Devecseri Gábor     ☰ Budapest 1917.02.27   ☷ Budapest 1971.07.31   |   író, költő, műfordító, klasszika-filológus, költő műfordító
655376
életrajzok

Kortárs magyar írók, 1945-1997

Baumgarten-jutalom 1939, 1946; JA-díj 1950, 1952; Kossuth-díj 1953; Szocialista Munkáért Érdemérem 1955; A Munka Érdemrend arany fokozata 1970.(Bp., 1917. febr. 27.-Bp., 1971. júl. 31.): költő, író, műfordító.DEVECSERI GÁBORM.: Devecseri Gábor és Karinthy Gábor versei, 1932; A mulatságos tenger, v., 1936; Barátaimhoz, v., 1939; A művészi tudatosság Kallimachos költészetében, tan., 1941; Ál-állatkereskedő, vagy az igazi szerelem diadala, verses komédia, 1942; De amore, v., esszék, 1943; Állatkerti útmutató, gyv., 1945 [5. felújított kiad. 1994]; Az élő Kosztolányi, kismonográfia, 1945; Margitszigeti elégia, v., 1945; Budapest, tündérváros, tan., v., 1946; Levél a hegyről, vál. v., 1946; Terjed a fény, v., 1950; Önkéntes határőr, elbeszélő költemény, 1951; Jövendő tükre, v., 1954; Három hét egy esztendő. Verses útinapló a Szovjetunióból. 1954. nov. 27.-dec. 21., 1955; Anselmus diák, verses operaszöveg, 1957; Műhely és varázs, görög-római tan., 1959; Homéroszi utazás. Görögországi útinapló, 1961; Horatius összes versei, szerk. [Borzsák Istvánnal], 1961; Odüsszeusz szerelmei, d. és v., 1964; Lágymányosi istenek, emlékezések, tan., 1967; Csak annyi meleget, v., 1968; Epidauroszi tücskök, szóljatok. Görögországi útinapló [fotó Gink Károly], 1969; Ithaka, v. [fotó Gink Károly], 1969; Öreg fák, v. [fotó Vajda Ernő], 1969; Kalauz Homéroszhoz, tan., 1970; Variációk. A pamutszamár keservei, átváltozásai és végső boldogsága, v. [rajz. Reich Károly], 1970; Bikasirató, v. [rajz Szántó Piroska], 1971 <1970*ÚMIL>; Beszakad az idő, vál. v., 1972 ; A mulandóság cáfolatául, hátrahagyott v., 1972; A meztelen istennő és a vak jövendőmondó, r. [rajz Hincz Gyula], 1972; A hasfelmetszés előnyei, emlékezések, v. [s. a. r. Vajna János], 1974; Összegyűjtött versek, 1974; Lágymányosi istenek. Összegyűjtött esszék, 1979; De amore, elb. [szerk. Huszár Klára], 1993.[MIL,KL,ÚML,KK69,MÉL3,ÚMIL,KMIK]Műford.: N. Morland: Az árny-gyilkos, bűnügyi r., 1936; Catullus összes költeményei, 1938; Homérosi himnuszok Herméshez, Dionysoshoz, 1939; Homérosi himnuszok Aphroditéhez, az Istenanyákhoz, Hestiához, a Naphoz és a Holdhoz, 1941; Plautus: A hetvenkedő katona. Három ezüst. Vígjátékok, 1942; Aristophanes: Lysistrate. Vígjáték, 1943; Hérodotos: Kyros és Kroisos története, 1943; Kallimachos himnuszai, 1943; Steffen Albert válogatott versei, 1943; R. L. Stevenson: A kincses sziget, ifj. r., 1943; Platon: Sokrates [későbbi kiadásokban Szókratész] védőbeszéde, 1944; A. A. Milne: Hatévesek lettünk, gyv., 1945; Görög versek [Trencsényi Waldapfel Imrével], 1947; Homérosz: Odysseia. [későbbi kiadásokban Odüsszeia], 1947; Homéroszi himnuszok, teljes kiad., 1948; Homérosz: Iliász, eposz, 1952; M. Iszakovszkij: Válogatott versek, 1954; Szophoklész: Élektra, tragédia, 1956; Firdauszi: Királyok könyve, eposz, 1959; Shakespeare: A windsori víg nők, vígjáték, 1959; Euripidész: Iphigeneia Auliszban, tragédia, 1960; Euripidész: Iphigeneia a taurosok között, tragédia, 1961; R. Bradford: Ádám apánk és gyermekei. Szatirikus mesék felnőtteknek [Majoros Istvánnal], 1961; Plautus-Terentius: Római vígjátékok [Kárpáty Csillával], 1961; Anakreón versei. Anakreóni dalok. Töredékek, 1962; Aiszkhülosz drámái, 1962; Ovidius: Átváltozások, költemény-ciklus, 1964; Görög drámák [Arany Jánossal, Trencsényi Waldapfel Imrével], 1965; Catullus összes versei, 1967; Euripidész: Bakkhánsnők, tragédia, 1968; Menandros: Epitrepontes. Ítéletkérők, komédia, 1971; Homérosz: Iliász. Odüsszeia. Homéroszi költemények, 1974; Plautus vígjátékai, I-II. [s. a. r. Szilágyi János György], 1977; Arany lant, műford. I-II. [vál., szerk. Somlyó György], 1979; Szophoklész drámái [D. G. és Babits Mihály], 1979; Görög tragédiák, 1980; Görög komédiák, 1982; Aiszkhülosz: Oreszteia. Áldozatvivők. Eumeniszek, d., Szentendre, 1994.

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Devecseri Gábor (Bp., 1917. febr. 27. – Bp., 1971. júl. 31.): költő műfordító, Baumgarten-díjas (1939), József Attila-díjas (1952) és Kossuth-díjas (1953), ~né Guthi Erzsébet fia, felesége Huszár Klára zeneszerző, karmester. Tanulmányait Bp.-en végezte, a Ref. Gimnáziumban érettségizett, az egy.-en görög-latin szakos tanári oklevelet szerzett; doktori disszertációja címe: A művészi tudatosság Kallimachosz költészetében. Magántisztviselőként dolgozott (1934), majd a Baumgarten Könyvtár könyvtárosa volt. Első verseskötete 15 éves korában jelent meg Karinthy Gáborral közösen. Első önálló kötete A mulatságos tenger (Bp., 1936.) Költeményeit a Nyugat és a Szép Szó közölte. 1938-ban adta ki az Officina Kétnyelvű klasszikusok sorozatában, Kerényi Károly bevezetésével Catullus összes költeményeit az ő fordításában, ezzel egyszerre műfordítóink élvonalába emelkedett. Egymás után jelentek meg Plautus, Platón, Hérodotosz stb. fordításai, köztük Arisztophanész Lüszi sztratéja (1943). 1946–48-ban tanársegéd a bp.-i egy. Görög Intézetében, 1948-tól 1954-ig a Magyar Néphadsereg Tiszti Ak.-ján őrnagyi rangban irodalmat tanított. 1949–51-ben a Magyar Írók Szövetségének főtitkára, 1953–56-ban a Néphadsereg Szabad Hazánkért c. irodalmi és művészeti folyóiratának szerk.-je volt. Közben lapokban, antológiákban és önálló kötetekben jelentek meg versei, tanulmányai, műfordításai. Utóbbiak közül a legjelentősebb Homérosz Odüsszeájának (1947) és Iliászá-nak (1952) magyarra költése. Mindkettő számos kiadásban jelent meg – később kiegészítve a homéroszi költeményekkel – javított formában. Homérosz fordításáért jutalmazták a Kossuth-díjjal. Érdemet szerzett egyéb műfordításaival is: Anakreón versei. Anakreóni dalok (1962); Firdauszi: Királyok könyve (1959) és Ovidius: Átváltozások (1964). Fordításai nemcsak minőségben kiválóak, hanem mennyiségileg is számottevőek: 89 írónak közel ezer versét, drámáját és regényét ültette át nyelvünkre. A görög–római irodalom iránti szeretetéről és nagy ismeretéről tesznek tanúságot tanulmánykötetei: Műhely és varázs (1959) és Kalauz Homéroszhoz (1970). Az antikvitás és a görög föld iránti vonzalmát bizonyítják útinaplói: Homéroszi utazás (1961) és Epidauroszi tücskök, szóljatok (1969). Élete végén hosszú betegség gyötörte, de naplójának, önéletrajzi töredékének tanúsága szerint még a kórházi ágyon is dolgozott. – M. Az állatkerti útmutató (Bp., 1945); Margitszigeti elégia (Bp., 1945); Terjed a fény (Bp., 1950); Budapest tündérváros (tanulm. és versek, Bp., 1946); Jövendő tükre (versek, Bp., 1954); Odüsszeusz szerelmei (színmű és versek, Bp., 1964); Lágymányosi istenek (visszaemlékezések, Bp., 1967); Csak annyi meleget (versek, Bp., 1968); Bikasirató (Bp., 1971); A meztelen istennő és a vak jövendőmondó (r. Bp., 1972); A mulandóság cáfolatául (Hátrahagyott versek, bevezette Somlyó György, Bp., 1972); Beszalad az idő (válogatott versek, Bp., 1972); A hasfelmetszés előnyei (visszaemlékezések, Bp., 1974); Összegyűjtött versek (Bp., 1974); Műveinek gyűjteményes kiadása (Bp., 1977). – Irod. Rónay László: D. G. alkotásai és vallomásai tükrében (Arcok és vallomások, Bp., 1979); Erki Edit: Az Élet és Irodalom látogatása D. G.-nál (Élet és Irod., 1968); Angyal Endre: Emléksorok D. G.-ról (Életünk, 1971. 5. sz.); Karinthy Ferenc: Istenek gyermeke (Kortárs, 1971. 10. sz.); Keresztury Dezső: D. G. sírjánál (Kortárs, 1971. 10. sz.); Búcsú D. G.-tól: Szilágyi J. György, Somlyó György, Hubay Miklós, Boldizsár Iván írásai (Élet és Irod., 1971. 32. sz.); Falus Róbert: Menandros és Mozart varázsa (Nagyvilág, 1972. 7. sz.); Abody Béla: D. G. (Félidő, Bp., 1973); Ortutay Gyula: D. G. (Fényes tiszta árnyak, Bp., 1973); Pesti Ernő: D. G. bibliográfia (Bp., 1976); Ungvári Tamás: Monotroposz (Kortárs, 10. sz.); Rónay László: Az istenek kegyeltje (Kortárs, 1977. 5. sz.). – Szi. Hegedüs Géza: In memoriam (vers, Ország Világ, 1971. 32. sz.); Weöres Sándor: In memoriam D. (vers, Egybegyűjtött versek, Bp., 1975); Keresztury Dezső: Vázlatok egy költő arcképéhez (Jelenkor, 1972. 8. sz.); Lakatos István: D. Homéroszának hátlapjára (vers, Egy szenvedély képei, Bp., 1972); Takáts Gyula: Bacchus és Devecseri (vers, Sós forrás, Bp., 1973); Vihar Béla: A fuvoláshoz. D. G. emlékének (vers, Egy katona megy a hóban, Bp., 1978).

könyvei

róla szóló könyvek

film
filmszereplés
linkek