Kozma Tibor     ☰ Szabadka 1909.12.03   ☷ Kolozsvár 1981.01.19   |   egyházi író, református lelkész, teológiai tanár, református egyházi író
659554
Kozma Tibor (2772049 | - )
 
életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Kozma Tibor (Szabadka, 1909. dec. 3. – Kolozsvár, 1981. jan. 19.): ref. lelkész, teológiai tanár. Teológiát Kolozsvárt 1927-1931-ben és Bázelben 1937-ben tanult. Segédlelkész volt Zilahon (1931-33), majd cegei, árpástói (1934-44), szilágypatini (1945-46) lelkipásztori szolgálatai után Zilahon vallástanár 1947-50-ben, 1951-1958 között prímhegedűs a kolozsvári Állami Magy. Operában, majd 1959-től 1962-ig Kolozsvár-kerekdombi lelkész, 1963-1966 között a Kolozsvári Ref. Egyházkerületnél teológiai értekezleti felügyelő, 1966-1976 között a Protestáns Teológiai Int.-ben a gyakorlati teológiai tanszéken tanár. 1976. okt. 1-jén nyugdíjazták. Számos cikke, tanulmánya jelent meg, főként Az Út és a Református Szemle hasábjain. A gyülekezeti istentisztelet elvi alapvonalai 500 oldalas munkája kéziratban maradt. – F. m. Téma és Textus a prédikációban (Kolozsvár, 1940); Az „imago Dei” problémája és a prédikált Ige (Kolozsvár, 1942). – Irod. Tőkés István: Dr. K. T. ny. teol. prof. elhunyt… (Ref. Szle, Kolozsvár, 1981).

Romániai magyar irodalmi lexikon, 1981

Kozma Tibor (Szabadka, 1909. dec. 3. – 1981. jan. 19. Kolozsvár) ref. egyházi író. ~ Zsolt apja. Középiskoláit a kolozsvári Ref. Kollégiumban (1927) végezte, majd ugyancsak Kolozsvárt, a Ref. Teológián szerzett lelkészi képesítést (1931), ugyanott teológiai magántanári oklevelet (1941), majd az Egyetemi Fokú Egységes Protestáns Teológiai Intézetben teológiai doktori címet (1965). 1934–46 között lelkész Árpástón, majd Szilágypanitban, 1947–50 között vallástanár a zilahi Wesselényi Kollégiumban. 1958–60-ban lelkipásztor Kolozsváron, 1961–76 között teológiai tanár. Első tanulmányát Az Út közölte (1935), utána 1937–38-ban Baselben egészíti ki teológiai tanulmányait, ahol Barth Károly tanítványa. Svájci tanulmányútjáról ugyancsak Az Útban számol be (1939. 213, 245, 279, 295). Jelentősebb tanulmányai ugyancsak Az Útban: Relatív és egzisztenciális döntés (1938. 162–177), Isten és a Sátán (1941. 186, 204, 220), A keresztyénség értelme (1943. 195–206); a Református Szemlében: A Szentírás jobb megértéséért (1969. 27–47), Szempontok az engedelmes textuskezeléshez (1978. 12–21). Önálló kötetei: Téma és textus a prédikációban (Kv. é.n.); Az “imago Dei” problémája és a prédikált Ige (Kv. 1942); A református istentisztelet elvi alapvonalai (Kv. 1966).

könyvei
róla szóló könyvek
filmszereplés
linkek