Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Gyöngyi Izsó(Miskolc, 1860. márc. 28.–Bp., 1923. dec. 5.): színész, színigazgató. Még gimnáziumi évei alatt, 1876-ban Simontornyán lépett színpadra. 1878-ig több kisebb vidéki társ.-tal játszott és turnézott, amikor Latabár Dezső Erdélybe szerződtette elsőrendű színésznek. Ezután Károlyi Lajos társ.-ának tenor kardalnoka. 1879-ben Miskolcon és Szatmárt játszott a társ.-tal. 1880-ban Temesvárott, 1881-ben Aradon, 1882-ben Miskolcon, 1883-ban Nyíregyházán, 1884–86-ban Debrecenben, 1886–87-ben Pozsonyban lépett fel. 1887–90-ben a Népszínház tagja, 1890–91-ben a debreceni színház társig.-ja volt. 1891–95 között Krecsányi Ignác társ.-ához került. 1896-ban Leszkay Andrásnál Aradon játszott, majd 1897–1901 között a Vígszínház tagja volt. 1901-ben Kolozsvárra, 1902-ben Pécsre, 1903-ban a Király Színházhoz szerződött. 1904-ben Feld Mátyással az Ősbudavárban a nagy Varieté színpadot bérelte, majd Guti Somával gyermekszínházat szerveztek a Royal Szálló dísztermében. 1906–07-ben a Magyar Színház tagja volt, de fellépett a Nemzeti Színházban is. 1908–1910 között Zilahy Gyulánál volt Debrecenben. 1911-ben az Operaház súgója lett. 1917-től 1920-ig a Magyar Színháznál működött. 1920-ban a Scala Színház, majd 1922-ig a Király és a Magyar Színház tagja volt. 1923-ban nyugdíjba vonult. Nagy sikerei voltak tréfás zsidó szerepekben. Egy jellemzés szerint „üres zsebű, de gazdag lelkű trubadúr” volt. F.Sz. Goldstein Számi (Kövessy A.: Az új honpolgár); Bódi (Follinus A.: Náni); Passpartout (Török R.: Utazás a föld körül); Quicly Tóbiás (Millöcker: Szegény Jonathán). Drámái: Irma öröksége (1893); Hortobágyi virtus (1894). Könyve: Színész egy félszázadon át (1921).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

Élményei a Debreczenben (1890) jelentek meg és néhány humorisztikus tárczája van a Debreczeni Ellenőrben.Fővárosi Lapok 1894. 159., 171. sz. és önéletrajzi adatok.Gyöngyi Izsószinész,szinész, szül. 1860. márcz. Miskolczon Borsodmegyében; a gymnasium öt osztályát szülővárosában végezte; azután Pestre került és szinész lett; vándorszinész pályáján az ország több szinpadán szerepelt; komikus- és jellemszerepekben lép föl; 1894. júl. 1-től a Krecsányi társulatának szerződött tagja, jelenleg Temesvárott működik.Szinművei: Irma öröksége, először adatott 1893. jún. 27. a budai szinkörben és a Hortobágyi virtus, népszinmű, először adatott 1894. máj. 9. a városligeti szinkörben.szül. 1860. márcz. Miskolczon Borsodmegyében

• A magyar színművészet. Szerk. B. Virágh Géza. Bp., Országos Irodalmi Részvénytársaság, 1900. 168 [3] o., ill., ()
• Dobrossy István–Eszenyi Miklós–Zahuczky László: Miskolci életrajzi lexikon; Pfliegler J. Ferenc Emlékére a BAZ Megyei Levéltárért Alapítvány–Miskolc Megyei Jogú Város, Miskolc, 2008. 304 o., ill., ()
• Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerk. és életrajzi lexikonnal kieg. Raj Tamás. Bp., Makkabi, 1997. 149 o., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929. [12] 1028 o., ()
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()

• Goldstein Számi házassága (r.: , 1914)
• Gyerünk nyaralni (r.: Konti Ödön, 1912)