História TT

Szegényparaszti családból származott. Hat elemit, majd Cegléden Téli Gazdasági Iskolát végzett. Az első világháborúban 1917-től katona, 1918-ban olasz hadifogságba esett. Hazatérte után a Horthy-hadseregben szolgált, s csak 1921-ben szerelt le. Tizenkét éves korától dolgozott a családi gazdaságban. 1928-ban önállósította magát, Cegléd határában földet bérelt. 1935-től a felesége által örökölt 1,5 kat. hold földön és az általa szervezett bérlőtársulat tagjaként 6 kat. holdon modern módszerekkel gazdálkodott. 1928-ban egyik alapítója volt a helyi gazdakörnek, majd egy legelőbérlő társulatnak. 1933-ban az ő kezdeményezésére jött létre az első tanyasi tejszövetkezet, amelynek könyvelője és igazgatósági tagja lett. A Független Kisgazdapártba 1931-ben lépett be. A ceglédi pártszervezet egyik megalapítója, majd később 1944-ig ügyvezető elnöke. Részt vett a párt választási küzdelmeiben. A Ceglédi Független Kisgazda szerkesztője. A második világháború alatt csendőri megfigyelés alatt állt. 1942 és 1944 között katonai szolgálatot teljesített. Cegléd felszabadítása után, 1944 novemberétől ismét az FKGP helyi szervezetének elnöke (1944–1946). A pártot képviselte a nemzeti bizottságban. 1944–1945-ben városgazda. 1944 decemberétől az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja. A földreform során 6 kat. hold földet kapott, összesen 13 kat. hold földön gazdálkodott. Egy ideig a helyi földigénylő bizottság elnöke. A Cegléd Városi Takarékpénztár Rt. igazgatósági tagja. 1945. november 4-től nemzetgyűlési képviselő. A Ceglédi Kisgazda felelős szerkesztője. 1947. június elején a pártvezetésben bekövetkezett fordulat után a Dobi–Gyöngyösi irányította új vezetőséget támogatta. 1947. augusztus 31-én ismét bekerült a parlamentbe. 1947. szeptember 12-től az FKGP Politikai Bizottságának, szeptember 29-től a földmunkás tagozat ideiglenes bizottságának tagja. 1948. július 13-tól az FKGP Pest vármegyei szervezetének alelnöke. Az országos fegyelmi tanács tagja 1948 márciusában ő képviselte a kisgazdapártot a Kossuth-díj jelölőbizottságában. 1948 júliusától 1950. június 30-ig a Magyar Országos Szövetkezeti Központ elnöke. A Magyar Parasztszövetség felszámolásával megbízott kormánybiztos (1948. július 30. – 1948. december 11.). 1948. december 10-től 1949. június 11-ig a Dobi-kormányban földművelésügyi miniszter. 1948. december 19-től a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetségének egyik alelnöke. Az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke, majd 1949. május 22-től a Szövetkezetek Országos Szövetsége igazgatósági tagja. 1953-ig országgyűlési képviselő. Szerepet vállalt a népfrontmozgalomban, 1949. február 1-jétől a Magyar Függetlenségi Népfront Ideiglenes Országos Tanácsának, március 17-től az országos tanácsnak tagja. 1956-ban belépett a helyi termelőszövetkezetbe. 1956. november 4. után ismét egyénileg gazdálkodott. 1959-től újra téesz-tag, a ceglédi Petőfi Termelőszövetkezet üzemgazdásza, majd 1964-től 1968-ig, nyugdíjazásáig ugyanott elnök. Nyugdíjasként az 1968-ban alakult Magyar–Szovjet Barátság Termelőszövetkezetnél dolgozott.

Kis Újság

A mi jelöltjeink Csala István földművelésügyi miniszter, 1899-ben született Cegléden, kisparaszti családból. Törpebérlőként kezdett gazdálkodni, csak szorgalmának és munkájának teljes megfeszítésével tudott megélni. A felszabadulás után a földreform során, hat élő gyermekére való tekintettel hat hold földet kapott. – A harmincas években kapcsolódott a parasztmozgalomba. Élénken részt vett különböző szervezetek munkájában, folyóiratokban és lapokban a parasztság kérdéseiről több száz cikket írt. Mindig a nép és a kisparasztság felemelkedésének politikai jelentőséget hirdette. 1944 decemberében kisgazdapárti nemzetgyűlési képviselő, azóta tagja a törvényhozásnak és különösen agrárpolitikai téren végzett jelentős munkát. Mint a kisparaszti szövetkezet egyik legrégibb és meggyőződéses baloldali gondolkozása harcosa 1948 nyarán a Kisgazda Párt jelölése alapján a MOSZK elnöke és ezzel a magyar szövetkezeti ügy hivatalos vezetője lett. 1948 decemberében földművelésügyi miniszterré nevezték ki.

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Csala István (Cegléd, 1899. nov. 2. – Cegléd, 1987. márc. 21.): földművelődésügyi miniszter. Szegényparaszti családból származott. Hat elemit, majd Cegléden gazdasági isk.-t végzett. Az I. világháborúban (1917-től) katona; hadifogságba esett. Hazatérve saját és bérelt földön gazdálkodott, emellett 1934–1944 között a helyi tej szövetkezet könyvelője. 1931-ben belépett a Független Kisgazdapártba. A ceglédi pártszervezet egyik megalapítója, majd 1944-ig ügyvezető elnöke. A háború alatt részt vett a párt-, a függetlenségi és a népfrontmozgalomban. 1944. dec. 21-től az Ideiglenes Ngy. tagja. Egy ideig a ceglédi földosztó bizottság elnöke. 1945. nov. 4-től ngy.-i képviselő. A kisgazdapárt balszárnyához, Dobi István környezetéhez tartozott. 1947. máj. végén a párt vezetésben bekövetkezett fordulat után a Dobi-Gyöngyösi irányította új vezetőséget támogatta, 1947. szept. 12-től a PB, szept. 29-től pedig a földmunkás tagozat intéző bizottságának tagja. A kisgazdapártot képviselte a Kossuth-díj jelölő bizottságában (1948. márc.). 1948. júl. – 1950. jún. 30. között a Magy. Orsz. Szövetkezeti Központ (MOSZK) elnöke. 1948. júl. 30. – 1948. dec. 11. között a Magy. Parasztszövetség felszámolásával megbízott kormánybiztos. 1948. dec. 10.-1949. jún. 11. között a Dobi-kormányban földművelésügyi min., 1948. dec. 19-től a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Orsz. Szövetsége (DÉFOSZ) alelnöke. 1949–1962 között az Orsz. Szövetkezeti Tanács elnöke. 1953-ig ogy.-i képviselő. Szerepet vállalt a népfrontmozgalomban, 1949. febr. i-jétől a Magy. Függetlenségi Népfront Ideiglenes Orsz. Tanácsának, márc. 17-től Orsz. Tanácsának, 1954–1957 között a Hazafias Népfront Orsz. Tanácsának tagja. 1956-ban visszatért szülőföldjére gazdálkodni. 1959-ben lépett be a ceglédi Petőfi Tsz-be, ahol üzemgazdász lett, majd 1964–1968 között tsz-elnök. 1968-ban nyugdíjba vonult. – Irod. Balogh Sándor: Parlamenti és pártharcok Magyarországon (Bp., 1975); Vida István: A Független Kisgazdapárt politikája 1944–1947 (Bp.; 1976).

Politika CD

1899. november 2-án született Cegléden. Földműves. Az FKGP-tagjaként kezdett poiltizálni. Parlamenti képviselő 1945-1953 között. Földművelésügyi miniszter 1948. december 10. és 1949. június11. között. 1949-től az Országos Szövetkezeti Hitelintézet és a Magyar Országos Szövetkezeti Központ elnöke; később a ceglédi Petőfi Tsz elnöke. 1987. március 21-én hunyt el Cegléden.

• Az 1944. évi december hó 21-re Debrecenben összegyűlt, majd később Budapestre összehívott Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja 1944. december 21. - 1945. november 9. Főszerk. Vida István. Bp., Magyar Országgyűlés, 1994. 597 [1] o., ()
• Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992. 486 [1] o.; 5. bőv. jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 2004. 549 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• Augusztusi nap (r.: Vécsei Márton, 2000)