Orbók Attila     ☰ Pozsony 1887.09.17   ☷ Budapest 1964.10.05   |   író, műfordító, újságíró
658183
dr. Orbók Attila (1048951 | - )
Orbók Attila, kökösi (1048952 | - )
Orbók Attila (1048950 | - )
 
életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Orbók Attila (Pozsony, 1887. szept. 17. – Bp., 1964. okt. 5.): író, újságíró. ~ Mór fia, ~ Loránd testvére. Jogi doktorátust a kolozsvári egy.-en szerzett, közben Münchenben élt, majd Párizsban a Sorbonne hallgatója. 1912-től az I. világháború kitöréséig a Magyarország c. bp.-i napilap párizsi tudósítója volt. 1918-ban a berni m. követség sajtóattaséja. 1920 – 22-ben Bihar vm.-ben pártonkívüli programmal ngy.-i képviselő; 1927-től mint külső munkatárs dolgozott napilapoknak és szépirodalmi folyóiratoknak. 1933-tól a Függetlenség c. napilap munkatársa, a külpolitikai rovat vezetője lett. 1945 után a Kisgazda Párt tagja volt, a sajtóosztályon dolgozott, majd részt vett a Regényújság szerkesztésében. Számos kabarétréfát, színdarabot, filmforgatókönyvet írt. – F. m. A tünemény (színmű, bem. Renaissance Színház, Bp., 1922, játszották még Párizsban, Berlinben, Londonban, az USA-ban filmet csináltak belőle); Párizs élete (Bp., 1927); Erdély mosolya (anekdotagyűjtemény, Bp., 1940); Hotel központi fűtés nélkül (r., Bp., 1940); Bársonyszék (novellák, Bp., 1943); Az isten kertje (r., Bp., 1944); Tom Sawyers Abenteuer (vígjáték, Király Dezsővel, bem. Hebbeltheater, Berlin, NSZK, 1959): Tom Sawyer megszökik (televíziós játék, bem. 1959; Tom Sawyer közbelép címmel a Színjátszók Könyvtárában, Bp., 1961).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Orbók Attila(Pozsony, 1887. szept. 17.–Bp., 1964. okt. 5.): író, újságíró. Jogi doktorátust szerzett. 1910-ben Bp.-en újságíró lett. 1912–1914 között Párizsból tudósított. 1919-ben Bernben sajtóattaséként dolgozott. 1920–22-ben nemzetgyűlési képviselő, majd 1923-tól ismét újságíróként tevékenykedett. Számos regényt, színdarabot, filmet, kabarétréfát írt. Több színművet fordított. Darabjai: A tünemény (1922); Fiacskám (1928); A népbiztos (1930); A bécsi menyasszony (Lakatos L.-val, 1931); A néma ember (1931); Boldogasszony dervise (Békeffi L.-val, 1934); A kapu előtt (1938); A királynő csókja (zene: Fényes Sz., 1943); Tom Sawyer közbelép (Király D.-vel, 1961). Fordításai: Cocteau: Az írógép (1940 körül); Jonson: A szótlan asszony (1961); Synge: A nyugati világ kóklerje (1963).

könyvei

róla szóló könyvek

film
linkek