Harsányi Zsolt     ☰ Korompa 1887.01.27   ☷ Budapest 1943.11.29   |   író, műfordító, publicista, színigazgató, újságíró, forgatókönyvíró, moziigazgató, színházigazgató
657680
Harsányi Zsolt, sárospataki (1048221 | - )
Harsányi Zsolt, sárospataki és kisharsányi (1048222 | - )
Harsányi, Zsolt von (1048223 | - )
Harsányi Zsolt (1048220 | - )
(H.) (1048225 | - )
(hz.) (1048227 | - )
Toll (1048226 | - )
 
életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Harsányi Zsolt (Korompa, 1887. jan. 27. – Bp., 1943. nov. 29.): író, újságíró, műfordító. A kolozsvári egy.-en előbb bölcsészetet, majd jogot hallgatott. Incze Sándorral előbb Kolozsvárott, majd 1910-től Bp.-en Színházi Hét címmel színházi lapot szerk., amely később Színházi Élet címmel jelent meg. 1913-ban Bp.-en a Budapesti Hírlap, aztán a Pesti Hírlap munkatársa, a két világháború között az Új Idők állandó munkatársa. A Magyar Pen Club főtitkára; 1938-ban a Vígszínház ig.-ja. Tagja volt a Kisfaludy (1934) és a Petőfi Társ.-nak. Divatos, technikailag ügyesen megoldott, de tartalmilag elég felszínes életrajzi regényeivel aratott sikereket. Ő írta Paulini Bélával Kodály Háry János c. dalművének szövegét (1926). Színdarabokat, verses műveket is írt. -F. m. A féltékeny költő (versek, Bp., 1920); Az arany holló (r., Bp., 1925); Az üstökös (r., Bp., 1932); Ember küzdj! … (r., Bp., 1932); Ecce homo (r., Bp., 1935); Magyar rapszódia (r., Bp., 1936); Mathias rex (r., Bp., 1937); És mégis mozog a föld (r., Bp., 1937); Magdolna (r., Bp., 1938); Grófkisasszony (vígjáték, Bp., 1939). Élni jó (r., Bp., 1940); Whisky szódával (r., Bp., 1941); A bolond Ásvayné (színmű, 1942); Aranyalma (r., Bp., 1942). – Irod. Bessenyei György: H. Zs. a szórakoztató iparos (Könyvtáros, 1954. 1a. sz.); Harsányi András: Emlékezés H. Zs.-ra (Confessio, 1987).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Harsányi Zsolt(Korompa, 1887. jan. 27.–Bp., 1943. nov. 29.): író, újságíró, műfordító, színházigazgató. Tanulmányait Egerben, Sárospatakon és Kolozsvárott végezte. Egyetemi évei alatt a kolozsvári Előre c. napilap, majd az Újság színikritikusa. Kolozsvárott Incze Sándorral 1910-ben Színházi Hét c. illusztrált hetilapot alapított, melynek sikerét látva néhány hónap múlva a fővárosban is elindították. Harsányi 1910–1913 között a Színházi Hét egyik szerkesztője. Incze későbbi lapjába, a Színházi Életbe is rendszeresen írt, de más lapoknak is szerzője, rovatvezetője lett, mint a Pesti Napló, Bp.-i Hírlap, Pesti Hírlap, Új Idők. A Színpadi Műfordítók szakosztályának vezetője, valamint a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének elnöke és ügyvezető ig.-ja, a Magyar Pen Club főtitkára volt. 1921 ápr.-ától 1922 jan.-jáig a Renaissance Színház műv.-i vez.-jeként dolgozott. 1938-tól haláláig a Vígszínház élén állt. Számos dalát, jelenetét, egyfelvonásosát mutatták be kabarék is. Színműveket írt és fordított. Tagja volt a Kisfaludy és a Petőfi Társaságnak. F.M. Komédiások (Major H. és Kürthy Gy. karikatúrái; Békéscsaba, 1911); Színházi kis lexikon (1918); Shakespeare a Nyújorkban (1918); Mozihumor (1921). Drámái és librettói: Limonádé ezredes (1912); A mozikirály (1913); A szüzek hódolata (1922); Nézze meg az ember! (1926); Háry János (Paulini B.-val, 1926); A zenélő óra (1927); Grófkisasszony (1939); A Bolond Ásvayné (1942). Fordításai: Strindberg: Abu Kászem papucsa (1910); Lehár F.: A cigányprímás (1913); Mozart: Don Juan (1917); Kálmán I.: Marica grófnő (1924); An-Ski: Dybuk (1928); O’Neill: A szőrös majom (1928); Különös közjáték (1929).

könyvei

róla szóló könyvek

film
filmszereplés
linkek