Kellér Dezső     ☰ Budapest 1905.12.01   ☷ Budapest 1986.09.24   |   dramaturg, humorista, író, konferanszié, újságíró, kabaré- és operettíró
656322
Keller Dezső (1046260 | - )
Kellér Dezső (1046259 | - )
 
életrajzok

Kortárs magyar írók, 1945-1997

(Bp., 1905. dec. 1.-Bp., 1986. szept. 24.): író.KELLÉR DEZSŐM.: Az én kabarém, konferanszok, jelenetek, 1943; Kedves közönség, vál. konferanszok, 1957; Pomócsi kalandjai, jelenetek [Békeffi Istvánnal], 1957 <1950*MÉL4>; Kis ország vagyunk, konferanszok, jelenetek, 1964 <1963*MÉL4>; Pest az Pest, konferanszok, jelenetek, 1967; Lehet valamivel kevesebb, 1967; Kortársak és sorstársak, visszaemlékezések, 1971; Leltár, napló 1974-1975, 1976; Fogom a függönyt, humoreszkek, bohózatok, visszaemlékezések, 1986.[MIL,MÉL4,DKA,KK3-4,KMIK,ÚMIL,MIB8,OSZKK]Munka Érdemérem 1953; Érdemes Művész 1955; Kiváló Művész 1965.

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Kellér Dezső (Bp., 1905. dec. 1. – Bp., 1986. szept. 24.): konferanszié, kabaré- és operettíró, érdemes művész (1955), kiváló művész (1965), ~ Andor öccse. Felesége Major Ida szinésznő. Pályáját a Ma Este c. színházi lapnál kezdte karikaturistaként, majd riporterként. A húszas évek végén kezdett kuplékat, dalszövegeket és kabarétréfákat írni. Mint konferanszié 1933-ban szerepelt először a Terézkörúti Színpadon, utána alkalmi műsorokat készített. 1944-ben munkaszolgálatot teljesített. 1945-ben a Pódium Kabaré tagja, 1950-ben a Kamara Varieté, 1951-ben a Vidám Színpad szerződtette, ahol 12 éven át működött. 1964-ben a Thália Színházhoz szerződött, ahol a Thália kabaré c. műsorát drámai színészek adták elő. A kabaré nagymúltú hagyományainak folytatója, jellegzetes pesti figura, kissé vontatott beszéde, rögtönzésnek tűnő, de alaposan kidolgozott konferansziéi, összekötő szövegei találóan fejezték ki a pesti polgár érzésvilágát. Kabaréjeleneteinek száma 200 körül mozog; írt egyfelvonásokat: A papa helyezkedik, s operettet Három tavasz címmel. Békeffi Istvánnal együtt átdolgozta Kálmán Imre Csárdáskirálynő és Lehár Ferenc: Luxemburg grófja c. operettjét. Művészetét, konferanszait megőrizte számos rádió- és televízió-felvétel. A Thália Színház 1986. dec. 30-án emlékére mutatta be Leltár miatt nyitva c. műsorát. – M. Az én kabarém (Bp., 1943); Pomócsi kalandjai (Bp., 1950, Békeffi Istvánnal); Kedves közönség (Bp., 1957); Kis ország vagyunk (Bp., 1963); Lehet valamivel kevesebb (Bp., 1967); Kortársak és sorstársak (Bp., 1971); Fogom a függönyt (Bp., 1986). – Irod. Gergely Ágnes: A kabaré sosem fog elmúlni. K. D. (Huszonegy, Bp., 1982); Barabás Tamás: Fogja a függönyt (Új Tükör, 1985. dec. 1.); Galsai Pongrác: K. elment (Élet és Irod., 1986. okt. 3.); Balázs István: Ahol ő volt, Budapest is jelen volt (Magy. Hírek, 1986. okt. 25.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1905. dec. 1.–Bp., 1986. szept. 24.): író, humorista, dramaturg, konferanszié. Újságíróként kezdte pályáját. Első kabarétréfáját 1927-ben mutatta be a Komédia Kabaré. Jelenteivel, dalszövegeivel ezután a Blaha Lujza Színház, a Bethlen téri Színpad, a Talkie- és a Clarus Kabaré műsorain lehetett találkozni. 1931-ben a Komikusok Kabaréjának dramaturgja volt. 1933-ban konferált először a Terézkörúti Színpadon, Hurrá, technokrácia! c. műsorát vezette. 1937-től 1941-ig Békeffi László Pódium Írók Kabaréjának szerzője volt. 1940-től 1943-ig a Kamara Varietének dolgozott. 1940-ben az OMIKÉ-ben is fellépett. 1945 májusától 1948 elejéig a Pódium Kabaré szerzője és konferansziéja, 1950–51-ben a Kamara Varieté tagja. 1951. szept.-től tizenkét éven át a Vidám Színpadon konferált. 1964-ben a Thália Színházhoz szerződött és az ottani kabaréműsorokat írta és konferálta. 1979-től a Kis Színpad konferansziéja volt. Tévedhetetlen biztonsággal szólaltatta meg a pesti polgár bölcs, néha keserves humorát. A függöny elé lépve, az egyik függönyszárnyba kapaszkodva, mintegy beszélgetett közönségével. Szellemes szövegei, pontosan időzített poénjai számos társadalmi, nemegyszer kényes politikai problémát érintettek. Enyhén nazális hangja kitűnően közvetítette finom gúnyolódásait. Érdemes (1954) és kiváló művész (1965) volt. – 1945 előtt a Színházi Élet és a Délibáb közölte tréfáit, jeleneteit. Később önálló kötetei jelentek meg. Teljes estét betöltő darabja a Dr. Jazz (1934). Sikeres librettót írt Lajtai László Három tavasz c. operettjéhez. Békeffy Istvánnal együtt írtak új szövegkönyveket A csárdáskirálynőhöz (1945; 1954) és a Luxemburg grófjához (1952). További librettói: Buday Dénes: Fityfiritty (1946, Halász R.-al); Komjáthy K.: Csicsónénak három lánya (1946, Békeffy I.-nal); Fényes Szabolcs: Szombat délután (1954). Könyvei: Az én kabarém (1954); Kedves közönség (1957); Kis ország vagyunk (1963); Pest az Pest (1967); Kortársak és sorstársak (1971); Leltár (1976).Kellér Dezső

könyvei

róla szóló könyvek

film
filmszereplés
linkek