Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Puskás Tivadar (Pest, 1844. szept. 17. – Bp., 1893. márc. 16.): a telefonközpont és a telefonhírmondó feltalálója. ~ Ferenc bátyja. Iskoláit Bécsben végezte, a bécsi Politechnikumot azonban apja halála miatt nem fejezte be. 1877-ben Amerikába utazott, hogy a telefonközpont eszméjéről Edisonnal tárgyaljon. Edison kijelentése szerint: „~ volt az első ember a világon, aki a telefonközpont ötletét felvetette”. Néhány éven át Edison munkatársa, majd ügyeinek európai képviselője volt. 1878-ban Bostonban, 1879-ben Párizsban létesítette az első telefonközpontot és 1887-ben bevezette a multiplex kapcsolószekrényeket, ami a telefonközpontok fejlődésében korszakalkotó volt. Másik jelentős találmánya az 1893-ban Bp.-en üzembe helyezett vezetékes hír- és műsorközlő berendezése, a Telefonhírmondó sok tekintetben a rádió előfutárjának tekinthető. A Telefonhírmondó, technikai tökéletesítésekkel, a két világháború között is működött. 1890-ben szabadalmazott irányított robbantási módszere a mai millszekundos robbantási eljárás előfutára. A Híradástechnikai Tudományos Egyesület ~ tiszteletére 1957-ben évenként kiosztásra kerülő Puskás Tivadar-díjat alapított. – Emléktáblája a József Távbeszélő Üzem falán (VIII. József u. 13.) látható – M. Organisation und Einrichtung einer Telephonzeitung (Zeitschrift für Elektrotechnik, 1893). – Irod. Kacziány Géza: Emlékezés a P. testvérekre (Magy. Posta, Bp., 1931); Szabó Bendegúz: P. T. az elektrotechnika úttörője (Elektrotechnika, 1943): Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók (részletes bibliográfia, Bp., 1958); Pap János: P. T. Egy nagy magyar feltaláló életregénye (Bp., 1960).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1845-ben Erdélyben1893. márcz. 17. Budapesten1893: Vasárnapi Ujság 13. sz. arczk., Nemzet 75. sz. esti k., Nemzeti Hirlap 28. sz. arczk.Budapesti Hirlap 1893. 76. szám.elektrotechnikus, a budapesti telefon-hálózat bérlője, a «Telefon Hírmondó» feltalálójaelektrotechnikus, a budapesti telefon-hálózat bérlője, a «Telefon Hírmondó» feltalálója, szül. 1845-ben Erdélyben, hol atyja P. Ferencz nagytehetségű vállalkozó volt és fiát kitünő nevelésben részesítette; de a fiatal P. alig végezte be a Theresianumban tanulmányait, atyja tönkre jutott és ő itthagyta hazáját azzal az elhatározással, hogy külföldön vagyont szerez és családja hírnevét és gazdagságát helyreállítja. Londonban a Brothers Woaring czéghez lépett be s mint e czég megbizottja a 70-es években vezette az éjszakkeleti vasút építését Magyarországon. Innét 1875-ben Amerikába ment és Colorado államban ezüstbányát vásárolt, mely nagy vagyonhoz juttatta. New-Yorkban megismerkedett Edisonnal, ki munkatársául fogadta. Ő képviselte Edisont a párisi világkiállításon. Budapesten és Párisban ő alkotta meg a telefonhálózatot; a párisit ő vezette. Bátyja P. Ferencz elhunytakor végkép Budapestre költözött és átvette a telefonhálózat vezetését. 1893-tól legfényesebb találmánya, a beszélő ujság. Kitünően vívott, lovagolt és zongorázott. A 70-es években Philadelphiában kimutatta a hirhedt Keley szédelgéseit, ki állítása szerint új erőt fedezett föl és ezért egy consortium révén részvényeket bocsátott ki; a próba alkalmával P. felfedezte Keley csalását és a New-York Heraldban leleplezte az egész szédelgést. P. egész életében találmányokon törte a fejét; voltak milliói, aztán elvesztette, de majd újabb vállalatokkal ismét visszaszerezte. Párisban egyszerre huszonhárom különböző vállalatba vágott; ezen 23 vállalat egyszerre két és fél milliót nyelt el. Magyarországon is több vállalata volt; így Máramarosban van aranybányája, Erdélyben pedig petróleum-forrása; ezen forrás körül egész falut alapított: Ozokeritet. Páris közelében egy villájában a kormányozható léghajó megalkotásán munkálkodott; de ezen repülőgép próbái csak félig sikerültek. Feltalálta a módját annak, a mit Edison nem tudott elérni, hogy telefonnal a legtávolabb vidékre is lehet beszélni. 1893. febr. 15. kezdett először működni a telefon-ujság. Midőn nagyon gyötörték a neuralgikus bántalmak s folyton kocsit kellett használnia, azon törte a fejét, hogy mint lehetne olyan kocsit feltalálni, a mit tisztán villamos erő hajt, nem pedig benzin, mint a most divatba jött önműködő kocsikat. S neki ez is sikerült. A kocsit egy adamstali gyáros (Prága mellett) el is készítette, csak át kellett volna vennie, azonban 1893. márcz. 17. Budapesten történt halála ebben megakadályozta.Pallas Nagy Lexikona XIV. 288. l.Puskás Tivadar (ditrói)Találmányairól a hazai és külföldi lapokba sok czikket írt.

• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904., ()
• Ki kicsoda a történelemben? Szerk. Szabolcsi Ottó, Závodszky Géza. [Bp.], Laude, [1990]. 414 o.; Utánnyomás: 1995, 1996, 1998,, ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. Bp., MVSZ-MTA-BME-MTESZ-Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986. 450 [1] o., ()
• Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997. 1024 o., ill., ()
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-. 14 db., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• MFI 991 (r.: , 1943)