Koós Iván     ☰ Budapest 1927.03.26   ☷ Budapest 1999.10.15   |   díszlettervező, festőművész, művészeti vezető, bábtervező, báb- és díszlettervező, bábtervező és díszlettervező
658924
életrajzok

Kortárs magyar művészeti lexikon, 2001

1949: Magyar Képzőművészeti Főiskola, festőművész diploma, mesterei: Kmetty János, Szőnyi István. Európa szinte minden országában, Amerikában, Kínában, Indiában szerepelt bábjátékaival. 1958: Nemzetközi Bábfesztivál, Bukarest; 1962: A császár új ruhája, képzőművészeti diploma; Nemzetközi bábfesztivál, Varsó; 1963: Kaland a Vénuszon, báb-díszlet, nívódíj; 1967, 1975: Jászai-díj; 1979: Nemzetközi Szcenikai Quadriennálé ezüstérme, Prága; 1981: érdemes művész; 1999: Kossuth-díj. 1953-1960 között az Építőipari és Műszaki Egyetem rajz tanszékén tanársegéd volt. 1954-ben az Auróra bábegyüttes alapító tagja volt. 1960-1993 között az Állami Bábszínház báb- és díszlettervezőjeként dolgozott. 1994-1995-ben a Budapest Bábszínház igazgatója, majd 1995-1999 között művészeti vezetője, vezető báb- és díszlettervezője volt, a Magyar Képzőművészeti Főiskola, majd Egyetem tanára volt, közben a Filmművészeti Főiskolán is tanított. Nagykovácsiban élt. A bábművészet nemzetközileg ismert, jelentős hazai képviselője volt. Sajátos művészete olyan szinte önálló műfaj, amely a képzőművészet, a színház és a szorosan vett bábművészet határain is túlmutat. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatott tanulmányai közben kezdte el foglalkoztatni a képmezőn ábrázolt mozgó forma és az alkotott forma valós mozgásának viszonyrendszere, a statikus műtárgy mozgatással történő életre keltésének lehetősége. Ebben az időszakban a marionett figurák speciális mozgathatóságában találta meg azt a technikát, amely az illuzionisztikus mozgásábrázolás helyett a formák tényleges mozgását is lehetővé tette, s ilyen figurák szerepeltetésével mutatta be a Piarista Házban főiskolás társával, Prokop Péterrel együtt első bábjátékát, a Passiót. A főiskola után az Építőipari és Műszaki Egyetem rajz tanszékén folytatott oktatói tevékenysége mellett 1954-től az Auróra bábegyüttes egyik alapítójaként meghatározó módon járult hozzá tervezői tevékenységével a hazai bábművészet megújításához. A naturalisztikusan élethű figurák helyett emberi tulajdonságokkal felruházott tárgyakat, bábokat alkotott, és a bábjáték kollektív műfajában társaival együtt a képzőművészet és a zene egységét kereste. 1960-1999 között az Állami Bábszínház, majd a Budapest Bábszínház báb- és díszlettervezőjeként az előadások gondolatiságának szolgálatába állított különböző mozgatási technikákkal és új kifejezőeszközökkel tágította ki a bábművészet határait. Az egy-egy előadáson eddig érvényesített homogén stílusú technika helyett különböző technikájú bábokat - marionettet, pálcás és kesztyűs bábokat szerepeltetett együtt. Ugyanannak a bábfigurának többféle nagyságú változatával perspektivikus térhatásokat teremtett. A látvány, a színek, a formák dramaturgiájával együtt éltette a szavak és a zene dramaturgiáját. Újszerűen alkalmazta az élő személy és a bábfigura együttes játékát is. A felnőttek számára szóló, világszerte ismert kiemelkedő előadások ellenére a bábművészet legfontosabb feladatának a gyermekek igényes esztétikai nevelését tartotta, s elsősorban a gyermekek számára kívánt igényes színházat csinálni. Minden lehetséges bábtechnikát alkalmazva, a hétköznapi és az abszurd pólusai között mozogva valósította meg ars poeticáját: a bábok életre keltésének, átváltozásának csodáját. A bábok tervezése mellett számos budapesti és vidéki színház előadásaira tervezett jelmezeket és díszleteket.1975 • Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest1978 • Kis Galéria, Eger • Gyöngyös • Kis Galéria, Hajdúszoboszló1979 • Tata • Törökszentmiklós • Szolnok • Mezőtúr1980 • Szombathely • Székesfehérvár • Debrecen.1999-2000 • A Bábszínház 50. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás.1999 • Vigadó Galéria, BudapestA fogoly katona balladája (1958, pajzsbábok, filc applikáció, Auróra együttes)A furfangos csecsemő (1984, báb-maszk-díszlet, MTV)A három kismalac (1977, báb-díszlet, Állami Bábszínház)Bábok, bábdíszletek, színházi díszletek, jelmezekbábtervező és díszlettervező, (Budapest, 1927. március 26. - Budapest, 1999. október 15.)Bartók: A csodálatos mandarin (1969, színpadkép, pálcás botbábok, fa, különféle textil, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)Bartók Béla: Fából faragott királyfi (1957, marionett, Auróra együttes)Bartók-Szilágyi: Táncszvit (1973, síkfigurák, bőr, műanyag, spárga, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)Beckett: Jelenet szöveg nélkül (1966, Kísérleti Stúdió, felnőtt műsor)Beckett: Jelenet szöveg nélkül (1972, figura, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)Berzsián (1980, jelmez, Kaposvár, Csiky Gergely Színház)Berzsián és Dideki (1982, báb-díszlet, Állami Bábszínház, ifjúsági műsor)Bohóc rókák és egyéb mókák (1968, díszlet, Állami Bábszínház)Bolondmalom (1983, díszlet, Budapest Gyermekszínház)Brecht-Weil: A kispolgár hét fő bűne (1969, síkfigura, vászonnal kasírozott fejek, bábok, díszlet, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)Búsképű lovag, Falanszter (1973, díszlet-jelmez, Huszonötödik Színház)Cantata profana (1981, báb-díszlet, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)Csík I.: Beszélgetés ~nal. Ősi formák, mai gondolatok, Színház, 1999. októberCsilicsala csodája (1961, báb-díszlet, Állami Bábszínház)Csilicsala csodája (1968, báb-díszlet, Állami Bábszínház)Csipkerózsika (1979, báb-díszlet, Állami Bábszínház)Csizmás kandúr (1975, báb-díszlet, Állami Bábszínház)Csongor és Tünde (1974, báb-díszlet, Állami Bábszínház)Csudakarikás (1974, díszlet-jelmez, pécsi Nemzeti Színház)Diótörő (1978, báb-díszlet, Állami Bábszínház)Dürrenmatt: Angyal szállt le Babilonba (1967, figuraterv, vegyes technika, több paravános színpadkép, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)Dzsungel könyve (1993, bábjáték, Állami Bábszínház).Egyéni kiállításokÉnekes madár (1979, díszlet-jelmez, Petőfi Színház, Veszprém)Énekes madár (1988, Csokonai Színház, Debrecen)Gulliver Liliputban (1966, báb-díszlet, Állami Bábszínház)Haydn: Philemon és Baucis (1957, árnyjáték, Auróra együttes)Hókirálynő (1966, díszlet, Bartók Gyermekszínház)Hullámzó vőlegény (1978, díszlet, jelmez, Veszprém, Petőfi Színház)Irány az Ezeregyéjszaka (1964, báb-díszlet, Állami Bábszínház)IrodalomIvánJálics K.: Emlékezés ~ra, RTV részletes, 1999. novemberJános vitéz (1967, díszlet, Állami Bábszínház)János vitéz (1973, báb-díszlet, Állami Bábszínház)János vitéz (1978, díszlet-jelmez, Szeged, szabadtéri játékok)János Vitéz (1979, díszlet-jelmez, Fővárosi Operettszínház)Jelenet szöveg nélkül II. (1979, báb-díszlet, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)Kaland a Vénuszon (1963, báb-díszlet, Állami Bábszínház)Kalevala, ifjúsági műsor (1984, báb-díszlet, Állami Bábszínház)Kinizsi (1982, báb, MTV)Klasszikus szimfónia (1976, báb-díszlet, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)Kmetty János, Szőnyi István.Kodály: Háry János (1972, szekrényszínpad, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)KOÓSLa valse (báb-jelmez, díszlet, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)Lear király (1976, díszlet-jelmez, Huszonötödik Színház)Ligeti-Szilágyi: Aventures (1972, báb-díszlet, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)Ligeti-Szilágyi: Aventures (1976, báb-díszlet, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)Ludas Matyi (1966, báb-díszlet, Állami Bábszínház)MestereiMozart-Urbán: Les petits riens (Kis semmiségek) (1975, színpadkép, párnafigurák, bársony, selyem, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)Mrožek: Strip-tease (1966, Kísérleti Stúdió, felnőtt műsor)muvesz_739Muzsikus Péter (1979, díszlet-jelmez, Csiky Gergely Színház, Kaposvár)Odüsszeusz a tengerek vándora (1982, báb-maszk-díszlet, Állami Bábszínház, ifjúsági műsor)Ördögölő Józsiás (1983, díszlet-jelmez, Csokonai Színház, Debrecen)Ördögölő Józsiás (1986, díszlet-jelmez, Várszínház, Eger)Oresztész (1976, díszlet-jelmez, Debrecen, szabadtéri előadás)Passuth K.: ~, Budapest, 1984Ránki-Andersen: A császár új ruhája (1961, báb-díszlet, Állami Bábszínház)Schenk LeaShakespeare: Vihar (1990, bábjáték, Állami Bábszínház)Svarc-Kardos: A sárkány (1967, színpadképterv, Állami Bábszínház)Szentivánéji álom (1973, díszlet, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)Szentivánéji álom (1980, díszlet, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)Sztravinszkij-Szilágyi: A katona története (1976, botbáb, kézifestésű vászon, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)Sztravinszkij-Szilágyi: Petruska (1965, botbábok, tárgykompozíciók, zsákvászon, üveg, díszlet, Állami Bábszínház)Tündér Lala (1969, báb-díszlet, Állami Bábszínház)Tűzmadár [Bródy Verával] (1983, báb-díszlet, Állami Bábszínház)Übü király (1969, díszlet, Ódry Színpad, felnőtt műsor)Válogatott csoportos kiállításokVan Itallie: Motel (1972, báb-díszlet, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)Vásári bábkomédiák (1977, díszlet, Állami Bábszínház)Vitéz lélek (1976, díszlet-jelmez, Veszprém, Petőfi Színház)Volga vitéz (1970, báb-díszlet, Állami Bábszínház)Y háború (1972, bábjáték, TV zenés színház)

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1927. márc. 26.– ): báb- és díszlettervező, festőművész, műv.-i vez. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán tanult 1945–1950 között, Kmetty János és Szőnyi István tanítványaként. Hatással volt rá Csontváry festőművészetének groteszk expresszionizmusa is. Rév István műhelyében – Nemzeti Bábszínjáték – ismerkedett meg a bábjátékkal. 1954-ben alapította az Auróra (marionett) bábegyüttest, s itt tervezőként, rendezőként és színészként működött. 1953–1960 között a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán tanított. 1960-tól az Állami Bábszínház tervezőművésze. Rendszeresen tervezett más fővárosi és vidéki drámai színházaknak is díszletet, jelmezt. A televízióban bábtervezőként dolgozott. Magyar népi-nemzeti hagyományok, folklórelemek, régi és modern képzőművészeti stílusok, régi és kortárs bábművészeti technikák, eszközök ötvözője, nagy drámai költemények, zene- és táncdrámák látványtervezője. Egyéni és csoportos kiállításokon gyakran szerepelt itthon és külföldön. Prágában 1979-ben ezüstérmet nyert. Vezető szerepet töltött be hazai és nemzetközi színházi szervezetekben, találkozókon. 1967-ben és 1975-ben Jászai Mari-díjat kapott. 1982-ben érdemes művész, 1987-ben kiváló művész lett. F.T. Sh.: Szentivánéji álom; Sztravinszkij: Petruska; Bartók B.: A csodálatos mandarin; Kodály Z.: Háry János; Vörösmarty M.: Csongor és Tünde; Mrożek: Strip-tease; Bartók B.: Cantata Profana; Jarry: Übü király; Sh.: A vihar; Tamási Á.: Ördögölő Józsiás. – Ir. Passuth K.: K. I. (Műteremsorozat, 1984); Szilágyi D.: A mai magyar bábszínház (1978); Selmeczi E.: Világhódító bábok (1986).Koós Iván

könyvei

róla szóló könyvek
film
linkek