). – F. sz. Júlia, Ofélia, Desdemona, Cordelia, Cleopatra, Cressida (Shakespeare darabjaiban); Margit (Goethe: Faust); Stuart Mária (Schiller); Melinda (Katona: Bánk bán); Éva (Madách: Az ember tragédiája); Fedora (Sardou); Francillen (Dumas); Gauthier Margit (Dumas: A kaméliás hölgy); Monna Vanna (Macterlinck); Nóra (Ibsen); Rebeka West (Ibsen: Rosmersholm); Alvingné (Ibsen: Kísértetek). – I. f. Aranyhajú Szfinksz (1914), A névtelen asszony (1918), Három sárkány (1936). – Irod. Szomory Emil: A függöny előtt és a függöny mögött (Bp., 1914); Csathó Kálmán: Ilyeneknek láttam őket (Bp., 1957); Nagy magyar színészek (Bp., 1957); Cenner Mihály: M. E. (Bp., 1962); Cenner Mihály: A szőke csoda (Film Színház Muzsika, 1965. szept.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Márkus Emilia, P.(Szombathely, 1860. szept. 10.–Bp., 1949. dec. 24.): színésznő. 1874-ben korengedéllyel vették föl a SzAk-ra, melyet 1878-ban végzett el. Már elsőéves korában sikere volt ifj. Dumas Alfonz úr c. vígjátékában. Diploma előtt, 1877-ben szerződtette a Nemzeti Színház, melynek haláláig tagja maradt. Első férje Pulszky Károly volt; 1903-ban Párdány Oszkárhoz ment feleségül. 1921-ben Greguss-díjat kapott, 1928-ban a Nemzeti Színház örökös tagja, 1929-ben a SzAk tiszteletbeli tanára lett. Európai rangú művésznő, festői termettel, mély zengésű, színes hanggal, imponáló fellépéssel, divatteremtő öltözködéssel. Ő volt „a szőke csoda”. Kezdetben naivaszerepeket kapott. Sokoldalú tehetsége hamarosan megmutatkozott a Paulay-korszak műsorán. A szenvedélyes, démoni, érzéki, szerető és gyűlölő, féltékeny asszonyok ezerszínű és hangú megszólaltatója volt. Játékában a dráma és a humor elegyedett. A legnagyobb szélsőségeket is a legtermészetesebb eszközökkel játszotta. Nem hősnő volt, hanem hétköznapi ember, aki az élet átélt és megélt eseményeit vitte bele szerepeibe. Egész életében lelkében fiatal maradt, ezért is nem tudott áttérni igazán a korának megfelelő szerepkörökre; egy-egy szerepet több évtizeden keresztül alakított. Több mint 70 esztendőt töltött színpadon. Shakespeare-szerepei: Júlia (Rómeó és Júlia), Ophelia (Hamlet), Cordelia (Lear király), Desdemona (Othello), Viola (Vízkereszt), Cressida (Troilus és Cressida), Cleopatra (Antonius és Cleopatra). További jelentős szerepei: Gauthier Margit (ifj. Dumas); Stuart Mária (Schiller); Margit (Goethe: Faust); Éva (Madách I.: Az ember tragédiája); Giovanna (Maeterlinck: Monna Vanna); Nóra (Ibsen); Rebecca West (Ibsen: Rosmersholm); Claire (Ohnet: A vasgyáros); Tünde, Mirigy (Vörösmarty M.: Csongor és Tünde); Irén (Csiky G.: A proletárok); Noémi (Jókai M.: Az aranyember); Matild (Echegaray: Folt, amely tisztít); Szerény grófnő (Csiky G.: A nagymama); Bianca (Wilde: Florenci tragédia); Lady Cicely (Shaw: Brassbound…); Mária Terézia (Szomory D.: A nagyasszony). Utolsó fellépése: Hahn tanácsos özvegye (Locher: Szülők lázadása, 1946). Játszott A tánc (1901), Az aranyhajú szfinx (1914) és a Madame X (Névtelen asszony, 1918) c. korai m. filmekben. – Ir. Cenner M.: M. E. (1961); Bálint L.: Vastaps (1969).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

Borsodmegyei Lapok 1886. 22. sz.Czikkei a M. szellemi életben (Bpest, 1892. Mint lettem szinésznővé); a Budapesti Naplóban (1899. 355. Fehér Karácson, 1900. 354. sz. Hogy megyek premičrre.) sat.Dunántuli Képes Naptár 1892. 113. l, arczk. (Bartók Lajos).Márkus EmiliaM. Geniusz 1892. 7. sz., 16. szám arczk.M. Szellemi Élet. Bpest, 1892. arczk. és névaláirása.Nyugatmagyarországi Hiradó 1893. 88., 89. sz.Ország-Világ 1893. 14., 1894. 45. sz., 1895. 44., 1898. 4. sz. arczk.Pallas Nagy Lexikona XII. 348. l.Pesti Napló 1897. 298. sz. (Márkus-család).szinművésznő,szinművésznő, M. József molnár és Horvát Anna (Horvát Boldizsár miniszter testvérhuga) leánya, szül. 1862. szept. 8. Szombathelyen; a gyenge testalkatú leánykának nem csekély fáradságába került iskoláinak (a pesti angol kisasszonyoknál) bevégzése után környezetét arra bírni, hogy megengedjék beiratkozni (1874.) a budapesti szinészakadémiára. A szőke, sápadt arczú ideges leányka itt csakhamar magára vonta Szigligeti, Paulai és a többi akadémiai tanárok figyelmét és csakhamar a nemzeti szinházhoz nyert szerződtetést, a mint 1877-ben befejezte a szinészeti akadémián tanulmányait. Tehetségének sokoldalúságával rövid pár év alatt sikerült a nemzeti szinháznál az első rangúak közé emelkednie. 1882-ban férjhez ment Pulszky Károlyhoz. Legkiválóbb szerepei: Francillon, Ophelia, Gautier Margit, Nóra, Clarie (Vasgyáros), Melinda, Julia, Turán Anna sat.szül. 1862. szept. 8. SzombathelyenVasvármegye. Bpest, 1898. 358., 359. l. (Magyarország vármegyéi és városai).

• A magyar színművészet. Szerk. B. Virágh Géza. Bp., Országos Irodalmi Részvénytársaság, 1900. 168 [3] o., ill., ()
• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. 1292 o., 2 db., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Magyar asszonyok lexikona. Összeáll., előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Bp., 1931. Stephanum ny. VI, 1066 h., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941. 556 [3] o., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Színház az egész!... Játékos színháztörténeti keleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005. 403 o., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()

• MFI 275 (r.: , 1929)
• A Magyar Nemzeti Színház múltja, jelene és jövője (r.: , 1925)
• Aranyhajú szfinksz (r.: dr. Farkas Ferenc, 1914)
• Gardenparty a Kormányzónál a Budai Várban | "La crème de la crème" - A krémek krémje (r.: , 1929)
• A tánc | A táncz (r.: Zsitkovszky Béla, 1901)
• A névtelen asszony | Madame X (r.: dr. Janovics Jenő, 1918)
• A kisváros | Három sárkány (r.: ifj. Vajda László, 1936)
• Salome táncza (r.: , 1901)