Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Hubay Jenő (Pest, 1858. szept. 15. – Bp., 1937. márc. 12.): hegedűművész, pedagógus és zeneszerző, az MTA t. tagja (1921). Huber Károly hegedűművész fia. Atyja, majd Berlinben Joachim József tanítványa. 1878-ban Párizsban a Pasdeloup-hangversenyeken aratott sikereket. Barátságot kötött Vieuxtemps-al. 1882-ben a brüsszeli konzervatórium vezető hegedűtanára. 1886-ban hazatért és elfoglalta a Zeneak. hegedű-tanszékét. Ezt rövidesen mesterisk.-vá fejlesztette, melyet külföldi tanítványok is nagy számban keresték fel. 1919–34-ben a Zeneak. ig.-ja (1920-tól főig.-ja). Lemondása után a Zeneak. tiszteletbeli örökös elnöke, de a hegedűtanfolyamot továbbra is vezette. 1886-ban Popper Dáviddal vonósnégyes-együttest alapított, ez 1903-ig működött, külföldön is gyakran vendégszerepeltek. Korának legnagyobb előadóművész egyéniségei közé tartozott, a Vieuxtemps, Joachim és Wieniawsky által képviselt romantikus hegedűvirtuóz-nemzedék közvetlen örököse volt. Haláláig a m. zenei élet hivatalos vezetője. Nagy tehetségű virtuóz, kiváló nevelő, a m. hegedűisk. megalapítója. Tanítványai közt voltak Szigeti József, Telmányi Emil, Geyer Stefi, Zathureczky Ede, Vecsey Ferenc stb. Mint zeneszerző a 19. sz.-i romantikus magyaros hagyományt francia stílussal (Massenet, Vieuxtemps) párosította. – F. m. operák (Alienor, 1891; Cremonai hegedűs, 1894; Falu rossza, 1896; Lavotta szerelme, 1906; Karenina Anna, 1923; Álarc, 1929); szimfóniák (B-dúr 1885; c-moll 1915; a Dante- és a Petőfi-szimfónia, 1921, ill. 1923), 4 hegedűverseny, Csárdajelenetek (hegedűzongora, ill. hegedű-zenekar), hegedűdarabok és etüdök. – Irod. Haraszti Emil: H. J. élete és munkái (Bp., 1913); Haraszti Emil: H. J. és a magyar zenedráma (Zenei Szle, 1918. 1. sz.); Isoz Kálmán: H. J. (Zeneműv. Főisk. évkve, 1936–37); A Zene H. száma (1937. 10. sz.); Ráth-Véghné Zipernovszky Mária: H. J. hegedűtanítási módszere (Bp., 1942); Fábián Imre: H. J. emlékezete (Muzsika, 1958. 9.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Hubay Jenő; Huber(Pest, 1858. szept. 15.–Bp., 1937. márc. 12.): zeneszerző, hegedűművész, pedagógus. Zenei tanulmányait apja irányításával kezdte, majd Gobbi Alajosnál folytatta. Első sikereit hegedűművészként aratta, 1873–1876 között Jõachim József tanítványa volt Berlinben. Zeneszerzés tanulmányait Volkmann Róbertnél végezte. 1894. nov.-ben az Operaház bemutatta A cremonai hegedűs c. dalművét, amely rövid idő alatt világsikert ért el, 1897-ben New Yorkban is bemutatták. Az I. világháború kitörése hosszú időre megszakította előadóművészi karrierjét, idejének nagy részét a komponálásnak szentelte. Az 1919–1920-as tanévtől nevezték ki a Zak ig.-jává, és ebben a tisztségben a Tanácsköztársaság 3 tagú zenei direktóriuma ellen (Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő) lépett fel. 1923-ban az Operaház bemutatta az Anna Kareninát, amely A cremonai hegedűs után a legnagyobb sikert megért operája lett. Operái: Alienor (1891); A cremonai hegedűs (1894); A falu rossza (1896); Moharózsa (1903); Lavotta szerelme (1906); Anna Karenina (1923); Az álarc (1931); A milói Vénusz (1935). Táncjátékai: Az önző óriás (1936); Csárdajelenet (1936).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

A m. kir. operaházban színre került Alienor cz. drámai operája. Akadémiai tanártársával, Popper Dáviddal megalapítá vonósnégyes társulatát. Legújabb operáit: A kremonai hegedűst 1894. nov. 10. és A falu rosszát 1896. márczius 20. adták először a budapesti operában.Czikkei a M. Salonban (VI. 1886–87. Zichy Géza grófról); a Fővárosi Lapokban (1888. Petőfi befolyása a magyar zenére; átvette a Petőfi Muzeum és az Erdélyi Hiradó 155. sz.); a M. Hirlapban (1891. 276. sz. Hogyan ismerkedtem meg Massenettel.)hegedűművész és zeneszerző,hegedűművész és zeneszerző, Huber Károly, a nemzeti szinház karnagyának ifjabbik fia, szül. 1858-ban Budapesten; atyjától tanult és már 11 éves korában magára vonta a zenevilág figyelmét. 1871-ben Berlinbe ment és ott négy évig képezte magát Joachim József vezetése alatt. 1876. részt vett az első szegedi országos dal- és zeneünnepély nagy hangversenyében. 1878. indult el európai körutjára; a magyar közoktatásügyi miniszterium támogatása mellett és Liszt Ferencz ajánlóleveleivel Párisba ment, hogy Vieuxtempst keresse fel. Az 1880. tavaszt Londonban töltötte. Ugyanazon év nyarán Algeriába utazott a haldokló Vieuxtemps óhajtására, ki zenei hagyatékának rendezését és kiadását is ő reá bizta. 1881-ben a belga király őt nevezte ki a brüsseli conservatorium hegedű-tanárává. Ez időben 33-nál több zeneműve jelent meg. Atyja halála után 1885-ben a budapesti zeneakadémia tanárának hivták meg. Ugyanez évben a nemzeti zenedében is elfogadta a legfelsőbb hegedűkiművelési tanári széket. 1894-ben elvette Czebrián Róza grófnőt, ki több szöveget írt férje szerzeményeihez.Hubay JenőM. Könyvészet 1891.Ország-Világ 1886. 17. sz. arczk. (Szokolay Kornél.)Pallas Nagy Lexikona IX. 436. l.szül. 1858-ban Budapesten

tudósportál

Négyéves korától kezdve apjától, Huber Károly (1828–1885) zeneszerző-hegedűművésztől, majd Gobbi Alajostól tanult zenét. A Nemzeti Zenede növendéke, Berlinben Joachim József (1873–1876), Bp.-en R. Volkmann tanítványa (1876–1878). Az MTA tagja (t.: 1921. máj. 8.).

• Alienor, 1891
• A cremónai hegedűs, 1894
• A falu rossza, 1896
• Moosröschen, [1903?]
• Moharózsa, 1903
• Lavotha János szerelme, 1906
• Lápvirág, 1908
• Der Dorflump, [192?]
• Izsépfalvi és keveházi Lavotta János halálának századik évfordulójára, [1920]
• Anna Karenina, 1922
• A Petőfi centenárium zenei ünnepe, 1923
• A Petőfi centenárium zenei ünnepe, 1923
• Ferrari Albertina hangversenye Budapesten, 1923
• Karenina Anna, 1923
• A Magyar Tudományos Akadémia hatása zeneművészetünk fejlődésére, 1927
• The Zephyr, [1929]
• Petőfi-szimfónia, 1930
• Az álarc, [1931]
• Die Maske, [1931]
• A milói Vénusz, [1935]
• Az önző óriás, [1936]
• Liszt a miénk!, [1936]
• Az önző óriás, 1936
• Az önző óriás, 1936
• Az önző óriás, 1936
• Az önző óriás, 1936
• Csárdajelenet, 1936
• Csárdajelenet, 1936
• Csárdajelenet, 1936
• Csárdajelenet, 1936
• Csárdajelenet, 1936
• Csárdajelenet, 1936
• Liszt Ferenc, [1936 után]
• Gipsy fantasia, 1990
• Imre Magyari Jr. and his gipsy band, 1991
• Hungarian gypsy concert music, 1992
• Budapest at night, 1996
• Hejre Kati!, 1996
• Playng with the trumpet, 1996
• Works for violin and piano, 1997
• Works for violin and piano, 1999
• Cigányzene felsőfokon, 2000
• Works for violin and piano, 2000
• Kalocsa Helyőrség Fúvószenekara, 2000 [2010]
• From the past of the Music Academy, 2001
• Violin concertos, 2001
• Works for violin and piano, 2001
• 32 etudes, 2002
• Csárdás rapszódia, 2002
• Works for violin and piano, 2002
• Hullámzó Balaton tetején, 2003
• Works for violin and piano, 2003
• Barcarolle, [2004]
• Nocturne, [2004]
• Preghiera, [2004]
• Seguidillas, [2004]
• Walzer-Paraphrase, [2004]
• Térzene, 2004
• Works for violin and piano, 2004
• 24 matinées, 2005
• Violinkonzert e-Moll, 2005
• Works for violin and piano, 2005
• Gyertek ide budapesti cigányok, 2006
• Songs, 2006
• Magyar hegedűművészek a 20. század első felében, 2007
• Hegedű-zongora művek XI., 2008
• Works for violin and piano, 2009
• Works for violin and piano, 2009
• Viola concerto, 2010
• Meisterstücke für Violine und Klavier I., 2011
• 8 capriccios, cop. 1950
• 8 capriccios, cop. 1950
• Scènes de la Csárda, [s. a.]
• Csárdajelenet 1-2., s.a.
• Csillagtalan sötét éjjel, s.a.
• La Grange ária, s.a.
• La Grange ária, s.a.
• 13. Caprice,
• 1. Symphonia,
• 2. Symphonia,
• 3 kuruc nóta,
• 6 Stücke,
• A 4 Illényi koncertje,
• A cremonai hegedűs,
• A cremonai hegedűs,
• A cremonai hegedűs,
• [A faluban] utcahosszat ...,
• A falu rossza,
• A falu rossza,
• A falu rossza,
• A falu rossza,
• Alienor,
• Alienor,
• A milói Vénusz,
• Ara Pacis,
• Auf Silberschwingen,
• Az álarc,
• Az önző óriás,
• Az önző óriás,
• Azt mondják,
• Berceuse,
• Biedermeier suite,
• Biedermeyer-Suite,
• Biedermeyer-Suite,
• Blumenleben,
• Blumenleben,
• Blumenleben,
• Blumenleben,
• Boldogtalan voltam,
• Borzáné Marcsája,
• Borzáné Marcsája,
• Borzáné Marcsája,
• CD 3.,
• Concerto per vla.,
• Concertstück,
• Conerto per vla.,
• Crépuscule,
• Csárdajelenet,
• Dal,
• Dalok,
• Dalok,
• Dalok,
• Dalok,
• Dalok,
• Dalok,
• Dante-Sinfonie,
• Dante-Sinfonie,
• Disc A,
• Elmondanám,
• Eredj, ha tudsz ...,
• Geigenmacher von Cremona,
• Gipsy fantasia,
• Hubay Jenő hagyatéka,
• Ihr hütet den Blich...,
• Karácsonyi ének,
• Karenina Anna,
• Kedvesem,
• Két dal,
• Kórusok,
• Lavalla szerelme,
• Lavalla szerelme,
• Liebestraum,
• Mazurka No.1,
• Megtérés,
• Minek is van szerelem a világon,
• Minek turbékoltok,
• Minek turbékoltok,
• Minek turbékoltok...,
• Moharózsa,
• Moharózsa,
• Ó miért oly későn,
• Petőfi-szimfónia,
• Polichinelle,
• Sóhajtás,
• Suite,
• Suite le roi de Lahra,
• Szeptember végén,
• "Szeretném itt hagyni",
• Szeretném itthagyni,
• Tele van az orgonafa,
• Vágy,
• Valse,
• Valse oublièe,
• "Walzer-Paraphrase",

• A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny. 1151 o., ()
• A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936. 632 o., ill., ()
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003. 3 db., ()
• A Petőfi-Társaság ötven esztendeje 1876-1926. Fel. szerk. Sas Ede. Szerk. biz. Császár Elemér, Lampérth Géza, Petri Mór. Bp., Petőfi-Társaság, 1926. 235 o., ()
• Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985. 3 db., ()
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918. 2 db. 640, 753 o., ()
• Frideczky Frigyes: Magyar zeneszerzők. [Bp.], Athenaeum 2000 Kiadó, 2000. 204 o. (Lyceum könyvek), ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932]. 615 o., ill., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986. 390, [1] o., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926. VI, 880 o.; Bp., Kassák Kiadó, 1994., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999. 240 [8] o. (A Tisza Hangja No. 17.), ()
• Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929. 511 o., ill., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930. 640 o., 82 t. ill.A magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930. 640 o., 82 t. ill., ()
• Nógrád vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp., Országos Monografia Társaság, [1911]. XI, 748 o. (Magyarország vármegyéi), ()
• Országgyűlési almanach / Sturm–féle országgyűlési almanach; szerk. Sturm Albert et al.; Bp., 1886-1940, ()
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerk. dr. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. Bp., Zeneműkiadó Vállalat, 1965. 3 db, 687, 726, 767 o., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933. 18+2 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Világlexikon. A tudás egyeteme. Bp., Enciklopédia, 1925. 982 o.; 2. átdolg., bőv. kiad. 1927. 575 o., 50 t., 14 térkép, ()
• Zenei lexikon. Szerk. Szabolcsi Bence, Tóth Aladár. Bp., 1930-1931. Győző A. ny. 2 db., ()

• Hubay Jenő: Magyar ábránd (r.: , 1935)
• Debreceni Déri múzeum avatása (r.: , 1930)
• Halló Budapest! | Halló, Budapest (r.: ifj. Vajda László, 1935)
• MFI 106 (r.: , 1926)
• MFI 682 (r.: , 1937)