Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Fenyő Emil (Magyarkanizsa, 1889. márc. 18. – Bp., 1980. aug. 15.): színész, érdemes művész (1964), ~ Aladár bátyja. A Színművészeti Akad. elvégzése után pályáját Nagyváradon kezdte, majd Szabadkán, Temesvárott játszott. Onnan Pozsonyba, majd Miskolcra szerződött, 1917-ben a Vígszínház tagja, 1937-ben a Belvárosi Színházhoz szerződött. 1945 után a Vígszínházban, majd a Művész Színházban játszott, 1950-ben a bp.-i Nemzeti Színház szerződtette. Kitűnő színpadi megjelenése, szép hangja drámai hősök szerepében érvényesült leginkább. 1964-ben nyugalomba vonult, de még tíz éven át szerepelt, alkalmanként színpadon, s a Magy. Rádióban és a Magy. Televízióban. Filmezni még a némafilm korában kezdett (Nővérek, 1912). – F. sz. Liliom (Molnár Ferenc: címszerep); Rheimsi érsek (Shaw: Szent Johanna); Ocskay brigadéros (Herczeg Ferenc: címszerep); Miska bán (Katona József Bánk bán); Horváth Mihály (Illyés Gyula: Fáklyaláng). – I. f. Tanítónő (1945); Gyarmat a föld alatt (1951); Katonazene (1961); Két félidő a pokolban (1961); Rab Ráby (1964, tv-film); A kőszívű ember fiai (1-2. rész, 1964); A fehér Kór (1970, tv-film). – Irod. Palásti László: Látogatás F. E.-nél (Pesti Műsor, 1973. nov. 19.); F. E. 90 éves (Tóth Gabriella interjúja a Magy. Rádióban, 1979. ápr. 14.); (l. g.): Meghalt F. E. (Magy. Nemzet, 1980. aug. 19.); -szi-: Meghalt F. E. (Film, Színház, Muzsika, 1980. aug. 19.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Fenyő Emil(Magyarkanizsa, 1889. márc. 18.–Bp., 1980. aug. 15.): színész. Az Országos Színészegyesület színiiskoláját 1909-ben végezte el. 1909–10-ben Nagyváradon, 1910–11-ben Szabadkán, 1911–12-ben Nagyváradon, majd Pozsonyban, 1913–1916 között Miskolcon játszott. 1917-től a Vígszínházban szerepelt. 1921-ben a Royal Orfeumban lépett színpadra. Ezután Berlinben, Afrikában és Párizsban némafilmeket forgatott. 1932–33-ban a Kamara Színházban, 1934-ben a Fővárosi Operett, 1935-ben a Bethlen téri és a Royal, 1936–1938 között a Belvárosi és a Művész Színházban játszott. A színészkamarának nem lehetett tagja, csak az OMIKE Művészakció keretében működhetett. 1945–1947 között a Víg és a Pesti, 1948-ban a Modern Színházban, 1949-ben a Művész Színházban kapott szerepeket. 1950–1964 között a Nemzeti Színház tagja volt, majd nyugalomba vonult. Jó megjelenése, szép hangja, tiszta beszéde, eleganciája jól érvényesült drámai hősök szerepében Később karakter- és epizódszerepeket formált meg. 1964-ben érdemes művész kitüntetést kapott. F.Sz. Liliom (Molnár F.); Ocskay brigadéros (Herczeg F.); Reimsi érsek (Shaw: Szent Johanna); Horváth Mihály (Illyés Gy.: Fáklyaláng).

• Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné, Kis Tamás. Bp., Kossuth, 1969. 617 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929. [12] 1028 o., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969. 535 o., 38 t., ()
• Új filmlexikon. Főszerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1971-1973. 2 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• A tisztesség nevében   |☰  1920   |☰  rendező
• A bostonvillei kaland   |☰  1920   |☰  rendező

• A nagy vágta | Csutak és a szürke ló (r.: Várkonyi Zoltán, 1960)
• Az aranyszemű hölgy (r.: Márkus László, 1920)
• Aranyember | Az aranyember (r.: Gaál Béla, 1936)
• A rejtelmes házasság | A tizennegyedik | A tizennegyedik I-II. | Autóval udvarlót fogni | Az utca fia (r.: Balogh Béla, 1920)    
• A kőszívű ember fiai I-II. (r.: Várkonyi Zoltán, 1965)    
• A tanítónő (r.: Keleti Márton, 1945)
• Jön a rozson át (r.: Balogh Béla, 1919)
• Páris királya (r.: dr. Lázár Lajos, 1918)
• Nantas (r.: Balogh Béla, 1919)
• A vén gazember (r.: , 1924)
• Drótostót (r.: dr. Lázár Lajos, 1918)
• Asszonybosszú (r.: Balogh Béla, 1919)
• Becstelen becsület (r.: Gerőffy J. Béla, 1919)
• Játék a sorssal (r.: Balogh Béla, 1920)
• Leánybecsület (r.: Lajthay Károly, 1923)
• A paradicsom (r.: , 1915)
• Barátságos arcot kérek! | Nősül a vőlegényem (r.: Kardos László, 1935)
• A bánya titka | A bánya titka I-II. | A gonosztevő gróf | A gonosztevőt leleplezik (r.: ifj. Uher Ödön, 1918)    
• A hazugság (r.: ifj. Uher Ödön, 1918)
• Az őrszem (r.: Balogh Béla, 1924)
• Rab Ráby (r.: Hintsch György, 1964)
• A szerelem mindent legyőz | Minden poklon keresztül (r.: Márkus László, 1920)
• Vörösbegy (r.: Gaál Béla, 1920)
• Az aranyborjú | Selim Nuno, a börzecézár (r.: dr. Lázár Lajos, 1918)
• Egyszer egy héten | Hetenként egyszer láthatom | Nyolc előtt egy perccel (r.: dr. Szlatinay Sándor, 1937)
• Rákóczi induló | Rákóczi Marsch (r.: Székely István, 1933)
• Ende schlecht alles gut! | Helyet az öregeknek | Jó az öreg a háznál | Minden jó, ha a vége rossz (r.: Gaál Béla, 1934)
• Láz (r.: Gertler Viktor, 1957)
• A bostonvillei kaland (r.: Fenyő Emil, 1920)
• Éj és virradat (r.: ifj. Uher Ödön, 1919)
• Úrilány szobát keres (r.: Balogh Béla, 1937)
• Két félidő a pokolban (r.: Fábri Zoltán, 1961)
• Már nem olyan időket élünk (r.: Marton Endre, 1964)
• A rajtaütés | Gyarmat a föld alatt | Kampf um Öl | Kolonie pod zemí (r.: Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat rendezői és dramaturgiai munkaközössége, 1951)
• Dalolva szép az élet | Örömóda a gyárról (r.: Keleti Márton, 1950)
• Nővérek (r.: id. Uher Ödön, 1912)
• A 111-es (r.: Székely István, 1937)
• Az ördög mátkája (r.: Forgács Antal, 1926)
• Az Áronffy család végzete | Mire megvénülünk | Mire megvénülünk I-II. | Tíz év múlva (r.: ifj. Uher Ödön, 1916)
• Katonazene (r.: Marton Endre, 1961)