Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Hevesi Sándor (Nagykanizsa, 1873. máj. 3. – Bp., 1939. szept. 8.): rendező, dramaturg, író, színigazgató. A bp.-i egy.-en jogi és tanári diplomát, jogi és filozófiai doktorátust szerzett. Egy ideig újságíró, majd reálisk. tanár. 1901-ben Beöthy László a Nemzeti Színházhoz szerződtette rendezőnek. 1904-ben a Thália Társ, egyik alapítója, majd rendezője. 1907-től a Népszínház, 1908-tól a Nemzeti Színház, 1912-től az Operaház, 1915-től újra a Nemzeti Színház rendezője, 1922-tól főrendezője, 1923-tól ig.-ja. 1923-ban a Nemzeti Színház örökös tagságával tüntették ki. 1926-ban a Kisfaludy Társ. tagja lett, 1927-ben a Színművészeti Főisk. tanára. 1929-ben a londoni egy. meghívására a m. irodalomról és Shakespeare mo.-i kultuszáról tartott előadásokat. 1932–39 között a Magyar Színházban működött. A modern rendezés eklektikus kísérletező úttörője Mo.-on. A naturalizmusból indult ki, sokat tanult Reinhardt változó és fejlődő rendezéseiből, elsőnek ültette át Gordon Craig stílusát és Sztanyiszlavszkij törekvéseinek is első m. ismertetője. Új utakat keresett Shakespeare-rendezéseivel a díszlettelen Shakespeare-színpadtól a Szentivánéji álom barokk rendezéséig. A Bánk bánt átdolgozta modern színpadra. 38 év alatt 280 darabot rendezett. Mint ig. bevezette a bérletrendszert, megnyitotta a Nemzeti Színház Kamaraszínházát, nyolc Shakespeare-ciklust rendezett és ciklusokban újította fel Molière, Ibsen műveit, valamint a népszínműveket. Klasszikus műsora az egész világirodalmat felölelte, modern műsorában Shaw lelkes propagátora volt. Színdarabokat írt, több Jókai-regényt alkalmazott színpadra (Egy magyar nábob, A kőszívű ember fiai, Az új földesúr, Kárpáthy Zoltán stb.), számos külföldi drámát fordított le és dolgozott át; írt színikritikákat, cikkeket, foglalkozott a színészet elméletével, dramaturgiai, dráma- és színháztörténeti kérdésekkel. Rövid operaházi működése, különösen pedig Mozart- és Verdi-rendezései jelentősek a m. operajátszás történetében. – F. m. Dráma és színpad (Tanulmányok. Bp., 1896); A színjátszás művészete (Bp., 1908); Az előadás művészete (Bp., 1908); Mozart (Bp., 1917); Az igazi Shakespeare (Bp., 1919); Shaw-breviarium (Bp., 1922); Színház (Bp., 1938); A drámaírás iskolája (Tanulmányok, szerk. Staud Géza, Bp., 1961); Az előadás, a színjátszás, a rendezés művészete (szerk. Staud Géza Bp., 1965). Színdarabjai: A hadifogoly (1915); Görögtűz (vígj., 1918); Császár és komédiás (1919); 1514 (1921); Elzevir (vígj., 1925, bemutatók a Nemzeti Színházban); Az Amazon (vígj., 1928); A bűvészinas (színmű, 1938, bemutatók a Belvárosi Színházban). – Irod. Staud Géza: H. S. rendezései (Bp., 1957); Csathó Kálmán; Ilyennek láttam őket (Bp., 1957); László Anna: H. S. (Bp., 1960); Kazimir Károly: Emlékezés H. S,-ra halálának 25. évfordulóján (Népszabadság, 1964. szept. 8.). – Szi. Ignácz Rózsa: Prospero szigetén (Bp., 1960).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Hevesi Sándor; Hoffmann(Nagykanizsa, 1873. máj. 3.–Bp., 1939. szept. 8.): rendező, színházigazgató, kritikus, író, műfordító. Bp.-i bölcsészeti és jogi tanulmányai után színikritikákat és színházelméleti cikkeket írt a fővárosi lapokba és folyóiratokba. 1892–1906 között a Magyar Szemle belső munkatársa volt. 1901-ben Beöthy László rend.-nek szerződtette a Nemzeti Színházhoz. 1904–1908 között részt vett a Thália Társaság művészeti irányításában. 1907-től 1908-ig a Népszínház–Vígopera főrend.-je volt. Ezután ismét a Nemzeti Színházban dolgozott. 1912-ben az Operaház főrend.-je lett, majd 1914-ben visszaszerződött a Nemzetibe, amelynek 1922-től 1932-ig ig.-ja volt. 1933-tól haláláig a Magyar Színházban rendezett. 1927–1932 között a SzAk-n színpadi rendezést tanított. 1919–30-ban az első rend.-i tanfolyamot vezette. Több drámát írt és regényt dramatizált. Műfordítói tevékenységének jelentős része volt Shaw műveinek mo.-i népszerűsítése. Tanulmányai és könyvei a színésznevelés, a dramaturgia, a dráma- és színháztörténet, a színházelmélet, a színház gazdasági és szervezeti kérdéseit tárgyalták. A Nemzeti Színház ig.-i székében igazi reformot hajtott végre a műsor, a társ., a színjáték összes alkotóelemének gyökeres megváltoztatásával. Rendezéseit gondos tanulmányok előzték meg. A próbákon részletező szövegelemzést végzett, a színészektől az instrukciók legpontosabb végrehajtását követelte meg. A lélektani realizmusra törekedett. Színpadi elgondolásainak középpontjában az író és a színész állt. F.R. Madách I.: Az ember tragédiája; Sh.: Antonius és Cleopátra; Sh.: Hamlet; Mozart: A varázsfuvola; Katona J.: Bánk bán; Klabund: A krétakör; Móricz Zs.: Nem élhetek muzsikaszó nélkül; Szép E.: Azra; Lavery: Az úr katonái; Heltai J.: A néma levente; Sh.: III. Richárd. Drámái: Apja fia (1912); A madonna rózsája (1915); A hadifogoly (1917); Görögtűz (1918); Császár és komédiás (1919); 1514 (1923); Elzevir (1925); Az amazon (1928). Könyvei: Dráma és színpad (1896); Az igazi Shakespeare és egyéb kérdések (1919); Színház (1937); A drámaírás iskolája (1961); Amit Shakespeare álmodott (1964); Az előadás, színjátszás, rendezés művészete (1965). – Ir. László A.: H. S. (1973); Kun, E.: Die Theaterarbeit von S. H. (1978).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

Czikkei a M. Szemlében (1891 óta kritikákat ír, 1892–93. Az Andrássy-szobor pályázata, Arany János szobra, Tavaszi kiállítás a műcsarnokban, A budai honvédszobor, Oedipus-trilogia. A népszinműről, Vázlatok a modern irodalomról, Élet és művészet, 1894. Iskolák az irodalomban); a Zalában (1895. Komjáthy Jenő) sat. Körülbelől száz kritikát írt, nagyobbára a nemzeti színház premierjeiről.Előbb Hoffmann név alatt írt; családi nevét 1893-ban változtatta Hevesire.Hevesi Sándorhirlapíró,hirlapíró, szül. 1873-ban Nagy-Kanizsán (Zalam.), hol atyja Hoffmann Mór tanár; a gymnasium nyolcz osztályát szülővárosában végezte; azután a budapesti kereskedelmi akadémián iratkozott be; de félév mulva az egyetemre ment és jogot hallgatott; jelenleg ügyvédjelölt és a Magyarország belmunkatársa.Magyarország 1895. 129. sz. és önéletrajzi adatok.Munkája: Dráma és színpad. Bpest, 1896. (Sajtó alatt, mely kritikai s aesthetikai dolgozatait fogja tartalmazni.)szül. 1873-ban Nagy-Kanizsán (Zalam.)

• Dráma és színpad, 1896
• Klára, 1897
• A fösvény, [1898]
• Dandin György vagy, [1898]
• Egy fiú szenvedése, [1898]
• Egy fiú szenvedése, [1898]
• Három elbeszélés, [1898]
• Három elbeszélés, [1898]
• A titkos kert, 1898
• Kean, 1898
• A haramiák, 1899
• A haramiák, 1899
• Kean, 1899
• Kean, 1899
• Pandora szelencéje, [190?]
• Pandora szelencéje, [190?]
• A kényeskedők, [1900]
• Franczia elbeszélők tára, [1900]
• Franczia elbeszélők tára, [1900]
• Katona József Bánk bánja, 1901
• Antonius und Kleopatra, [1902]
• Antonius und Kleopatra, [1902]
• Molière remekei, [1902]
• Molière remekei, 1902-1908
• A velenczei kalmár, [1903]
• Ghettó, [1903]
• Kénytelen házasság, [1903]
• Scapin furfangjai, [1903]
• Sok hűhó semmiért, [1903]
• Bernd Róza, [1904]
• Goriot apó, 1904
• Goriot apó, 1904
• Goriot apó, 1904
• A titkos kert, 1905
• Három mese, [1906]
• A Pickwick-Club, 1906
• Nickleby Miklós élete és viszontagságai, 1906
• A holt város, [1907]
• Szeszély, [1907]
• A színjátszás művészete, 1908
• A színjátszás művészete, 1908
• Az előadás művészete, 1908
• Elzevir, [1909]
• Madách Emerich: Die Tragödie des Menschen, [1909]
• "Remény", [1909]
• Az orvos dilemmája, [1910]
• Brassbound kapitány megtérése, [1910]
• A betörő, 1910
• A nagyasszony, 1910
• A nagyasszony, 1910
• Shakespeare egy vígjátékáról, 1910
• Antonius és Cleopatra, [1911]
• A tékozló fiú, [1911]
• A trubadúr, [1911]
• A sors embere, [1912]
• Az ideális színház, [1912]
• Blanco Posnet elárultatása, [1912]
• Nem lehessen tudni, [1912]
• Nem lehessen tudni, [1912]
• Nem lehessen tudni, [1912]
• Nem lehessen tudni, [1912]
• Nem lehessen tudni, [1912]
• Nem lehessen tudni, [1912]
• Nem lehessen tudni, [1912]
• Nem lehessen tudni, [1912]
• Pathelin mester, [1912]
• Pathelin mester, [1912]
• Az apja fia, 1912
• Nem lehessen tudni, 1912
• Godunov Borisz, 1913
• Goriot apó, 1913
• Hamupipőke, 1913
• Szöktetés a szerályból, 1913
• Oberon, 1914
• A fekete tulipán, 1916
• Candida, 1916
• Egy magyar nábob, 1916
• Blanco Posnet elárultatása, [1917]
• Blanco Posnet elárultatása, [1917]
• Pathelin mester, [1917]
• Pathelin mester, [1917]
• A hadifogoly, 1917
• Az imádója meg a férje, 1917
• Ember és felsőbbrendű ember, 1917
• Tükör, a cica, 1917
• Görögtűz, 1918
• Görögtűz, 1918
• Görögtűz, 1918
• A szépség filozófiája, [1919]
• Császár és komédiás, 1919
• Császár és komédiás, 1919
• Császár és komédiás, 1919
• Ember és felsőbbrendü ember, 1919
• Ember és felsőbbrendű ember, 1919
• Az igazi Shakespeare és egyéb kérdések, 1919 [!1920]
• A tűzszerszám és egyéb mesék, [192?]
• Caesar és Cleopatra, [192?]
• Caesar és Cleopatra, [192?]
• Mesék és történetek, [192?]
• A Genius uj füzetes kiadványa A nagy dekameron szerkeszti Hevesi Sándor, [1920]
• Barbara őrnagy, [1920]
• Felbontatlanul elégetendő!, [1920]
• Hagyományok és hazugságok, [1920]
• Ember és felsőbbrendű ember, 1920
• Goriot apó, 1920
• Komédiás-történet, 1920
• Régi jó világ, 1920
• A nagy dekameron, 1920-1923?
• 1514, 1921
• 1514, 1921
• A revizor, 1921
• Blanco Posnet elárultatása, 1921
• A Picwick-club, [1922]
• Az ember tragédiája, [1922]
• Az ember tragédiája, [1922]
• Az ember tragédiája, [1922]
• Az ember tragédiája, [1922]
• Az ember tragédiája, [1922]
• Az ember tragédiája, [1922]
• Az eszményi férj, [1922]
• Bunbury, [1922]
• Lady Windermere legyezője, [1922]
• A fösvény, 1922
• Fanny első színdarabja, 1922
• Fanny első színdarabja, 1922
• Kénytelen házasság, 1922
• A jelentéktelen asszony, [1923]
• A páduai hercegnő, [1923]
• Barátságos színművek, [1923]
• Irodalmi miniatűrök, [1923]
• Lady Windermere legyezője, [1923]
• Összes mesék és történetek, [1923]
• Tanulmányok, 1923
• Ember és felsőbbrendű ember, [1924]
• Shaw-breviárium az író, az ember és a művek, [1924]
• Elzevir, [1925]
• Mesék és történetek, [1925]
• Szent Johanna, [1925]
• Nickleby Miklós élete és viszontagságai, 1925
• A kényeskedők, [1926]
• Az ember tragédiája, [1926]
• Az ember tragédiája, [1926]
• Az ember tragédiája, [1926]
• Az ember tragédiája, [1926]
• Az ember tragédiája, [1926]
• Az ember tragédiája, [1926]
• Az ember tragédiája, [1926]
• Az ember tragédiája, [1926]
• Az ember tragédiája, [1926]
• Az ember tragédiája, [1926]
• Az ember tragédiája, [1926]
• Az eszményi férj, [1926]
• Dandin György vagy, [1926]
• Nemzeti Színház, 1926
• A fekete tulipán, [1927]
• A fekete tulipán, [1927]
• Bánk bán, [1928]
• Copperfield Dávid, [1928]
• Elzevir, [1928]
• Ember és felsőbbrendű ember, [1928]
• Szöktetés a szerályból, [1929]
• Szöktetés a szerályból, [1929]
• Vissza Matuzsálemhez, [193?]
• A fösvény, [1930]
• A szent, [1930]
• A trubadúr, [1930]
• Bánk bán, [1930]
• Bánk bán, [1930]
• Bánk bán, [1930]
• Bánk bán, [1930]
• Bánk bán, [1930]
• Bánk bán, [1930]
• Bánk bán, [1930]
• Bánk bán, [1930]
• Bánk bán, [1930]
• Bánk bán, [1930]
• Bánk bán, [1930]
• Caesar és Cleopatra, [1930]
• Copperfield Dávid, [1930]
• Copperfield Dávid, [1930]
• Phédre, [1930]
• A szénásszekér, [1931]
• A revizor, 1931
• Gyöngykaláris, [1932]
• Gyöngykaláris, [1932]
• Gyöngykaláris, [1932]
• Gyöngykaláris, [1932]
• Gyöngykaláris, [1932]
• Gyöngykaláris, [1932]
• Gyöngykaláris, [1932]
• Gyöngykaláris, [1932]
• A szavak dramaturgiája, 1933
• Hat év magyar színművészete, 1934
• A huszadik század Shakespeare-je, [1936]
• Az Úr katonái, [1936]
• Ódry Árpád, 1937
• A színház, [1938]
• Színház, [1938]
• Színház, 1938
• A fekete tulipán, [1942]
• A fekete tulipán, [1942]
• Múlt a jelennek, 1945
• A Pickwick Club, 1948
• A revizor, 1950
• A császár új ruhája, 1954
• A császár új ruhája, 1954
• A császár új ruhája, 1954
• A sevillai borbély, vagy, 1954
• A császár új ruhája, 1955
• A Pickwick Klub hátrahagyott iratai, 1955
• A Pickwick Klub hátrahagyott iratai, 1955
• A szerencse sárcipői, 1955
• A fekete tulipán, 1957
• Pickwick-mesék, 1957
• A fekete tulipán, 1958
• A trubadúr, 1958
• A császár új ruhája, 1959
• A trubadúr, 1959
• Bunbury, 1959
• Szöktetés a szerályból, 1959
• Színésztörténet, 1960
• Színésztörténet, 1960
• A császár új ruhája, 1961
• A drámaírás iskolája, 1961
• A fekete tulipán, 1961
• A fekete tulipán, 1961
• A kőszívű ember fiai, 1961
• A Pickwick Klub, 1961
• A Pickwick Klub, 1961
• A trubadúr, 1961
• Amit Shakespeare álmodott, 1964
• Az előadás, a színjátszás, a rendezés művészete, 1965
• Natália, vagy:, 1966
• A fekete tulipán, 1967
• Gyöngykaláris, [1968]
• Gyöngykaláris, [1968]
• Gyöngykaláris, [1968]
• Gyöngykaláris, [1968]
• Bánk bán, 1968
• Színésztörténet, 1968
• Anatole France válogatott regényei, 1969
• A fekete tulipán, 1973
• A windsori víg asszonyok, [1975]
• A windsori víg asszonyok, [1975]
• A windsori víg asszonyok, [1975]
• A windsori víg asszonyok, [1975]
• A Pickwick Klub, 1976
• Az ismeretlen közönség, 1976
• Rigoletto, 1977
• A trubadúr, 1977, cop. 1958
• Scapin furfangjai, [1984]
• Scapin furfangjai, [1984]
• Edward Gordon Craig és Hevesi Sándor levelezése, 1908-1933, 1991
• Hüvelyk Rózsika és más mesék, [1994]
• A fekete tulipán, 1994
• Tragédiák, 1994
• A fekete tulipán, 1995
• Andersen összes meséje, 1995
• A császár új ruhája, [1998]
• A rút kiskacsa, [1998]
• A kőszívű ember fiai, 1999
• The Canterville ghost, 2001
• A fekete tulipán, 2003
• A kőszívű ember fiai, [2009]
• H. C. Andersen összes meséi és történetei, [2010]
• A fekete tulipán, 2010
• A fekete tulipán, 2010
• A Pickwick Klub, 2010
• A Pickwick Klub, 2010
• A fekete tulipán, 2012
• A fekete tulipán, 2012
• Amit Shakespeare álmodott, 2012
• A sevillai borbély avagy, 2013
• Az ismeretlen közönség, 2013
• Császár és komédiás, 2013
• Hagyományok és hazugságok, 2013
• Macbeth, [ca. 1931]
• A kőszívű ember fiai, [ca 1999]
• , cop. 1983
• Hans Christian Andersen meséi, cop. 2005
• Pickwick történetek, cop. 2015
• Az ember tragédiája, [post 1926]
• Az ember tragédiája, [post 1926]
• Az ember tragédiája, [post 1926]
• Az ember tragédiája, [post 1926]
• Az ember tragédiája, [post 1926]
• Hazudj igazat, [post 1959]
• Hazudj igazat, [post 1959]
• A szénásszekér, [s.a.]
• A házi tündér,
• A hermelines nő,
• A képzelt beteg,
• A rendező és a rivalda,
• A revizor,
• A szavak dramaturgiája,
• A színjátszás művészete,
• Az új földesúr,
• Az unatkozó király,
• Császár és koméidiás,
• Falu végén kurta kocsma,
• Falu végén kurta kocsma,
• Frivol akta,
• Hajnalban, délben, este,
• Mária Magdolna,
• Mikor a tücsök megszólal,
• Péterke meggyógyul,
• Shakespeare és a színpadi rendezés,
• Szeget szeggel,
• Szent Johanna,
• Sztanyiszlavszkij,
• Vandergold kisasszony,
• Vandergold kisasszony,
• Vandergold kisasszony,
• Windsori víg nők,

• A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny. 1151 o., ()
• A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936. 632 o., ill., ()
• A Petőfi-Társaság ötven esztendeje 1876-1926. Fel. szerk. Sas Ede. Szerk. biz. Császár Elemér, Lampérth Géza, Petri Mór. Bp., Petőfi-Társaság, 1926. 235 o., ()
• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
• Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985. 3 db., ()
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918. 2 db. 640, 753 o., ()
• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932]. 615 o., ill., ()
• Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001. 447 [1] o., ()
• Hungária irodalmi lexikon. Szerk. Révay József, Kőhalmi Béla. Bp., Hungária, 1947. 624 o., ()
• Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927. 1224 o., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926. VI, 880 o.; Bp., Kassák Kiadó, 1994., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-. 9 db., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930. 640 o., 82 t. ill.A magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930. 640 o., 82 t. ill., ()
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929. [12] 1028 o., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992. 260 o. (Kecskeméti Füzetek 4.), ()
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerk. dr. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. Bp., Zeneműkiadó Vállalat, 1965. 3 db, 687, 726, 767 o., ()
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941. 556 [3] o., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Színház az egész!... Játékos színháztörténeti keleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005. 403 o., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933. 18+2 db., ()
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942. 24 db. 6256 o. 640 t., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()
• Világlexikon. A tudás egyeteme. Bp., Enciklopédia, 1925. 982 o.; 2. átdolg., bőv. kiad. 1927. 575 o., 50 t., 14 térkép, ()
• Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005. 287 o., ()
• Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994. 220 o., ()

• Az Áronffy család végzete | Mire megvénülünk | Mire megvénülünk I-II. | Tíz év múlva   |☰  1916   |☰  forgatókönyvíró
• Petőfi | Petőfi, a nagy költő élete, szerelmei és dicsőséges halála   |☰  1922   |☰  forgatókönyvíró, művészeti vezető
• Szegedi passiójáték   |☰  1931   |☰  színházi rendező
• Aranyember | Az aranyember   |☰  1936   |☰  forgatókönyvíró

• A Magyar Nemzeti Színház múltja, jelene és jövője (r.: , 1925)