Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Bencze Ferenc (Nagyvárad, 1924. okt. 4. – Bp., 1990. szept. 7.): színész, Balázs Béla-díjas (1985). Pályáját 1945-ben mint táncos és kórista kezdte a nagyváradi Áll. Színház társulatánál. 1958-ban átszerződött a kolozsvári Áll. Magyar Színházhoz. Filmpályafutását L. Ciulei indította el, aki a Rebreanu: Akasztottak erdeje c. regényéből forgatott filmben rábízta az őrmester szerepét. A m. filmgyártással vendégszereplőként került kapcsolatba. 1971-ben Bacsó Péter Kitörés c. filmjében szerepelt. 1977-ben Mo.-ra települt. A MAFILM színésztársulatának lett a tagja. 1984-ben a Veszprémi Petőfi Színház szerződtette. Itt kapott szerepei: Házmester (De Filippo: Vannak még kísértetek); Komoróczi (Barta Lajos: Szerelem); Bourevar (Achard: A bolond lány). A kairói filmfesztiválon elnyerte a legjobb férfi alakítás díját (1978). -Aktív sportoló volt (labdarúgó, asztali teniszező, kosárlabdázó, 1949-50-ben hivatásos labdarúgó). -I. f. Kitörés (1971); Forró vizet a kopaszra (1972); Makra (1972); Plusz mínusz egy nap (1972); A színész és a vadak (I-II, román, 1975); Az ötödik pecsét (1976); Kihajolni veszélyes (1977); A nagyenyedi két fűzfa (televízió, 1978); Egyszeregy (1978); Hívójel (tv, 1979); A mérkőzés (1980); Jegor Bulicsov és a többiek (tv, 1980); Faustus doktor boldogságos pokoljárása (tv, I-IX., 1982); Macbeth (tv 1982); Elő holttest (tv 1983); Sortűz egy fekete bivalyért (1984); Mata Hari (angol, 1985); Holnapra a világ (tv, 1989).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Bencze Ferenc* Javítva Benczéné Rácz Judit közlése alapján [2008.06.09.] (Nagyvárad, 1924. okt.* 4.–Bp., 1990. szept. 6.): színész. Pályáját szülővárosában kezdte 1945-ben, Szabó Ernő felfedezettjeként. Főként operettekben, népszínművekben, középfajú drámákban játszott kisebb-nagyobb szerepeket. 1968-ban átszerződött Kolozsvárra, és Erdély egyik legismertebb, legnépszerűbb karakterszínésze lett. Népszerűsége tovább növekedett mo.-i áttelepülése után. Gyakran szerepelt játékfilmekben. Ösztönös tehetség volt, akit fizikai adottságai, különös, groteszk vonásai predesztináltak a vígjátéki szerepekre. F.Sz. Komoróczy (Barta L.: Szerelem); Rekedthangú (Visnyevszkij: Optimista tragédia); Tigris Brown (Brecht–Weill: Koldusopera); Nicia (Machiavelli: Mandragora); Beaurevers (Achard: A bolond lány); Bojnik (Tersánszky J. J.: Kakuk Marci); Harold (Shaffer: Játék a sötétben); Pincér (Bálint T.: Sánta angyalok utcája).

Veszprém megyei életrajzi lexikon

BENCZE FerencI.: MSzL – Poór. – RÚL II. köt. – ÚMÉL I. köt. – Varga.( Nagyvárad, 1924. november 4. - Budapest, 1990. szeptember 6. )Szabó Ernő felfedezettjeként először, 1945-ben a Nagyváradon kezdte pályafutását. 1958 és 1977 között tagja a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak. Áttelepült Magyarországra, először a Mafilm társulatnál, 1985-től 1988-ig a Veszprémi Petőfi Színház társulatának tagja volt. Különösen groteszk vonásai jellemszerepekre tették alkalmassá. Drámai jellemábrázoló ereje, eszköztelen játéka és sajátos humora filmszerepekben is érvényesült. 1985-ben Balázs Béla-díjat kapott. Sírja Budapesten, a Rákospalotai temetőben.színművész

• A másik ember, 1993, 1987
• Angyal szállt le Babilonba,
• Bábel tornya,
• Forró vizet a kopaszra!,

• Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? Akik a magyar filmeket csinálják. Főszerk. Dr. Papp Sándor. Szerk. Karsai Kulcsár István. Bp., 1983. 399 o., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. 667 o., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Új filmlexikon. Főszerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1971-1973. 2 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Veszprém megyei színházművészeti lexikon. Szerk. Poór Ferenc. Veszprémi Petőfi Színház, Veszprém, 2008. 230 o., ()

• Kitörés (r.: Bacsó Péter, 1970)
• Moziklip | Varázsmenet (r.: Tímár Péter, 1987)
• Hanyatt-homlok (r.: Révész György, 1983)
• Mese habbal (r.: Bácskai Lauró István, 1979)
• Boróka úr szorongásai | Forró vizet a kopaszra! (r.: Bacsó Péter, 1972)
• Jób lázadása (r.: Gyöngyössy Imre, Kabay Barna, 1983)
• A mérkőzés (r.: Kósa Ferenc, 1981)
• A másik ember (r.: Kósa Ferenc, 1987)
• A kedves szomszéd | Rézeleje (r.: Kézdi-Kovács Zsolt, 1979)
• Egyszeregy (r.: Kardos Ferenc, 1978)
• Koportos (r.: Gyarmathy Lívia, 1979)
• K. O. (r.: Rényi Tamás, 1977)
• A trombitás (r.: Rózsa János, 1978)
• Plusz-mínusz egy nap (r.: Fábri Zoltán, 1972)
• Kojak Budapesten (r.: Szalkai Sándor, 1980)
• Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét …? (r.: Szász Péter, 1979)
• Gyerekrablás a Kakas utcában | Gyerekrablás a Palánk utcában (r.: Mihályfy Sándor, 1985)
• Makra (r.: Rényi Tamás, 1972)
• Sortűz egy fekete bivalyért (r.: Szabó László, 1984)
• Az ötödik pecsét (r.: Fábri Zoltán, 1976)
• Egy kis hely a nap alatt | Eroica! Eroica! (r.: Szász Péter, 1973)
• Kihajolni veszélyes | Tartályvonat Pest felől (r.: Zsombolyai János, 1977)
• Az erőd (r.: Szinetár Miklós, 1978)    
• Anyahajó | Olyan, mint otthon (r.: Mészáros Márta, 1978)
• Hetedik féldeci | Kinek a törvénye? (r.: Szőnyi G. Sándor, 1978)
• Potyautasok (r.: Sőth Sándor, 1989)
• Dzsungel | Haladék (r.: Fazekas Lajos, 1980)
• Hajdúk (r.: Kardos Ferenc, 1974)
• Klapka légió (r.: Hajdufy Miklós, 1983)
• Kismaszat és a gézengúzok (r.: Markos Miklós, 1984)
• Elcserélt szerelem (r.: Szalkai Sándor, 1983)