

















Habsburg-Lothringen Károly Ferenc (1051228 | - )
IV. Károly király (2774213 | - )
Károly (1051225 | - )
Károly, Habsburg-Lotharingiai (1051223 | - )
Károly, IV. (1051224 | - )
Károly, IV, Habsburg-Lotharingiai (1051227 | - )
IV. Károly (1051222 | - )
Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Károly, IV. (Persenbeug, Alsó – Ausztria, 1887. aug. 27.–Funchal, Madeira-szigete, 1922. ápr. 1.): Magyarország és Csehország királya, I. Károly néven osztrák császár, a Habsburg-Lotharingiai uralkodóház tagja. Felesége Zita, bourbon-pármai hercegnő. Ferenc Ferdinánd meggyilkolása (1914. jún. 28.) után trónörökös, 1916. nov. 21-én, Ferenc József halála után foglalta el a trónt. 1917 elején, amikor a központi hatalmak veresége nyilvánvalóvá vált, kísérleteket tett különbéke kötésére az antant államokkal; legismertebb ilyen kísérlete sógora, Sixtus pármai herceg közvetítésével történt 1917 márc.-ában. Külügyminiszterén keresztül igyekezett a német kormányt is befolyásolni kompromisszumos béke kötésére. Belpolitikáját az a törekvés irányította, hogy megelőzze a vereség várható következményeit. Engedményekre hajlott a birodalom népeinek autonomista törekvéseivel szemben (1918. okt. 16-i manifesztuma a Monarchia osztrák fennhatóság alá tartozó részeinek föderatív átalakításáról); Mo.-on felmentette Tisza István miniszterelnököt (1917. máj. 25.) és olyan kormányokkal kísérletezett (Esterházy Móric, Wekerle Sándor), amelyeknek programjában szerepelt a választójog kiterjesztése is. 1918 okt.-ében, a Wekerle-kormány lemondása után a rohamos balra tolódás fékezésére tárgyalt Károlyi Mihállyal miniszterelnöki kinevezéséről, azonban a huzavona és az intrikák siettették a forradalom kitörését. 1918. nov. 11-én Ausztria, majd nov. 13-án az ún. eckartsaui nyilatkozatában Mo. ügyeiben való minden részvételről lemondani kényszerült. Ausztriában 1918. nov. 12-én, Mo.-on 1918. nov. 16-án kikiáltották a köztársaságot. ~ családjával együtt Svájcba költözött. 1921-ben két alkalommal is puccsszerű kísérletet tett a m. trón visszaszerzésére. Első alkalommal (1921. márc. 27.–ápr. 5.) Mo.-ra utazott és megkísérelte Horthyt rávenni a hatalom átadására. Második alkalommal (okt. 21.–nov. 1.) fegyveresen próbálta a hatalmat megragadni. 1921. okt. 23-án Budaörsnél a Horthy-kormányzat csapatai szétverték a ~t támogató alakulatokat. Károlyt őrizetbe vették és az Antant Madeira szigetére, Funchalba internálta, ahol rövidesen meghalt. A m. nemzetgyűlés az 1921. évi XLVII. tc.-kel detronizálta a Habsburg-házat. – Irod. Karl Werkmann: Der Tote auf Madeira (München, 1923); Arthur Polzer-Hoditz: Kaiser Karl (Zürich, 1929); Lajos Iván: IV. Károly király élete és politikája (Pécs, 1935); Reinhold Lorenz: Kaiser Karl und der Untergang der Donaumonarchie (Graz–Wien–Köln, 1959).
Veszprém megyei életrajzi lexikon
Ferenc József halála után, az 1916–1918-as években Ausztria császára, Magyarország királya. 1918 októberében a monarchiát alkotó nemzetek szétváltak. Ausztriában kikiáltották a köztársaságot. Az Osztrák–Magyar Monarchia szétesése után Károly lemondott a trónról, a királyi pár emigrációba kényszerült. 1921-ben két alkalommal is visszatért Magyarországra, hogy a trónt visszafoglalja. Az őszi sikertelen kísérlet után néhány napot (október 26–31. között) a tihanyi kolostorban töltött, majd elhagyta az országot, ahova soha többet nem tért vissza. A tihanyi emlékszobája falán fekete márványtábla emlékezteti az utókort.I.: V. FODOR Zsuzsa: ~ király emlékének ápolása Tihanyban. = Múzeumi Diárium. 1992. Vp., 1992. – V. FODOR Zsuzsa: ~ király visszatérési kísérletei. = VpMMK., 19–20. 1993–1994. Vp., 1994. – IV. Károly király és Zita királyné napjai Tihanyban. = Tihanyi kalendárium 1997. Tihany, 1997. – Gy. LOVASSY Klára: ~ megkoronázása. = N., 1997. jan. 4. – Markó. – MKtL VI. köt. – RÚL XI. köt. – ÚMÉL III. köt.KÁROLY, IV, Habsburg-Lotharingiaimagyar király( Persenbeug [Ausztria], 1887. augusztus 17. - Funchal, Madeira szigete [Portugália], 1922. április 1. )
- Ki kicsoda a történelemben? Szerk. Szabolcsi Ottó, Závodszky Géza. [Bp.], Laude, [1990]. 414 o.; Utánnyomás: 1995, 1996, 1998,, ()
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
- Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-. 9 db., ()
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
