Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Muhoray Elemér (Jászberény–Hajta puszta, 1901. okt. 20. – Bp., 1960. febr. 2.): népiszínjáték-szervező. Szegény munkáscsaládból származott. 1922-ben végezte el a Mattyasovszky – Bolváry-féle filmszínészképző és rendezői isk.-t Bp.-en. Feladatának tekintette a drámai értékű m. néphagyományokat az új nemzeti színjátszó formának megfelelően színpadra hozni. A színészképző isk. elvégzése után elhelyezkedni nem tudott. Ezért 1922-től előbb Bp.-en, majd külföldön alkalmi munkákból élt. 1928-tól vidéken, 1931-től Pesterzsébeten színész és rendező, rövid ideig a Magyar Színháznál is működött. 1937-ben megszervezte az új Tháliát, majd a Művész Stúdiót, ez utóbbit rendészeti okokra hivatkozva bezárták. 1938-ban indította el Fóton a faluszínpad-mozgalmat. A Gyöngyösbokréta mozgalommal szemben azt a szerepet vállalta a dráma terén, amit Bartók Béla és Kodály Zoltán a m. zene terén végeztek. A faluszínpad-mozgalmat elfojtották és ~t az ország minden falujából kitiltották. 1940-től a Vasas Székházban rendezett népijáték-bemutatót. 1942-től a leventék központi színjátszó csoportjának a vezetője. A Békepárt tagjaként 1944-ben ellenállási csoportot szervezett. 1945 után a bp.-i Nemzeti Bizottság tagja lett. 1945-ben elindította népi színjátszó csoportját ~- együttes néven, mellyel Bp.-en és vidéken két és fél év alatt több mint 150 bemutatót tartott. 1948-tól a Szabad Művelődési Tanács, 1951-től haláláig a Népművelési Intézet osztályvezetője volt. – F. m. Hagyományunk, műveltségünk, életünk (Bp., é. n.); Magyar játékszín (Bp., 1940); Az ifjúvezető kultúrmunkája (Kolozsvár, 1943); Népmesebábjáték (Bp., 1954); Mesejátékok (Bp., 1957); Úttörő színpad (jelenetek, egyfelvonásosak, Bp., 1959). – Irod. Vitányi Iván: A néptánc mozgalom indulása (Muzsika, 1965).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Hajtapuszta, 1901. okt. 20.–Bp., 1960. febr. 2.): színész, rendező, dramaturg. 1922-ben a Mattyasovszky–Bolváry-féle filmszínészképző iskolát végezte el. Elhelyezkedni nem tudott, alkalmi munkát vállalt. 1926–1928 között Franciaországban és Németországban élt. 1928–1931 között vidéken volt színész és rend. 1931-ben megkapta a pesterzsébeti Erzsébet Színház színháznyitási engedélyét, amit a rendőrség csakhamar visszavont. 1931-ben a Magyar Színházban is szerepelt. 1934-ben bekapcsolódott az Új Thália szervezésébe. 1938-ban a Fóti Faluszínpadot, 1940-ben a XII. kerületi leventeegyesület színpadát irányította. 1941-ben Muharay Elemér együttese bemutatkozott a Belvárosi Színházban. 1941 máj.-ában a Katolikus Legényegylet szervezésében Csíksomlyón rendezett passiójátékot. 1942-től a Levente Központi Színjátszócsoportot vezette, mellyel Firenzében vendégszerepelt. 1945-ben elindította népi színjátszócsoportját Muharay-együttes néven. 1946-ban megalakult Muharay Népi Ének-, Tánc- és Játékegyüttese is. 1948–1950 között a Szabad Művelődési Tanács osztályvezetője, 1950–51-ben a Fővárosi Operettszínház dramaturgja, 1951-től haláláig a Népművelődési Intézet osztályvezetője volt. Utoljára Gyöngyösön rendezett 1959-ben. Muharay a drámai értékű m. néphagyományt egy új nemzeti színjátszó formával kívánta színpadra állítani, s terjeszteni. F.M. Magyar Játékszín (1940, 1944); Útmutató a Magyar Játékszín játékainak és előadásainak bemutatásához (1941); Mesejátékok (1957); Balladamondó könyv (Bartók J.-fel, 1947). – Ir. Vitányi I.: 5 meg 5 az 3. (1993).Muharay Elemér; Vendel

• Magyar játékszín, [1940]
• Útmutató a Magyar Játékszín játékainak és előadószámainak bemutatásához, [1941]
• Útmutató a Magyar Játékszín játékainak és előadószámainak bemutatásához, [1941]
• Hagyományunk, műveltségünk, életünk, [1942]
• Az ifjúvezető kultúrmunkája, 1943
• Balladamondó könyv, [1944]
• Magyar játékszín, 1944
• Balladamondó könyv, [1947]
• Balladamondó könyv, [1947]
• Két karácsonyi játék, [1947]
• A csoda, 1947
• Magyar népi táncok, 1947
• Mindennapi kenyerünk, 1951
• 77 leánytánc, 1952
• Három népi együttes három népi játéka, 1953
• 39 verbunktánc, 1954
• Népi gyermekjátékaink az általános iskola 1-2. osztályában, 1954
• Népmese - bábjáték, 1954
• Szegény ördög, 1954
• Udvari gyász, 1954
• Népmese - mesejáték, 1954 [!1955]
• Mesejátékok, 1957
• Bábszínművek, 1958
• Gyöngyös Gyöngyi szép szerelme, 1959
• Dolgozz macska!, 1973
• Magyar játékszín, 1977
• Bábjátszásunk néhány kérdéséről,

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar táncművészeti lexikon. Szerk. Dienes Gedeon. Planétás–Magyar Tánctudományi Társaság, Bp., 2008. 226 o., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• A bor (r.: György István, 1933)