Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Vázsonyi Vilmos, Weiszfeld (Sümeg, 1868. márc. 22. – Baden, 1926. máj. 29.): ügyvéd, miniszter, polgári liberális legitimista politikus. ~ Jenő öccse. A bp.-i egy.-en végzett jogot, azután ügyvéd lett. 1894-ben megalapította a Demokratikus Kört, s még ugyanebben az évben bekerült Bp. törvényhatóságába. 1901-ben demokrata párti programmal ogy.-i képviselővé választották. 1904-ben a vasutassztrájk idején vezette a sztrájkolók és a kormány közötti tárgyalásokat, majd a perbe fogott vasutasok védőügyvédje volt. Mint ügyvéd sikert aratott a Polónyi-Lengyel Zoltán-féle sajtóperben, majd a Lukács-féle panamaperben is. 1917. jún. 15-től aug. 18-ig az Eszterházy-, majd 1918. jan. 25-től máj. 8-ig igazságügyminiszter a második Wekerle-kormányban, közben választójogi tárcanélküli miniszter. Élesen fellépett a megélénkülő háborúellenes, forradalmi mozgalmak ellen, ellenezte a forradalmi Oroszo – gal való békekötést. Választójogi törvényjavaslata védte az uralkodó körök érdekeit. Az 1918. évi polgári demokratikus forradalom napján emigrált s csak a proletárdiktatúra bukása után tért vissza Mo.-ra. Nemzeti Demokrata Polgári Párt néven (Gál Jenővel együtt) újjászervezett pártjával a legitimistákat támogatta. Tevékenyen részt vett az 1924-ben alakuló, a baloldali ellenzék egy részét összefogó Demokrata Blokk létrehozásában és működésében. A frankhamisítási ügy parlamenti tárgyalásán a kisebbségi vélemény egyik szerk.-je volt. Emiatt súlyos támadások érték a szélsőséges soviniszta, nacionalista körök részéről. Külföldre utazott gyógykezeltetés céljából és a frankhamisítás bírósági tárgyalása idején hirtelen meghalt. – M. Vézsonyi Vilmos beszédei és írásai (I – II., életrajzzal, Bp., 1927). – Irod. Baracs Marcel V. V. (Jogállam, 1917); Lakatos László: V. V. (Szabad Gondolat, 1918); V. V. meghalt (Új Március, 1926); Pethő Sándor: V. V. (Viharos emberöltő, Bp., 1928); Vázsonyi Vilmosné: Az én uram (Bp.; 1931). – Szí. Major Ottó: Isten békéje (r., Bp., 1959).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1. Önkormányzat. Bpest, 1890.2. A választási elv a külföldi közigazgatásban. U. ott, 1891.3. A szavazás decentralisatiója az országgyűlési képviselőválasztásoknál. U. ott, 1892. (M. Jogászegyleti Értekezések 75.).4. A királyi placetum a magyar alkotmányban. U. ott, 1893.5. A demokratapárt programmja. U. ott, 1900.6. Programmbeszédei. U. ott, 1901.7. Beszámoló beszéde. 1905. jan. 8. U. ott.Egyenlőség 1893. 13., 14. sz.jogi és államtudományi doktor, ügyvéd,jogi és államtudományi doktor, ügyvéd, előbbinek testvéröcscse, szül. 1868. Sümegen (Zalam.), hol atyja, Weiszfeld Adolf tanító volt; középiskoláit Budapesten végezte, a jogot is az itteni egyetemen hallgatta. Jog- és államtudományi doktor, majd ügyvéd lett; esküdtszéki és bűnügyekben működik. Már mint egyetemi hallgató demokrata pártot szervezett az ifjúság körében. Első ízben a véderőmozgalmakban tünt fel, a midőn az ifjúság vezérszónoka volt. Tevékeny részt vett a budapesti népmozgalmakban; kezdeményezője volt a párbajellenes mozgalomnak; 1891-ben az összes budapesti társaskörök megbizásából a képviselőházhoz intézett emlékiratot ő szerkesztette. Időközben Weiszfeld családi nevét Vázsonyira változtatta. A zsidó vallás receptiójára irányuló mozgalmat hirlapi és társadalmi agitatióval ő indította meg. 1894. megalapította a demokrata kört és ugyanez évben bekerült a budapesti városi képviseletbe. 1900. alapította az Uj Század cz. politikai hetilapot és szervezte az országos demokrata fractiót. Budapesten gyakorló ügyvéd. Az 1901. általános választások alkalmával a főváros VI. kerületében választották meg országgyűlési képviselőnek demokrata programmal. Több ízben felszólalt a vasutasok fizetésrendezése érdekében, a melynek a sajtóban is erélyes szószólója volt. Az 1904. kitört vasuti sztrájk alkalmával Vörös Lászlóval együtt vezette a kormány és a sztrájkolók közötti tárgyalásokat. Az 1904. nov. 18. után megalakult ellenzéki szövetség vezérlő-bizottsága tagjául választották. Az 1905. választások alkalmával a VI. kerületben Hieronymi Károly ellen győzött. A vezérlő-bizottságban nagy működést fejtett ki, hogy a szövetkezeti ellenzék fogadja el az általános választói jogot. Budapest közgyűlésein pedig egyike volt a nemzeti ellenállás vezéreinek. Az 1906. választáson a Terézváros harmadízben választotta meg; 1910. is e kerület küldte a képviselőházba. Sociális téren kifejtett működéseért a kereskedelmi alkalmazottak országos egyesülete, valamint az alkalmazottak és magánhivatalnokok sociális bizottsága elnökéül választotta meg.M. Könyvészet 9101.Munkái:Ország-Világ 1900. 15. sz. arczk.Pallas Nagy Lexikona XVIII. 776. l.Petrik, M. Könyvészete 1886–1900.Sturm-féle Országgyűlési Almanach. Bpest, 1910. 459. l.Számos jogi és politikai czikkeket írt a napilapokba és a szaklapokba; czikkei az Egyenlőségben (1889. Viszonosság és szervezet; első czikke; azóta a lapnak állandó munkatársa); írt ezenkívül a Honvéd, Szabad Szó, Egyetértés (a 90-es években legtöbb czikke itt jelent meg), Jogtudományi Közlöny, Jogi Szemle cz. közlönyökbe; 1894. óta a Pesti Hirlap állandó publicistája (V. V.).szül. 1868. Sümegen (Zalam.), Uj Lap 1906. 192. sz. Vasárnapi Ujság 1901. 40. sz. arczk.Vázsonyi VilmosVázsonyi Vilmos. (Brody S. a Jövendőben, Cholnoky a Napban) Bpest, év n.

Veszprém megyei életrajzi lexikon

I.: BARACS Marcell. ~. = Já., 1917. – Vázsonyi Vilmos. = TÚ., 1926. jún. 4. – PETHŐ Sándor: ~. = Viharos emberöltő, Bp., 1929. – VÁZSONYI Vilmosné: Az én uram. Bp., 1931. – MAJOR Ottó: Isten békéje. (r.) Bp., 1959. – RÚL XVIII. köt. – Szinnyei. XIV. köt. – ÚMÉL VI. köt.jogász, miniszter, politikusM.: Vázsonyi Vilmos beszédei és írásai. 1–2. köt. (Életrajzzal.) Bp., 1927.( Sümeg, 1868. március 22. - Banden [Németország], 1926. május 29. )Vázsonyi Jenő öccse. A budapesti egyetemen jogot végzett, majd ügyvédként dolgozott. 1894-ben megalapította a Demokratikus Kört és még ugyanabban az évben bekerült Budapest törvényhatóságába. 1901-ben Demokrata-párti programmal országgyűlési képviselő. 1904-ben a vasutassztrájk idején a sztrájkolók és a kormány közötti tárgyalásokat vezette, majd a perbe fogott vasutasok védelmét látta el. 1917–1918-ban igazságügy-miniszter két kormányban is. Fellépett a háborúellenes és a forradalmi mozgalmak ellen. Az őszirózsás forradalom napján emigrált, csak az ellenforradalom hatalomra jutása után tért haza. Az újjászervezett Nemzeti Demokrata Polgári Párttal a legitimistákat támogatta. 1924-ben már a baloldali ellenzék egy részét összefogó Demokrata Blokk létrehozásában és tevékenységében is közreműködött. A frankhamisítási ügy parlamenti tárgyalásán a kisebbségi vélemény egyik szerkesztője, emiatt soviniszta körök részéről súlyos támadások érték.VÁZSONYI Vilmos, Weiszfeld Vilmos

• Önkormányzat, 1890
• A választási elv a külföldi közigazgatásban, 1891
• A szavazás decentralisatiója az országgyűlési képviselőválasztásoknál, 1892
• A királyi placetum a magyar alkotmányban, 1893
• Mit akar a demokrata párt?, 1897
• A Demokrata Párt programmja, 1900
• Vázsonyi Vilmos beszámoló-beszéde, [1905]
• Entwurf des neuen ungarischen Wahlrechtsgesetzes mit allgemeinem Motivenbericht, 1918
• Entwurf des neuen ungarischen Wahlrechtsgesetzes mit allgemeinem Motivenbericht, 1918
• Miért kell és milyen lesz a választójog reformja?, 1918
• Első támadás a bolsevizmus ellen, 1919
• Vázsonyi Vilmos beszéde a Józsefvárosi Nemzeti Demokrata Polgári Párt ünnepi vacsoráján..., [1921]
• Vázsonyi beszédei, 1922
• Magyar Miklós Vázsonyi Vilmos arcképének leleplezése alkalmával tartott beszéde, 1925
• Vázsonyi Vilmos beszéde, 1925
• Vázsonyi Vilmos beszédei ... az Erzsébetvárosi Demokrata Körben 1925 febr. - márc. havában, 1925
• Vázsonyi Vilmos beszédei és írásai, 1927

• A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. Bp., 1905. Révai és Salamon ny. XV, 288 o., ill., ()
• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005. 314, [1] o., ()
• Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992. 486 [1] o.; 5. bőv. jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 2004. 549 o., ()
• Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerk. és életrajzi lexikonnal kieg. Raj Tamás. Bp., Makkabi, 1997. 149 o., ()
• Fővárosi almanach, lexikon és útmutató. A székesfővárosi tisztviselői kar közreműködésével szerk. és kiadja Guthi Imre. 1916-1918. Ötödik kiadás. Bp., Légrády Testvérek, [1916]. 596, CLII o., ()
• Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Bp., Osiris, 2001. 788 o. [Személyi adattár 649-719. o.], ()
• Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932]. 615 o., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929. 511 o., ill., ()
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929. [12] 1028 o., ()
• Országgyűlési almanach / Sturm–féle országgyűlési almanach; szerk. Sturm Albert et al.; Bp., 1886-1940, ()
• Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny. 3 db. [13] 131, 397, 91 o., ()
• Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010. 2 db, 545, 473 o., ill., DVD-melléklet, ()
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941. 556 [3] o., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Utcák, terek, névadók. Szerk. Egerszegi Ferenc. Sümeg, Városvédő- és szépítő Egyesület, 1992. 124 o. (Sümegi írások 4.), ()
• Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998. 569 o., ill., ()
• Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005. 287 o., ()
• Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994. 220 o., ()
• Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. Bp., Nemzeti Kegyeleti Bizottság, 2004. 275 [4] o., ()

• MFI 120 (r.: , 1926)