Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Rákosi Szidi, Kremsner (Ötvös, 1852. máj. 28. – Bp., 1935. okt. 20.): drámai színésznő. ~ Jenő és ~ Viktor testvére, Beöthy László színigazgató anyja. Először 1867-ben lépett fel a budai Népszínházban, 1868-ban beiratkozott a színitanodába, 1870-ben a Nemzeti Színház tagja lett. 1872-ben férjhez ment Beöthy Zsolthoz és megvált a színpadtól. 1877-ben elvált férjétől és a Népszínházhoz szerződött. 1885-től ismét a Nemzeti Színház tagja. 1892-ben színiisk.-t nyitott, 1909-ben a Nemzeti Színház örökös tagja lett. Művészete öregkorában érte el a tetőfokát, mikor kellemetlen idős nőalakok ábrázolásában érvényesült ösztönös, egyszerű eszközökkel dolgozó játékmodora és nagy mesterségbeli tudása. Számos filmszerepet is alakított. – F. sz. Luca (Kisfaludy: Csalódások), Perkálné (Harsányi: Vén gazember), Tóti Dorka (Gaál: A peleskei nótárius), Tóni mama (Csathó: Az új rokon), Pásztorné (Zilahy: A tábornok). – I. f. A szerető (1918), Barbárok (1919), A vén gazember (1924), Csárdáskirálynő (1927), Szép Pongráczné krinolinja (1929), Rabmadár (1929), Élet, halál, szerelem (1929). – Irod. R. Sz (Képes Krónika, 1931. szept. 20. sz.); Schöpflin Aladár: R. Sz. (Nyugat, 1935. II.); Csathó Kálmán: Ilyeneknek láttam őket (Bp., 1957). – Szi. Kellér Andor: Bal négyes páholy (Bp., 1960).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Ötvös, 1852. máj. 28.–Bp., 1935. okt. 20.): színésznő, színészpedagógus. 1867-ben a Budai Népszínházban kezdte pályáját. A SzAk-t 1870-ben végezte el. 1870–1872 között a Nemzeti, 1877-től 1885-ig a Népszínház, 1885-től 1934-ig ismét a Nemzeti Színház tagja volt. 1909-ben örökös, 1928-ban tiszteletbeli tag lett. Szerepelt magánszínházakban is, pl. 1917-ben a Magyar, 1920-ban a Vígszínházban. Pályája kezdetén hősnő- és naivaszerepeket játszott, de igazi hangját a komikai és a nagymama szerepkörben találta meg. 1892-től színészképző iskolát vezetett, melyben színésznemzedékeket nevelt a színpad számára. F.Sz. Beliza (Molière: Tudós nők); Luca (Kisfaludy K.: Csalódások); Szerémy grófnő (Csiky G.: A nagymama); Szedervári Kamilla (Csiky G.: A proletárok); Beatrix (Molnár F.: A hattyú); Tekintetes asszony (Zilahy L.: Süt a nap); Pásztorné (Zilahy L.: A tábornok).Rákosi Szidi; Kremsner

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1852. máj. 28. Ötvösön (Zalam.)Czikkei a Budapesti Hirlapban (1891. 159. szám. A tékozló fiú Berlinben); a M. Szellemi Életben (Bpest, 1892. Első ideálom).M. Szellemi Élet. Bpest, 1892. arczk. és névaláírása.Rákosi SzidiRákosi Szidi nyilvánossággal felruházott színész-iskolájának története. Bpest, 1896. arczk.színésznőszínésznő, R. Jenő főrendiházi tag és író testvérhuga, szül. 1852. máj. 28. Ötvösön (Zalam.); a színi akadémiát végezve, 1870-ben a nemzeti színházhoz szerződött, de 1872. elhagyta és férjhez ment Beöthy Zsolthoz. 1877-ben ismét a színészethez pártolt és a népszínház tagja lett, míg 1885-ben megint visszatért a nemzeti színházhoz, hol jelenleg is működik. Színi iskolája is van, melynek vezetése és tanítási módszere szintén az ő érdeme.

Veszprém megyei életrajzi lexikon

( Dabronc, Ötvöspuszta, 1852. május 28. - Budapest, 1935. október 20. )I.: MSzL – RÚL XVI. köt. – Szinnyei. XI. köt. – ÚMÉL V. köt.Rákosi Jenő és Viktor testvére. A színészakadémia elvégzése után 1870-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1877 és 1885 között a Népszínház, majd 1934-ig ismét a Nemzeti Színház tagja. Pályája kezdetén hősnő és naiva szerepeket játszott, tehetsége a komika és a nagymama szerepkörökben bontakozott ki igazán. 1892-ben színészképző iskolát nyitott.RÁKOSI Szidi, 1867-ig Kremsner Szidóniaszínésznő, színi-pedagógus

• A magyar színművészet. Szerk. B. Virágh Géza. Bp., Országos Irodalmi Részvénytársaság, 1900. 168 [3] o., ill., ()
• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Magyar asszonyok lexikona. Összeáll., előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Bp., 1931. Stephanum ny. VI, 1066 h., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941. 556 [3] o., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Színház az egész!... Játékos színháztörténeti keleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005. 403 o., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998. 569 o., ill., ()
• Veszprém megyei színházművészeti lexikon. Szerk. Poór Ferenc. Veszprémi Petőfi Színház, Veszprém, 2008. 230 o., ()
• Zalai életrajzi kislexikon. 2. javított, bővített kiadás. Szerk. Bilkei Irén, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1997. 213 o., ()
• Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005. 287 o., ()

• A Magyar Nemzeti Színház múltja, jelene és jövője (r.: , 1925)
• A szerelem örökké él | Élet, halál, szerelem (r.: dr. Lázár Lajos, 1929)
• Csárdáskirálynő (r.: Schwartz Hans, 1926)
• A vén gazember (r.: , 1924)
• MFI 361 (r.: , 1931)
• A szerető (r.: Garas Márton, 1918)
• A szép Pongrácné krinolinja | Szép Pongrácné krinolinja (r.: Siklóssy Pál, 1930)
• Barbárok (r.: Garas Márton, 1918)
• Achtung! Kriminalpolizei! | A rabmadár | Éjféltől - hajnalig (r.: dr. Lázár Lajos, Sugár Pál, 1929)