Törő Imre     ☰ Debrecen 1900.09.28   ☷ Budapest 1993.09.27   |   akadémikus, anatómus, biológus, férfi, orvos, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, hisztológus, patológus
657386
archontológia

Magyar Tudományos Akadémia

levelező tag
1946.07.24 - 1946.12.19

Országgyűlés

képviselő
1963.02.24 - 1967.03.19

Magyar Tudományos Akadémia

rendes tag
1946.12.19 - 1993.09.27
életrajzok

História TT

Alkalmazotti családban született, apja MÁV hivatalnok volt. 1919 és 1921 között a budapesti tudományegyetem tanult, 1926-ban a debreceni Tisza István Tudományegyetemen általános orvosi oklevelet, 1936-ban a fejlődéstan tárgyköréből magántanári képesítést szerzett. 1926-tól 1938-ig a debreceni Tisza István Tudományegyetem, illetve 1939–1947-ben a DOTE Anatómiai-Biológiai Intézetének tanársegéde, egyetemi adjunktusa, majd magántanára, az anatómia nyilvános rendes tanára 1947-1950-ben; az általa megszervezett Biológiai és Fejlődéstani Osztály vezetője 1938-tól 1945-ig, a Szövet- és Fejlődéstani Intézet megbízott igazgatója 1945–1947-ben, majd igazgatója 1950-ig, egyúttal az Orvostudományi Kar dékánja 1948-tól 1949-ig. 1950-ben a fővárosba került, a BOTE illetve a SOTE Szövet- és Fejlődéstani Intézet nyilvános rendes tanára, egyetemi tanára 1952-től 1971-ig és az intézet igazgatója 1950 és 1971 között; közben az egyetem rektora 1961-től 1964-ig. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézet (KOKI) Morfológiai Osztály vezetője 1960-1971-ben, tudományos tanácsadója 1971-től. 1929-1930-ban a berlin-dahlemi Biológiai Intézet Collegium Hungaricum, 1936-tól 1938-ig a New York-i Columbia University Anatómiai Intézet Rockefeller-ösztöndíjas vendégkutatója. 1948 és 1956 között a Magyar Kommunista Párt, majd az MDP tagja. 1963. február 24. és 1967. január 28. között a Hazafias Népfront budapesti listáján megválasztott országgyűlési képviselő és az Elnöki Tanács valamint az Országos Béketanács tagja. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el az úgynevezett retikuloendoteliális rendszer hisztofiziológiája területén. 1946-tól az MTA tagja, 1946. december 19-étől rendes tagja. Az MTA VIII. Osztály vezetőségi tagja, a Morfológiai Bizottság és a Funkcionális Struktúrakutatás Bizottsága elnöke. 1959-től 1966-ig a TIT, 1965 és 1971 között az Országos Népművelési Tanács elnöke volt.

Magyar orvoséletrajzi lexikon, 2004

Törő Imre (Debrecen, 1900. szept. 28. – 1993. szept. 27.) orvos, biológus, egy, tanár, az MTA tagja (lev. 1946, r. 1946). 1919-től a bp.-i, 1921-től a debreceni egy.-en tanult, 1926-ban Debrecenben szerezte meg orvosi oklevelét. 1926-tól a debreceni egy. anatómiai-biológiai int.-ben tanársegéd, 1936-tól a fejlődéstan magántanára, 1938-tól az általa megszervezett biológiai és fejlődéstani oszt. vezetője. 1939-től fizetésnélküli adjunktus, 1945-től az int. mb. igazgatója. 1947–1950-ben az anatómia ny. r., a biológia mb. tanára, az anatómiai-biológiai int. ig.-ja, 1948–1949-ben az orvostud. kar dékánja. 1950–1971-ben a bp.-i orvostud egy.-en tszv. egy. tanár, a szövet- és fejlődéstani int. ig.-ja, 1961–1964-ben az egy. rektora. Egyidejűleg 1960–1971-ben az MTA KOKI morfológiai oszt.-nak a vezetője. 1971-től az int. tud. tanácsadója. 1963–1967-ben országgyűlési képviselő. 1929–1930-ban Berlinben (Collegium Hungaricum), 1936–1938-ban Rockefeller-ösztöndíjjal a New York-i Columbia Egy.-en végzett kutatásokat. Mo.-on a szövettenyésztés egyik meghonosítója. Kidolgozta a fejlődő szívizom kontrakcióinak a humorális szabályozását. Jelentős eredményeket ért el a reticuloendoteliális rendszer hisztofiziológiája területén. Az Acta Morphologica és az Acta Bilologica, a Természettud. Közl. (1957–1968) főszerk., a Term. Vil. szerk. biz. elnöke. – Fm.: Az ember fejlődésének alapvonalai (Debrecen, 1936); Szövettan (Bp., 1948, 5. kiad. 1967); A biológia és az orvostudomány egyes filozófiai problémái (Csaba Gy.-gyel, Ács T.-sal, Bp., 1964); Az ember normális és pathológiás fejlődése (Csaba Gy.-gyel, I–II. köt., Bp., 1964); Biológia (Bp., 1966); Az ember fejlődése és szövettana (Bp., 1968); Huzella Tivadar (Bp., 1973); Ultrastructure of lymphoid organs (társszerzőkkel, Bp., – Philadelphia – Parizs, 1975) – Irod.: T. I. (Sokszemközt tudósokkal, Kardos I. tévésorozata, Bp., 1974); Röchlich P.: T. I. (Acta Biologica, 1993); Csaba Gy.: T. I. (Term. Vil., 1993); Oláh I.: T. I. (M. Tud., 1994).

tudósportál

Az MTA tagja (l.: 1946. júl. 24.; r.: 1946. dec. 19.).

könyvei

róla szóló könyvek

film
filmszereplés
linkek