Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Uray Tivadar (Munkács, 1895. nov. 9. – Bp., 1962. jún. 22.): színész, Kossuth-díjas (1955), érdemes művész (1953), kiváló művész (1954). Egy évig az orvostudományi egy. hallgatója volt, majd beiratkozott az Orsz. Színészegyesület isk.-jába, ahol 1915-ben kapott oklevelet. 1916-ban a Belvárosi Színházhoz szerződött. 1917-ben a Nemzeti Színház, 1919-ben a Magyar Színház, 1923-ban a Király Színház szerződtette. Majd visszatért a Nemzeti Színházhoz. 1950-ben a Madách Színház tagja lett. Felesége Ághy Erzsi színésznő volt. Nagy jellemábrázoló képességű, sokoldalú, színes művészegyéniség volt, elegáns fellépés, tiszta magyar szövegmondás, biztos stílusérzék jellemezte; szerepköre a szerelmes szerepektől a tragikus hősökig terjedt. Remek karakterfigurákat formált meg. Mind a klasszikus drámákban, főleg Shakespeare-darabokban, mind a modern témájú színművekben kiváló alakításokat nyújtott. 1917-től szerepelt filmen is. – F. sz. Shakespeare darabokban: címszerep (Hamlet), Julius Caesar, Antonius (Caesar és Kleopatra), Prospero (Vihar); Bánk bán, Biberach, Ottó (Katona: Bánk bán); ügyvéd (Miller: Pillantás a hídról). – I. f. A vörös Sámson (1917), A kuruzsló (1917), A szerető (1918), Petőfi (1921), Az új földesúr (1935), Semmelweis (1939 es 1952), Különös házasság (1951), Déryné(1951), Nyugati övezet (1951), Rokonok (1954), Az élet hídja (1955), Dandin György (1955), Dollárpapa (1956), Két vallomás (1957), A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960), Az utolsó vacsora (1962). – Irod. Gyárfás Miklós: U. (Film Színház Muzsika, 1962. 51. sz.); Hubay Miklós: U. (A megváltó mutatvány, Bp., 1965.)

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Munkács, 1895. nov. 9.–Bp., 1962. jún. 22.): színész. Reáliskoláit Aradon végezte. Egy évig az orvosi egyetem hallgatója volt, majd beiratkozott az Országos Színészegyesület színiiskolájába, ahol 1915-ben kapott oklevelet. 1916-ban vizsgaelőadásával felhívta magára a figyelmet. Először a Modern Színpadon lépett fel, majd 1917-ben a Nemzeti Színház szerződtette. 1918-ban a Magyar Színház tagja volt, 1921-ben a Pódium Kabaréban, 1923-ban a Pesti Kabaréban és a Király Színházban vendégszerepelt. 1923–1948 között a Nemzeti Színház tagja, majd örökös tagja, de fellépett 1928-ban a Vígszínházban, 1945-ben a Művész Színházban és 1948-ban a Madách Színházban is, 1950-től a Madách Színház társ.-ában játszott. Nagy jellemábrázoló tehetségű, sokoldalú művészegyéniség volt. Elegáns fellépés, tiszta beszéd, biztos stílusérzék jellemezte. Harmóniára törekvő belső magatartása révén a szerelmes szerepektől a tragikus hősökig minden alakítása hiteles volt. Temperamentumos komédiázását, az irónia alatt is érezhető emberségét, a tragikomikus helyzetek iránti érzékenységét dicsérték. Később előtérbe került filozofikus mélysége, intellektuális készsége, sőt robbanásokat sejtető feszültségábrázoló ereje is. 1939–40-ben a színészképző iskolák szakfelügyeletét látta el. 1917-től haláláig filmezett is. 1955-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 1953-ban érdemes, 1954-ben kiváló művész lett. F.Sz. Kis kadét (Villányi A.: Attak); Árva László király (Herczeg F.); Kárpáti Abellino (Jókai M.–Hevesi S.: Egy magyar nábob); Dr. Nikodemusz (Vándor K.); Moncrieff Algernon (Wilde: Bunbury); Hamlet (Sh.); Faust (Goethe: Ős Faust); Julius Caesar (Sh.); Prospero (Sh.: A vihar); Alfieri ügyvéd (Miller: Pillantás a hídról); Bánk, Ottó, Biberách (Katona J.: Bánk bán).Uray Tivadar

• Nyugati övezet, 1992, 1951
• Az ember tragédiája, cop. 1998
• A Noszty fiú esete Tóth Marival,
• Tanár úr kérem...,

• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Keresztény magyar közéleti almanach, 3. köt. Erdély. Az I. és II. kötet pótlásaival. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. Pátria ny. 391 o., ()
• Keresztyén Balázs: Kárpátaljai művelődéstörténeti kislexikon. Bp.-Beregszász, Hatodik Síp Alapítvány-Mandátum Kiadó, 2001. 290 o., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• Az új földesúr (r.: Gaál Béla, 1935)
• Nyugati övezet (r.: Várkonyi Zoltán, 1951)
• Cifra nyomorúság | Úri világ (r.: Gertler Viktor, 1938)
• Hotel Kikelet (r.: Gaál Béla, 1937)    
• Tavaszi szonáta (r.: Hegedüs Tibor, 1942)
• Pogányok (r.: Martonffy Emil, 1936)
• Aranyember | Az aranyember (r.: Gaál Béla, 1936)
• 5 óra 40 | Öt óra 40 (r.: Tóth Endre, 1939)
• Különös házasság (r.: Keleti Márton, 1950)
• Én voltam | Én voltam! | Vallomás (r.: Bárdos Artúr, 1936)
• Mária két éjszakája (r.: Balogh Béla, 1940)
• A kuruzsló (r.: Kertész Mihály, 1917)
• A vörös Sámson | Der rote Simson (r.: Kertész Mihály, 1917)
• Szegény gazdagok (r.: Csepreghy Jenő, 1938)
• Tavaszi szerelem (r.: Bolváry Géza, 1921)
• Mindenki mást szeret (r.: Balogh Béla, 1940)
• Két vallomás (r.: Keleti Márton, 1957)
• Dandin György vagy a megcsúfolt férj (r.: Várkonyi Zoltán, 1955)
• Bűvös szék (r.: Gertler Viktor, 1954)
• Razzia (r.: Nádasy László, 1958)
• Elkésett levél (r.: Rodriguez Endre, 1940)
• Alázatosan jelentem (r.: Szemes Mihály, 1960)
• Déryné | Déryné megdicsőül (r.: Kalmár László, 1951)
• Egy szív megáll (r.: Kalmár László, 1942)
• A titokzatos idegen (r.: Somló Endre, 1936)
• Mary Ann (r.: Korda Sándor, 1919)
• Anyák orvosa | Az összeütközés | Semmelweis (r.: Tóth Endre, 1939)    
• A "28-as" | A 28-as (r.: Apáthi Imre, 1943)
• Láz (r.: Gertler Viktor, 1957)
• Segítség örököltem! | Segítség, örököltem! (r.: Székely István, 1937)
• 300000 pengő az utcán | Háromszázezer pengő az utcán | Szerencsegyerek (r.: Balogh Béla, 1937)
• Havi 200 fix (r.: Balogh Béla, 1936)
• Puskák és galambok (r.: Keleti Márton, 1961)
• Petőfi | Petőfi, a nagy költő élete, szerelmei és dicsőséges halála (r.: Deésy Alfréd, 1922)
• Tanár úr kérem … (r.: Mamcserov Frigyes, 1956)    
• A méltóságos kisasszony | Méltóságos kisasszony (r.: Balogh Béla, 1936)
• Egy asszony elindul (r.: Jenei Imre, 1948)
• Se ki, se be (r.: Korda Sándor, 1919)
• Vihar után (r.: Daróczy József, 1944)
• Az utolsó vacsora (r.: Várkonyi Zoltán, 1962)
• Erkel (r.: Keleti Márton, 1952)
• Föltámadott a tenger | Petőfi és Bem (r.: Nádasy László, Ranódy László, 1953)    
• Der Dollarpapa | Dollárpapa (r.: Gertler Viktor, 1956)
• Rokonok (r.: Máriássy Félix, 1954)    
• Az élet hídja (r.: Keleti Márton, 1955)
• Haláltánc (r.: Kalmár László, 1941)
• A leányanya | Semmelweis | Semmelweis (1952) (r.: Bán Frigyes, 1952)    
• A Noszty fiú esete Tóth Marival (r.: Gertler Viktor, 1960)