Csépe Béla     ☰ Szolnok 1931.02.11   ☷ Budapest 2009.11.27   |   férfi, közgazdász, segédmunkás, versíró, országgyűlési képviselő, országgyűlési képviselőjelölt, KIOSZ-vezető
655849

 

életrajzok

1998-as választás

Született 1931-ben Szolnokon. 1949-ben érettségizett Miskolcon, ezután 1963-ig segédmunkás, közben munkaszolgálatos katona volt. Ezután a Kisiparosok Országos Szövetségénél dolgozott közgazdasági területen, ahol 1988-ban vállalkozási és oktatási igazgatóvá nevezték ki. 1990-ben és 1994-ben a Kereszténydemokrata Néppárt Országgyűlési képviselőjévé választották. 1992-től 1994-ig frakcióvezető volt. 1997-ben a KDNP-ből kizárták. Jelenleg a Fidesz- Magyar Polgári Párt és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség tagja. A parlament Költségvetési és Pénzügyi Bizottságában dolgozik. Nős, felesége építészmérnök

94-es képviselői életrajzok

1931. február 11-én született Szolnokon (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye). Édesapja, Csépe Jenő (1900-1966) magyar-történelem szakos polgári iskolai tanár volt, Szolnokon, Miskolcon, Kiskunfélegyházán és Kassán tanított, majd kinevezték a miskolci Dayka Gábor Polgári Leányiskola igazgatójává. 1946-ban belépett a Demokrata Néppártba, 1947-től 1949-ig a párt országgyűlési képviselője volt. Ellenzéki politikai tevékenysége miatt 1949-ben elbocsátották állásából, egy időre nyugdíját is megvonták, csak 1956 után kapta vissza tanári állását. Édesanyja, Matusek Erzsébet (1901-1982) kereskedelmi iskolát végzett, férjhezmenetele után a háztartást vezette. Testvérei: Magdolna (1927) grafikus, Jenő (1928) tanár, László (1931) elektromérnök. Nős (1986), felesége Kováts Cecília építészmérnök. Az elemit Miskolcon, a középiskolát Miskolcon, Kiskunfélegyházán, Kassán és Gyöngyösön végezte. 1949-ben érettségizett a miskolci Fráter György Gimnáziumban. Édesapja 1949-ig folytatott politikai tevékenysége miatt nem vették fel egyetemre. 1949-től 1950-ig a Távvezeték-építő Nemzeti Vállalat figuránsa volt. 1950-1952 és 1954-1963 között raktári segédmunkás az Épületvilágítás-szerelő Vállalatnál. 1952-től két éven át munkaszolgálatos katonaként az ország húsz különböző laktanyájában szolgált, laktanyák és repülőterek építkezésén dolgozott. 1963-ban közgazdasági technikumi érettségit tett. Egy évig a Villanyszerelő Vállalat előkalkulátoraként tevékenykedett, majd 1964-től 1970-ig a Kisipari Exportra Termeltető Vállalat árelőadója volt. 1968-ban elvégezte a Pénzügyminisztérium árszakértői tanfolyamát. 1970-től 1990-ig a Kisiparosok Országos Szövetségében dolgozott, négy évig főelőadó, majd 1975-től 1989-ig közgazdasági főosztályvezető-helyettes volt. 1989-ben vállalkozási és oktatási igazgatónak nevezték ki. Gazdasági témájú cikkei a Kisiparos című újságban jelentek meg. 1982-ben a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki. 1991-ben Új Verecke útján címmel verseskötetet publikált. A szülői házban találkozott először az aktív politizálás légkörével; 1949 után apjához hasonlóan ő sem vállalt közéleti szerepet. 1989. májusban belépett a Kereszténydemokrata Néppártba. 1989. szeptembertől 1990-ig a KDNP Országos Intézőbizottságának a tagja. Az 1990. évi országgyűlési választásokon pártja országos listájáról került be a parlamentbe. A KDNP képviselőcsoportjának tagjaként először főleg gazdasági kérdésekkel foglalkozott. 1990. május 3-tól 1992. májusig az Országgyűlés költségvetési, adó- és pénzügyi állandó bizottságában, a bizottság adó albizottságában dolgozott. Az Országgyűlés több, az államháztartási, társadalombiztosítási, személyijövedelemadó-, valamint a költségvetési törvényekhez benyújtott módosító indítványát elfogadta. 1990. július 17-től a nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának elosztását előkészítő ideiglenes bizottság titkára, 1992-ben elnöke. 1992. június 24-én a miniszterré kinevezett Füzessy Tibor utódaként megválasztották a KDNP frakcióvezetőjének, ekkor bizottsági elnöki tisztéről lemondott. 1992. június 18-tól az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi állandó bizottság tagja. 1990. novemberben a karitatív célokat képviselő Szent Lázár Lovagrend, a Barankovics Alapítvány kuratóriuma és a Mikó Imre Kör tagja lett. 1991. novembertől a Magyar Népfőiskolai Kamara elnöke, és 1991. december 21-én a Keresztény Vállalkozói Kamara alapító elnökévé választották; 1992-ben parlamenti elfoglaltsága miatt e két utóbbi tisztéről lemondott. 1992 óta a Magyar Sportturisztikai Szövetség tiszteletbeli elnöke. Az 1994. évi országgyűlési választásokon Heves megye 3. sz., Gyöngyös központú választókerületében indult, a második fordulóban 20,26 százalékkal a győztes Fodor Gábor (SZDSZ) és Hiesz György (MSZP) mögött a harmadik helyen végzett. A KDNP országos listájának hatodik helyéről került be ismét a parlamentbe. Az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi állandó bizottságában, ezen belül az ellenőrzési, az államháztartási, a monetáris, az Európai Unióhoz való csatlakozással foglalkozó és a privatizációs albizottságokban dolgozik. Részt vett a Budapest Bank részére juttatott állami támogatás körülményeit vizsgáló ideiglenes bizottságban, továbbá 1996. február 19-ig a számvevőszéki állandó bizottság munkájában is. A KDNP-frakcióban a gazdasági és költségvetési munkacsoport tevékenységében vesz részt, és általános frakcióvezető-helyettes. Az IPU magyar csoportja magyar-cseh és magyar-román baráti tagozatának a tagja, a magyar-ír tagozat alelnöke.

Országgyűlési Almanach, 1990-94

1931. február 11-én született Szolnokon (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye). Édesapja, Csépe Jenő magyar-történelem szakos polgári iskolai tanár volt Miskolcon, Kiskunfélegyházán, Kassán, Gyöngyösön, majd a miskolci Dayka Gábor Polgári Leányiskola igazgatójának nevezték ki. 1946-ban belépett a Demokrata Néppártba, 1947-től 1949-ig a párt országgyűlési képviselője volt. Ellenzéki politikai tevékenysége miatt 1949-ben elbocsátották állásából, egy időre nyugdíját is megvonták. Csak 1956 után kapta vissza tanári állását. Édesanyja, Matusek Erzsébet kereskedelmi iskolát végzett, férjhezmenetele után a háztartást vezette. Testvérei: Magdolna (1927) grafikus, Jenő (1928) tanár, László (1931) elektromérnök. Nős (1986), felesége Kováts Cecília építészmérnök. Elemi iskoláit Miskolcon, a középiskolát Miskolcon, Kiskunfélegyházán és Gyöngyösön végezte. 1949-ben érettségizett a miskolci Fráter György Gimnáziumban. Édesapja 1949-ig folytatott politikai tevékenysége miatt nem vették fel egyetemre. 1949-től 1950-ig a Távvezeték Építő Nemzeti Vállalat figuránsa volt. 1950-1952 és 1954-1963 között raktári segédmunkás az Építésvillanyszerelő Vállalatnál. 1952-től két éven át munkaszolgálatos katonaként az ország húsz laktanyájában szolgált, repülőterek építésén dolgozott. 1963-ban közgazdasági technikumi érettségit tett s egy évig a Villanyszerelő Vállalat előkalkulátoraként tevékenykedett. 1964-től 1970-ig a Kisipari Exportra Termeltető Vállalat árelőadója volt. 1968-ban elvégezte a Pénzügyminisztérium árszakértői tanfolyamát. 1970-től 1990-ig a Kisiparosok Országos Szervezetében dolgozott, négy évig főelőadó, majd 1975-től 1989-ig a közgazdasági főosztályvezető helyettese volt. 1989-ben nevezték ki vállalkozási és oktatási igazgatónak. Gazdasági témájú cikkei a Kisiparos Újságban jelentek meg. 1982-ben a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki. 1991-ben Új Verecke útján címmel verseskötetet publikált. A szülői házban találkozott először az aktív politizálás légkörével. 1949 után a családot és személyét ért retorziók miatt csak szűk baráti körben fejtette ki politikai véleményét. A Kereszténydemokrata Néppártnak 1989. májusban lett a tagja, mert úgy vélte, hogy hívő emberként politikai közszereplést kell vállalnia. 1989. szeptembertől 1990-ig a KDNP Országos Intézőbizottságának volt a tagja. Az 1990. évi választásokon pártja országos listájáról került be a parlamentbe, 1990. május 3-tól az országgyűlés költségvetési, adó- és pénzügyi állandó bizottságának, a bizottság adó albizottságának tagja 1992. október 13-ig. 1990. július 17-től a nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának elosztását előkészítő ideiglenes bizottságnak a titkára, 1992-től elnöke. 1992. június 24-én megválasztották a miniszterré kinevezett Füzessy Tibor helyett a KDNP frakcióvezetőjének, elnöki tisztéről ekkor lemondott. 1992. június 18-tól az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi állandó bizottság tagja. 1990. augusztus 29-től az IPU magyar-román, szeptember 4-től magyar-szovjet (később FőK), szeptember 17-től magyar-ír baráti tagozatai tagja. 1990. novemberben a karitatív célokat képviselő Szent Lázár Lovagrend tagja lett. 1991. novembertől a Magyar Népfőiskolai Kamarának elnöke. 1991. december 21-én a Keresztény Vállalkozói Kamara alapító elnökévé választották. Parlamenti elfoglaltságai miatt e két utóbbi tisztéről is lemondott.

Új Kelet

1931-ben született Szolnokon, gimnáziumi tanulmányait Gyöngyösön fejezte be. A Kisiparosok Országos Szövetségében volt közgazdasági vezető és árszakértő, 1989-től vállalkozási és oktatási igazgató. Felesége építészmérnök. A KDNP-be 1989-ben lépett be, és hamarosan az Intéző Bizottság tagja lett. 1990-ben országos listáról országgyűlési képviselővé választották. 1992 júniusától a párt parlamenti frakciójának vezetője. A Szent Lázár Lovagrend tagja. Egyéni képviselői programja magában foglalja az M3-as autópálya Gyöngyöst elkerülő szakaszának mielőbbi megépítését, a visontai hőerőművel kapcsolatos környezetvédelmi problémák megoldását, a helyi foglalkoztatás gondjainak enyhítését, a mátrai üdülőkörzet fejlesztését. Gondolkodása kiterjed a határokon túl élő magyar kisebbségek helyzetére. Nézete szerint létezik egy határoktól független, az egész magyarságot befogadó szellemi haza. Követeli az elkezdett politikai, gazdasági és társadalmi rendszerváltozás demokratikus, ám teljes megvalósítását.

könyvei
róla szóló könyvek
filmszereplés
linkek