Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Kövessy Albert (Kótaj, 1860. okt. 6. – Bp., 1924. dec. 21.): rendező, színigazgató, színműíró. 1877-ben mint színész kezdte pályáját Kolozsvárott, majd rendező és színig. volt vidéken. 1898-ban az óbudai Kisfaludy Színház ig.-ja. 1924-ben „Kövessy vár” néven asztaltársaságot alapított nyugdíjas színészek megsegítésére. Számos bohózatot és operettszöveget írt és fordított, köztük a Sulamithot, melynek sikere egy darabig a Kisfaludy Színházat fellendítette. F. m. Színművek: Florinda kisasszony (Budai Színkör, 1890); Goldstein Számi (Budai Színkör, 1894); Vigécek (Városligeti Színkör, 1896); Diplomás kisasszonyok (Budai Színkör, 1897); A gólem (Népopera, 1917).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Kótaj, 1860. okt. 6.–Bp., 1924. dec. 21.): színész, rendező, színházigazgató, színpadi szerző. 1877-ben Kolozsvárott kezdte színészpályáját, majd vidéki társ.-oknál működött. Aradon (1888–1891, 1897), Kassán (1893–1895, 1896–1897). 1886–87-ben Miskolcon, 1895–96-ban Sátoraljaújhelyen volt ig. Szerepelt a Városligeti Színkörben is (1892, 1898), 1888-tól 1900-ig az Óbudai Kisfaludy Színházban, 1900–1905 között Kecskeméten, 1905-től 1911-ig Pécsett, 1911–1912-ben Ungvárott volt ig. 1912. okt. 9-től az Építőmunkások Székházában, a csődbe ment Új Színpad helyén Kövessy Színpad néven indított rövid életű vállalkozást. 1912. dec. 3-án nyugalomba vonult. 1913–14-ben és 1915–16-ban Selmecbányán, Késmárkon, Iglón, Lőcsén volt ig. 1916-ban a Beöthy-színházak dramaturgjaként működött. 1924-ben a New York Kávéházban asztaltársaságot alapított Kövessy-vár néven, amely nyugdíjas színészeket támogatott. Komikus- és operettbuffo-szerepeket formált meg. Társ.-a, amely mindig a legjobb erőket egyesítette, elsősorban zenés bohózatokat és népszínműveket játszott, de klasszikus műveket is műsorára tűzött. Több operettet és színművet írt. F.Sz. Lambertuccio (Suppé: Boccaccio); Goldstein Számi (Kövessy A.); Róth bácsi (Földes I.: Hivatalnok urak). Librettói: Az új honpolgár (zene: Delin H., 1896); A vigécek (zene: Barna I., 1897); Lipi (zene: Huber M., 1918).Kövessy Albert; Kövesi

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

Kövessy AlbertMunkája: A hypnotizált anyós, bohózat 3 felv. Bisson után francziából. Bpest, 1898. (Fővárosi szinházak műsora 32. Először 1897-ben a városligeti színkörben.) Kéziratban színművei eredetiek: Florinida kisasszony, operette 3 felvonásban, zenéje Barna Izsótól (először az adott 1890. aug. 2. a budapesti krisztinavárosi szinkörben), A diurnista, énekes fővárosi életkép 3 felv. (1892. máj. 3. a krisztinavárosi szinkörben), A primadonna, énekes főv. életkép 3 felv. (1893. június 30. a városligei szinkörben), Goldstein Számi, vagy az uj honpolgár, énekes főv. életkép 3 felv. (1894. aug. 11. a krisztinavárosi szinkörben és 1896. máj. 16. századszor a városligeti szinkörben), A vigéczek, énekes főv. életkép 3 felv. (1896. június 6. a városligeti szinkörben), A diplomás kisasszonyok, énekes fővárosi életkép 3 felv. (1897. június 9., 25. a krisztinavárosi szinkörben). A talmi herczegnő, operette 3 felv. (Makai Emillel, zenéje Konti Józseftől, (1898 januárjában a népszinházban), Háromláb kapitány, énekes bohózat 3 felv. (Faragó Jenővel, 1898. július 14-én a városligeti szinkörben), A Singer-gyár, énekes főv. életkép 3 felv. (1899. júl. a krisztinavárosi szinkörben); fordítások és szinre alkalmazottak: Don Caesar, operette 3 felv. Walter Oszkár után németből. A csavargó, operette 3 felv. Zeller és West után németből (először Miskolczon 1887. febr. 6.), Kokó király, francziából, A kékfestő és ikertestvére, énekes bohózat 3 felv., Nostroy után németből az ó-budai viszonyokra alkalmazva. A mai cselédek, bohózat 4 felvonásban Berla A. után németből magyarosította, A minta férj, francziából, Tüzérek a gyakorlaton, bohózat 3 felv. Delavigne és Bosu után francziából (a városligeti szinkörben 1894. ápr. 8.), A szoknyahősök, bohózat 4 felv. Goudillot után francziából magyar szinre alkalmazta (a Kisfaludy-szinházban 1898. decz. 8.), Asszonyok a kaszárnyában, bohózat 3 felv. németből (Kisfaludy-szinházban 1898. jún.), Szabadkőművesek, boh. 3 felv., németből magyarította (1899. jún. 3. a Kisfaludy-színházban), A budai varróleányok, énekes életkép 3 felv. Berg O. f. után magyarosította (1897. a Kisfaludy-szinházban, A nagyváradi varróleányok cz. Nagyváradon 1897), Osztozkodás, szinmű 4 felv. Quignon Albert után francziából (1898. a Kisfaludy-szinházban), A hölgyek kedvencze, francziából; Sulamith, Jeruzsálem leánya, keleti opera 5 felv. Goldfaden Adolf után héberből ford. (1899. a Kisfaludy-szinházban.)Náményi, A váradi szinészet története. Nagyvárad, 1898. 122., 123., 153. l. és önéletrajzi adatok.Pesti Hirlap 1897. 175. sz.színész és igazgató,színész és igazgató, szül. 1860-ban Kótajon (Szabolcsmegye); iskoláit Nagyváradon végezte, 1877-ben a kolozsvári szinház tagja lett; azóta a vidék nagyobb városaiban mint rendező, művezető és szinész működött. 1899 óta az ó-budai Kisfaludy-szinház igazgatója.szül. 1860-ban Kótajon (Szabolcsmegye);

• Hipnotizált anyós, 1898
• Sulamith, Jeruzsálem leánya keleti operának összes énekszövegei, 1899
• Keserű mézeshetek, 1906
• A vigéczek, [1907]
• Hipnotizált anyós, [1907]
• Keserű mézeshetek, 1908
• A diplomás kisasszonyok,
• A diurnista,
• A gólem,
• A gólem,
• A kaméliás férfi,
• A primadonna,
• A viceadmirális,
• Az új honpolgár,
• Az új honpolgár,
• Berkovits és társa,
• Florinda kisasszony,
• Florinda kisasszony,
• Sulamith,
• Sulamith,
• Talmi hercegnő,
• Talmi hercegnő,

• A magyar színművészet. Szerk. B. Virágh Géza. Bp., Országos Irodalmi Részvénytársaság, 1900. 168 [3] o., ill., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001. 447 [1] o., ()
• Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002. 1135 [1] o. 3 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929. [12] 1028 o., ()
• Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010. 2 db, 545, 473 o., ill., DVD-melléklet, ()
• Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992. 260 o. (Kecskeméti Füzetek 4.), ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• A dollárnéni   |☰  1917   |☰  író
• Pesti csibészek Párisban   |☰  1924   |☰  író