Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Wlassics Gyula, báró (Zalaegerszeg, 1852. márc. 17. – Bp., 1937. márc. 30.): jogász, egyetemi tanár, miniszter, kultúrpolitikus, az MTA tagja (l. 1886; r. 1892; t. 1919). Hazai jogi tanulmányai után külföldön tett tanulmányutat, majd rövid bírósági szolgálat után” az igazságügymin. törvényelőkészítő osztályán dolgozott, 1882-től mint alügyész, 1886 tól mint főügyészhelyettes. 1890 – 95 és 1903 – 06 között bp.-i egy.-i tanár (büntetőjog). 1892-től szabadelvű párti ogy.-i képviselő; az egyházpolitikai törvényjavaslatokkal kapacslatban a polgári házasság mellett foglalt állást. 1895. jan. 15-től 1903. nov. 3-ig vallás- és közoktatásügyi miniszter a Bánffy- és a Széll-kormányban. Minisztersége alatt polgári jellegű reformokat kezdeményezett (nők felvétele a bölcsészeti, gyógyszerészi és orvosi karokra; nyomdai kötelespéldányok beszolgáltatása; Képzőművészeti Ak. alapítása stb.). 1903 – 06 között újból egy.-i tanár. 1906-tól 1935-iga Közigazgatási Bíróság elnöke. 1916-ban báróságot kapott. 1898 – 1901-ben az MTA másodelnöke. 1918-ban a főrendiház, majd 1927-től 1935-ig a felsőház elnöke. 1920-ban MTA nagyjutalmat kapott. 1923-tól tagja volt a hágai választott bíróságnak. – F. m. A bűnkísérlet és a bevégzett bűncselekmény. A tettesség és részesség (I – XII., Bp., 1885 – 87); A hatásköri összeütközések bíróságáról szóló törvényjavaslat (Bp., 1895); Kultúrpolitikai kérdések (Bp., 1909); Az 1867: XII. tc. jogi természete (Bp., 1911); Gróf Andrássy Gyula külpolitikája (Bp., 1913); Az ausztriai közjogi irodalom és Magyarorszdg (Bp., 1916); Semlegesség a világháborúban (Bp., 1917). – Irod. Győrffy János: W. Gy. élet- és jellemrajza (Nagykanizsa, 1896); W. Gy. munkássága (Néptanítók Lapja, 1903. nov. 22. sz.); Molnár Viktor: W. Gy. Élet- és jellemrajzi vázlatok (Bp., 1907); Balogh Jenő: Br. W. Gy. (Magy. Jogi Szle, 1922); Egyed István: W. Gy. (Jogállam, 1932.).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

A bűnkisérlet és bevégzett büncselekmény, a tettesség és részesség tana. A M. Tud. Akadémia által Sztrokay-jutalommal koszorúzott pályamunka. Budapest, 1885–87. Két kötet. (I. k. átdolg, új kiadása. Budapest, 1893.)A büntető novella tervezete. Kritikai tanulmány. Budapest, 1907. (Különny. a Jogtud. Közlönyből. Németül a Pester Lloydban 7–9. sz.)A bűnvádi eljárás alapelvei. Budapest, 1885.A hatásköri összeütközések biróságokról szóló törvényjavaslat. Budapest, 1895.A hatáskör összeütközés ügye. Nagy-Kanizsa, 1880.a jogi és az államtudományok doktora,a jogi és az államtudományok doktora, a M. Tudományos Akadémia igazgató tagja és volt másodelnöke, köz- és váltó-ügyvéd, a m. kir. közigazgatósági Biróság elnöke, a hatásköri biróság elnöke, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetségének és a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának elnöke, nyug. vallás- és közoktatásügyi miniszter, val. b. t. tanácsos, a m. Főrendiház tagja, volt egyetemi tanár, W. Antal, törvényszéki elnök (megh. 1883. jún. 21.) és Berzseny Mária fia, szül. 1852. márcz. 17. Zala-Egerszegen; középiskolai tanulmányait a piaristák nagy-kanizsai, majd budapesti főgymnasiumában, az egyetemieket Budapesten és Bécsben végezte. Közben több európai körútat tett és a magyar történelmi irodalommal foglalkozott. Megszerezvén az ügyvédi diplomát, időközben fogalmazó volt az igazságügyminiszteriumban; 1882. komáromi, később pedig budapesti alügyész lett; ily minőségében is mindig az igazságügyi miniszterium kodifikáló osztályában ködött. Alügyészből miniszteri titkárrá s 1896-ban budapesti helyettes királyi főügyészszé léptették elő. Ekkor kedvencz studiumával a bűntető joggal kezdett foglalkozni, de kiváló tevékenységet fejtett ki a törvényalkotás más terén is. Bár még mindig az igazságügyi miniszterium beosztásában maradt, több ízben mondott vádbeszédeket a sajtóbiróság előtt, a jogászgyűléseknek pedig egyik tevékeny tagja volt. Az igazságügyi miniszteriumban Pauler Tivadar, majd Fabinyi miniszterek megbízásából főleg a bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat megszerkesztésével foglalkozott; ezenkívül a kir. táblai és birói szervezeti törvények előadói tervezetét és egyéb törvénytervezeteket készítette. A Magy. Tudom. Akadémia 1886. máj. 6. levelező tagjának választotta (1892. máj. 5. lett rendes tag, 1901. máj. 10. igazgató tag. Másodelnök volt 1898. máj. 6-tól 1901. máj. 10-ig). 1891-ben egyet. tanárnak nevezték ki. 1892. a csáktornyai kerület szabadelvűpárti programmal országgyűlési képviselővé választotta, hol a Ház igazságügyi és a közigazgatási biróságokról szóló törvényjavaslat tárgyában kiküldött bizottságban nagy tevékenységet fejtett ki; az egyházpolitikai reformok körüli küzdelemben neki kiváló szerep jutott. Az új polgári házasságjogi törvény tárgyalásakor W. beszéde, a polgári házasság védelme, indította a királyt arra, hogy 1895. jan. 15. őt a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslatnak képviselőházi előadóját, a tanári tanszékből a vallás- és közoktatásügyi miniszteri székre hívta meg. 1895. febr. a csáktornyai választókerület másodízben, 1896. harmadízben, 1901-ben pedig negyedízben képviselőjévé választotta; 1905-ben Pécs városa választotta meg és ekkor az alkotmánypárthoz csatlakozott. Három esztendő alatt mintegy 600 állami népiskolát szervezett. Az egyetemi oktatás terén W. Ausztriát és Németország legtöbb államát megelőzte azzal, hogy az egyetemet, illetve a bölcseleti, gyógyszerészi és orvosi szakot a nők előtt megnyitotta, egyúttal az előkészítő oktatás czéljaira három leánygymnasiumi tanfolyam megnyitását is engedélyezte, 1897. az országgyűlés W. javaslatára két millió forintot szavazott meg az egyetemi építkezések czéljaira. A külföldi kulturális intézmények folytonos szemmeltartása, a melynek czéljaira miniszteriumában is külön szervezetet létesített, indította arra, hogy a főleg Angliában nagy eredményeket felmutató Unversity Extension intézményét Magyarország meghonosítsa s így a magasabb tudományos képzettség kincseit a legszélesebb néprétegeknek is hozzáférhetővé tegye. A múzeumok és könyvtárak egységes országos szervezetének megalakítását megindította; a szabadságharcz emlékeit magába foglalt 1848–49-es ereklyemúzeumot kegyeletes megőrzés végett magánkézből állami tulajdonba vette át: úgy ezzel, mint a Münchenből visszaérkezett híres Hunyadi-levéltár anyagával a nemzeti múzeumot gazdagította. Törvényjavaslatot terjesztett az országgyűlés elé, mely szerint a Magyarországon nyomtatott vagy kiadott nyomdatermékekből a nyomtató, illetve kiadó egy-egy köteles példányt tartozik ingyen beszolgáltatni a magyar nemzeti múzeumnak és a m. tud. akadémiának, mely törvényjavaslatot az országgyűlés elfogadta és törvénynyé emelte. A millennium alkalmával tervezett szépművészeti múzeum felállítása mellett W. művészeti programjának fő pontja egy magyar képzőművészeti akadémia megalapítása volt, melynek szervezésében a művészvilág lelkesen támogatta. 1897. a m. tudom. akadémiát a magyar nyelv szótárának átdolgozására szólította fel. A katholikus papság kongruájának és egyéb felekezetek lelkészei fizetésének rendezése végett kimerítő törvényjavaslatot dolgozott ki. 1896. a király a v. b. t. tanácsosi méltóságot adományozta neki, 1897. pedig a vaskoronarend I. osztályával tüntette ki. Az egyházpolitikai reformok törvénybeiktatása alkalmával az ország öt és később ismét öt városa ajánlotta fel neki a díszpolgári oklevelet; 1903. végén a miniszterium vezetésétől felmentetvén, újból elfogadta az egyetemen a büntetőjog tanszékét. 1906. ápr. 30. óta m. kir. Közigazgatási Biróság elnöke, a Lipót-rend nagy keresztese, az Ausztria és Magyarország között fenálló kereskedelmi és vámszerződés választott bizottságának kijelölt elnöke sat.Akadémiai Értesitő 1904.A magyar büntetőjog forrástana. Budapest, 1892. (A nemzetközi büntetőjogi egyesület által kiadott büntetőjogi munkák kötetében, német és franczia nyelven is.)A magyar bűnvádi eljárás törvényjavaslata. Budapest, 1888. (Különnyomat a Budapesti Szemléből. Németül a Zeitschrift für die gesammte Strafrechtswissenschaftban.)A negyedik kanczellár. Bülow beszédeinek kritikai méltatása. Budapest, 1909. (Különny. a Budapesti Szemléből. Francziául a Revue de Hongrieból.)A pénzbűntetés jogi természete. Jogászgyűlési vélemény. Budapest, 1882. (Különny. a Jogtud. Közlönyből.)Az 1867: XII. t.-cz. jogi természete. Budapest, 1911.Birói szervezeti és hatásköri kérdések. Budapest, 1908. (Különny. a Jogállamban.).Budapesti Hirlap 1912. 66. sz.Büntetőjogi jegyzetek, W. előadásai után kiadták Tetétleni Ármin és Vámbéry Rusztem. Budapest, 1902. (Kőnyomat.)Corvina 1911. 3., 1912.Criminalpolitikai feladatok. Budapest, 1908. (Különnyomat a Jogállamból. Francziául: a Bulletin de l'union international du droit penalban)Deák Ferencz. Budapest, 1912. (M. Könyvtár 663–664.)Deák Ferencz munkáiból. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Budapest, 1906. Két kötet. (Magyar Remekírók 18., 19.)Déva és Vidéke, a Főv. Lapok után 1895. 26. sz. (Önéletrajzi adatok).Elnöki megnyitó beszédei a múzeumok és könyvtárak országos szövetségének közgyülésein születésének hatvanadik évfordulójára. Kiadta a múzeumok és könyvtárak orsz. tanácsa és orsz. főfelügyelősége. Budapest, 1812. (Temesvár, 1904. okt. 29., Bpest, 1906. máj. 24., Pécs, 1907. jún. 29., Szombathely, 1908. okt. 11., Nagyenyed, 1909. szept. 26., Szeged, 1910. szept. 27., Nagyvárad, 1911. okt. 8. Más kiadás: Sajtó alá rendezte és bevezetést írt hozzá Ferenczi Zoltán. Olcsó Könyvtár 1672–1675.)Fayer Gyula. Tíz év az országgyűlés történetéből. Bevezeti: A sürgősségi rendszabályokhoz. Budapest, 1908.Győrffy János, W. J. Élet- és jellemrajz. Nagy-Kanizsa, 1896.Hazánk és a büntetőjog fejlődése. Történeti tanulmány. Budapest, 1905. (Különny. a Jogállamból. Francziául a Bulletin du VII. Congrés penitentiaire internationalból.)Irodalomtörténeti Közlemények 1898. 124. l.Jogerő a közigazgatási intézkedések területén. Budapest, 1910. (Különny. a Jogállamból).Kiszlingstein Könyvészete.Kulturpolitikai kérdések. Budapest, (1909.)M. Könyvészet 1905., 1908.Molnár Viktor, W. Gy. Életrajza. Bpest, 1907.Munkái:Ország-Világ 1895. 3. sz. arczk.Pallas Nagy Lexikona XVI. 1065. l., XVIII. 814. l.Petrik, M. Könyvészet 1886–1900.Reformjavaslat a közigazgatási biráskodásról. Budapest, 1912. (Különny. a Jogáll. 1911. jubiláris füzetéből.)Sturm Albert, Országgyülési Almanach. Bpest, 1901. 395. l.Sturm-féle Országgyűlési Almanach 1910–1912. Bpest, 66. l.Szorgalmas munkatársa volt a Budapesti Szemlének, hova az utóbbi időben több essayt írt, köztük id. gróf Andrássy Gyuláról, Plenerről, a 67. XII. t.-cz. jogi természetéről. Nagy föltünést keltett Deák Ferencz beszédeihez előszóként írott tanulmánya. Czikkeit és egyéb munkálatait 1868-tól felsorolják az Akadémiai Almanachnak 1887–1912. évfolyamai.szül. 1852. márcz. 17. Zala-Egerszegen;Takáts Sándor, A budapesti piarista kollegium története. Bpest, 1895. 418. l.Vasárnapi Ujság 1895. 3. sz. arczk., 1896. 16. sz. arczk. 1912. 12. sz. arczk. 20. sz.Vasvármegye 1895. 20. sz. (Naplótöredék.)Wlassics Gyula

tudósportál

Az MTA tagja (l.: 1886. máj. 6.; r.: 1892. máj. 5.; ig.: 1901. máj. 10.; t.: 1919. okt. 23.).

• A pénzbüntetés jogi természete és a Magyar Büntetőtörvény 53. szakasza, 1882
• A bűnvádi eljárás alapelvei, 1885
• A bűnkísérlet és bevégzett bűncselekmény, 1885-1887
• A tettesség és részesség tana, 1893
• A magyar királyi kormány nevében Dr. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi magyar királyi minister tisztelettel meghivja ... a Magyar Királyi Országos Iparművészeti Muzeum- és Iskolának a ... 1896. évi október hó 25-én tartandó felavatására, 1896
• A magyar királyi kormány nevében Dr. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi magyar királyi minister tisztelettel meghivja ... Pannonhalmán felállitandó emlékmű alapkövének 1896. évi augusztus hó 26-án leendő ünnepélyes letételére, 1896
• 256. körlevél. Nagytiszteletű prespyterium!, 1899
• Az Országos Középiskolai Tanáregysület Választmányának Dr. Wlassics Gyula v. b. t. t., vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr, ... nagyméltóságához intézett fölterjesztése a középiskolai tanárság anyagi helyzetének javitása ügyében, 1899
• Meghivó Dr. Vaszary Kolos, bibornok herczegprimás ... díszvédnöksége és Dr. Wlassics Gyula, ... védnöksége alatt álló Mária-Remete-Boldogasszony-Kápolna-Egylet által 1902. junius hó 8-án, vasárnap rendezendő ünnepélyre, 1902
• Nagyméltóságu Dr. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minister Urnak Budapesten. Hódolatteljes előterjesztése a nagyváradi kir. kath. jogakadémia Tanári karának a tisztviselői fizetéseket szabályozó törvényjavaslat tárgyában, 1903
• Nagyméltóságu Dr Wlassics Gyula v. b. t. t., vallás- és közokt. m. kir. minister Urhoz. A budapesti kir. m. tud. egyetem Tanácsának ... előterjesztése, 1903
• A Csáktornyai választókerület tisztelt választóihoz, 1904
• Uspomena Zrinyi Miklósa, 1904
• Deák Ferenc munkáiból, 1906
• Bírói szervezeti és hatásköri kérdések, 1908
• Bírói szervezeti és hatásköri kérdések, 1908
• Une nouvelle loi constitutionelle en Hongrie, 1908
• Le quatrième chancelier, 1909
• Jogerő a közigazgatási intézkedések területén, 1910
• Az 1867: XII. t.-cz. jogi természete, 1911
• Deák Ferencz, [1912]
• Reformjavaslat a közigazgatási biráskodásról, 1912
• Wlassics Gyula elnöki megnyitó beszédei a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Szövetségének közgyűlésein, 1912
• Wlassics Gyula elnöki megnyitó beszédei a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Szövetségének közgyűlésein, 1912
• Elöljáró beszéd a büntetőjogi reformhoz, 1913
• Gróf Andrássy Gyula külpolitikája, 1913
• Muzeumok és könyvtárak, 1913
• Perjogi alapelvek a közigazgatási biráskodásban, 1913
• A német világpolitika és Bülow, 1914
• Önkormányzat és felügyeleti jog, 1914
• A hadifogoly és a nemzetközi jog, 1915
• A német világpolitika, 1915
• Le prince de Bülow et la politique mondiale allemande, 1915
• Az ausztriai közjogi irodalom és Magyarország, 1916
• Évnyitó elmélkedések, 1916
• A koronázási hitlevél jogi természete és az uj hitlevél, 1917
• A semlegesség a világháborúban, 1917
• Az udvartartás jogi természete, 1917
• A tízéves hatásköri bíróság, 1918
• L'integrité territoriale de la Hongrie et la Société des Nations, 1919
• L'integrité territoriale de la Hongrie et la Société des Nations, 1919
• A kisebbségi védelem anyagi és alaki joga, 1922
• The right of self-determination, the protection of the national minorities: reply given in 1919 to the questions of the Central Organisation for Durable Peace, 1922
• Deák Ferenc, 1923
• A kisebbségi jogok védelmének kézikönyve, 1925
• Wlassics Gyula báró Székfoglaló beszéde a Felsőháznak ... ülésében, 1927
• Csengery Antal hátrhagyott iratai és feljegyzései, 1928
• Le rappel du juge roumain du Tribunal arbitral mixte Roumano - Hongrois, 1928
• A kisebbségi jogok védelmének kézikönyve ..., [1934]
• A kisebbségi jogok védelme, 2006

• A m[agyar] kir[ályi] belügyminiszter által igazolt nemesek 1867-1937. Szerk. és kiadta Gerő József. Bp., 1938. Kovács és Szegedi ny. 406 o., ()
• A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny. 1151 o., ()
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003. 3 db., ()
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904., ()
• A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. Bp., 1905. Révai és Salamon ny. XV, 288 o., ill., ()
• Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992. 486 [1] o.; 5. bőv. jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 2004. 549 o., ()
• Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999. 5 db., ()
• Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932]. 615 o., ill., ()
• Jónás Károly-Villám Judit: A magyar országgyűlés elnökei 1848-2002. Bp., Argumentum Kiadó, 2002. 545 o., ill., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-. 9 db., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929. 511 o., ill., ()
• Nagy Iván családtörténeti értesítő, 1-3.; szerk. Komáromy András, Pettkó Béla; szerzői, Bp., 1899-1901, ()
• Országgyűlési almanach / Sturm–féle országgyűlési almanach; szerk. Sturm Albert et al.; Bp., 1886-1940, ()
• Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010. 2 db, 545, 473 o., ill., DVD-melléklet, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941. 556 [3] o., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• T. Kiss Tamás: [Kulturális] miniszterek 1848 és 1993 közötti időszakban. = A magyarországi kulturális minisztériumokról (1867-1993). Bp., Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány, 1993. 473-543 o., ill., ()
• Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973. [8] 383 o. (Südosteuropäische Arbeiten 70.), ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Újpesti életrajzi lexikon. Összeáll. Kadlecovits Géza. Bp., Újpesti Városvédő Egyesület, 1998. 108 o., ill., ()
• Újpest lexikon. Szerk. biz. elnöke Sipos Lajos, főszerk. Hirmann László. Újpest, Újpest Önkormányzata-Kossuth Kiadó, 2002. 623 o., ()
• Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005. 287 o., ()
• Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994. 220 o., ()

• MFI 139 (r.: , 1926)