Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Vidor Ferike (Bp., 1889. jún. 21. – Bp., 1970. jan. 23.): színésznő, érdemes művész (1957). Gábor Andor felesége. Rákosi Szidi színiisk.-jában, majd az Orsz. Színészegyesület isk.-jában tanult. Először a Vígszínházban, később Kecskeméten játszott, utóbb Nagy Endre kabaréjához került. Gábor Andor „cselédnótáinak” előadójaként aratta legnagyobb sikereit. A két világháború között gyakran szerepelt munkáselőadásokon. Miután a zsidótörvények miatt kénytelen volt elhagyni a színpadot, Kezit csókolom címmel megírta emlékeit, amely 1941-ben jelent meg Tersánszky J. Jenő előszavával. 1945 után a Nemzeti Színház tagja lett, majd a Vidám Színpadhoz került. – F. sz. Méltóságos aszszony (Zilahy L.: Úrilány); Holunderné (Molnár F.: Liliom). – Irod. Nagy Endre: A kabaré regénye (Bp., 1935); Dalos László: Jubilánsok (Film, Színház, Muzsika, 1957. júl. 16.); Szánthó Dénes: Ferike (Nők Lapja, 1969. júl. 26.); Elhunyt V. F. (Népszabadság, 1970. jan. 24.); Széman Béla: Az utolsó látogatás (Esti Hírlap, 1970. febr. 5.). – Szi. Kellér Dezső: Kortársak és sorstársak (emlékezések, Bp., 1971).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1889. jún. 2.–Bp., 1970. jan. 23.): színésznő. Rákosi Szidi iskolája után az Országos Színészegyesület iskoláját 1907-ben végezte el. Első szereplése – visszaemlékezése szerint – Bihari Ákos kecskeméti társ.-ában volt. 1909-től, kisebb-nagyobb megszakításokkal, bp.-i kabarékban szerepelt. Modern Színpad, Nagy Endre Kabaréja (1909–1912), Medgyaszay Kabaré (1913–1915), Modern Színpad (1915–1916), Apolló Kabaré (1916–1920), Medgyaszay Színház (1919), Vidám Színpad (1924), Papagáj Kabaré (1925), Rakéta Kabaré (1925), Andrássy úti Színház (1927–1928), Talkie (1929), Omnia (1930), Bethlen téri Színpad (1929–1930), Képeskönyv Kabaré (1931–1932), Komikusok Kabaréja (1931–1932). Szerepelt a Royal Orfeumban, Bécsben (1920–1924) és Berlinben (1920-as évek vége) is. 1937–38-ban a Belvárosi és Művész Színházban a Független Színpad előadásain is kapott néhány szerepet. 1940–1944 között az OMIKE Művészakció közreműködője volt. 1945–49, ill. 1951–52-ben a Nemzeti Színház, 1949–1951 között a Belvárosi Színház tagja volt. 1953-tól 1959-ig a Vidám Színpadon szerepelt. A m. kabaré arculatát meghatározták cselédnótái, amelyeket második férje, Gábor Andor írt számára. Jellem- és epizódszerepekben is kamatoztatta humorát, egyéni jellemzőkészségét. Érdemes művész (1957). F.Sz. Garáné (Zilahy L.: Úrilány); Ficsorné (Kosztolányi D.–Lakatos L.: Édes Anna); Hollunderné (Molnár F.: Liliom); Anyó (Móricz Zs.: Ludas Matyi); Szekfű Borbála (Földes: Mélyszántás). Könyve: Kezitcsókolom! (visszaemlékezés, 1942). – Ir. Kedves Anyóli! (Gábor A. levelei V. F.-nek, 1988).Vidor Ferike; Wechselmann Franciska

• Kezitcsókolom, 1941
• Talpalatnyi föld, 1992, 1948

• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981. XV, 900 o., ill. (Kiegészítések és helyesbítések az 1. és 2. kötethez 871-900. l.) 2. változatlan kiadás. 1985. XV, 956 l. (Függelék: Kiegészítések és helyesbítések a Magyar Életrajzi Lexikon I., II. és III. kötetéhez 871-956. l.), ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969. 535 o., 38 t., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• Éjfélkor | Hazám, hazám (r.: Révész György, 1957)
• Szent Péter esernyője (r.: Cziffra Géza, 1935)
• Nehéz apának lenni (r.: Keleti Márton, 1938)
• A tanítónő (r.: Keleti Márton, 1945)
• Dalol az étterem | Mágnás Miska | Michoů magnat | Miska Magnat (r.: Keleti Márton, 1948)
• Álmatlan évek (r.: Máriássy Félix, 1959)
• Gyilkosság a sziklatetőn | Ház a sziklák alatt (r.: Makk Károly, 1958)
• Külvárosi legenda | Külvárosi történet | Legenda Angyalföldön | Szivárvány Angyalföldön (r.: Máriássy Félix, 1957)
• Évforduló (r.: Gaál Béla, 1936)
• Aranyóra | Ujjgyakorlat, rács mögött (r.: Ráthonyi Ákos, 1945)
• Budai cukrászda (r.: Gaál Béla, 1935)
• Kard és kocka (r.: Fehér Imre, 1959)
• Micsoda éjszaka | Pesten történt (r.: Révész György, 1958)
• Ébredés az első szerelmes éjszakából | Talpalatnyi föld (r.: Bán Frigyes, 1948)