Nagyajtay Teréz     ☰ Zalatna 1897.08.10   ☷ Budapest 1978.01.12   |   jelmeztervező
657004
életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Nagyajtay Teréz (Zalatna, 1897. aug. 10. – Bp., 1978. jan. 12.): jelmeztervező, Kossuth-díjas (1956), érdemes művész (1962). Az Iparművészeti Isk. textilosztályán végzett (1918), utána Berlinben és a párizsi Operánál tanult. Oláh Gusztáv hívására a bp.-i Operaházhoz szerződött (1926), ahonnan 1928-ban Hevesi Sándor a bp.-i Nemzeti Színházba hívta, amelynek 1964-ig jelmeztervezője volt. 1965-től a győri Kisfaludy Színháznak tervezett. Jelmeztervezést tanított az Iparművészeti Főisk.-n (1953–56). Dolgozott a film számára is (Különös házasság, 1951). Munkáiból 1968-ban Győrött gyűjteményes kiállítást rendeztek. Férje Diósy Antal festőművész volt. – F. m. O'Neill: Amerikai Elektra; Shakespeare: Othello, Szentivánéji álom, Julius Caesar; Katona J.: Bánk bán; Lope de Vega: A kertész kutyája; Schiller: Ármány és szerelem; Eliot: A hit győzelme; Hsiung: Gyémántpatak kisasszony; Herczeg F.: Bizánc; Osztrovszkij: Örvény; Móricz Zs.: A murányi kaland; Moliére: Nők iskolája; Racine: A pereskedők; Goldoni: A legyező; Gorkij: Vassza Zseleznova; Németh L.: Az utazás; Tamási Á.: Énekes madár; Euripidész: A trójai nők; Fényes Sz.: Maya; Jacobi V.: Sybill; Örkény I.: Macskajáték. – Irod. Meskó Barna: A jelmeztervező – „…a színészi alakítást egészíti ki színnel és vonallal” (Színház, 1945. 8. sz.); mi-: Jelmeztervek, művészportrék (Kisalföld, 1968. jan. 12.); Faragó Ilona: N. T. (Magyarország, 1976. 21. sz.); Búcsú N. T.-től (Film, Színház, Muzsika, 1978. jan. 28.); Köpeczi Bócz István: A jelmezeket tervezte N. T. (Színház, 1978. 6. sz.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Nagyajtai Teréz; Pauspertl(Zalatna, 1897. aug. 10.–Bp., 1978. jan. 12.): jelmeztervező. Az Iparművészeti Főiskola elvégzése után 1926-ban az Operaházban Oláh Gusztáv mellett kezdte pályáját. 1928-ban szerződött a Nemzeti Színházhoz, amelynek 1965-ig volt tagja. 1948-ig a jelmeztervek többségét, később mintegy a felét ő tervezte. Vendégtervezésre hívták meg más fővárosi (Operett-, Belvárosi, Magyar, Madách Színház) és vidéki (Debrecen, Szeged, Szolnok) színházakhoz. 1964–1973 között a győri Kisfaludy Színház tervezője volt. 1950–56-ban az Iparművészeti Főiskolán tanított. Tevékenységét kiváló rajztudás, hibátlan stílusérzék, gazdag színkultúra jellemezte. Évtizedeken át rugalmasan követte a rendezői stílusváltásokat. Egyéni kiállításait színházakban mutatták be; 40 éves jubileumi kiállítását Győrött rendezték. Kossuth-díjjal (1956) és érdemes művész (c. (1962) jutalmazták. F.T. Bornemissza P.: Magyar Elektra (1931); Kálidásza: Sakuntala (1933); Madách I.: Az ember tragédiája (1934, 1937, 1948, 1955; 1960); Ujházy Gy.: Missa solemnis (1935); Katona J.: Bánk bán (1938, 1945, 1951, 1953); Sh.: Szentivánéji álom (1938, 1948, 1960); Ibsen: Peer Gynt (1941); Háy Gy.: Isten, császár, paraszt (1946); Kós K.: Budai Nagy Antal (1959); Arisztophanész: Béke (1963); Krleża: Léda (1965).

könyvei

róla szóló könyvek

film
filmszereplés
linkek